Történelem

Kedves Iván!
Visszatérve egy előbbi kérdésemre, kerestem de nem találtam a pontos választ arra, mi a boldoganyásház?.
Csagili védelmét....Ugyanis a 4 bejövő ut mellett 4 boldoganyásház állott, ahol minden köpenyes /?/ kürtő /?/ mellől figyeltek az éjszakába.Ezen köpenyt viselő sérültek egyike mindig figyelt, mig a másik a nyilakat gondozta .Őrház, miért nem akkor az a neve.

214.ARVISURÁból i.e.495-ben Maros rovása római és görög kereskedőket hoztam... ez nem lehet azzal kapcsolatban amiről egy pár oldallal ezelőtt szó volt. Mármint a kékszemű szőke hajú kinaiak.Nem katonák hanem kereskedők jártak Ordoszban.
A térképek keresem, de nem igazán találok jót.Tényleg nagyon fontos lenne.
Üdv. Piroska

Kedves Piroska!
Emlékeim szerint faluház létezett az őskorban, amelyben a szűlőszoba, a bíró szobája, az arbag (orvos) szobája...volt. Volt kisfalu (tizedes) és nagyobbfalu (százados) és még nagyobb (ezredes), sőt fejedelmi központ (város) is. Mindegyikbe ilyen-olyan utak vezettek.
A nyelv is változik, ma őrtoronynak hívnák az egykori őrök figyelőhelyét. Azóta sok víz lefolyt...meg volt Kazinczy és mások. Meg kialakultak a magyarok. Szövevényes történetüket már összefoglaltam, több arvisura alapján és csak vázlatosan. Nem mindenki beszélt a hun törzsszöv.-ben "hunúl", és akkor még nem voltak magyarok sem. Látjátok feleim...a nyelv él, változik.
Szőke kínaiakról nem tudok. Írtam egy elfogadható térképről, talán egy nagyobb könyvtárban tudnak segíteni..mert biztosan van ennél is jobb.

303/A Arvisura, második rész.

A magyarkai püspökségbe és Jereván fejedelem uruki vallású egyházközségeibe kat. magyar papokat delegáltak és nyelvek tanításával is foglakoztak ezeknél. Az egyházi szetartások mindíg magyarúl folytak.
A váci püspökség Vajk idejében létesűlt. Géza király -koronázása után mindjárt- Vác környékén a Lám herceg által kijelölt helyen kegytemplomot építtet. A mainak megfelelő névadási gyakorlatot kb 1080 után kezdték el gyakorolni, bevezetni. Az utolsó ummai és uruki menekültek (sumérföldről) 1056 után érkeztek, a Sajó völgyébe, a hazájuk ekkor már sivatagos volt és az arabok is teljesen megszállták. Az ekkor még gyermek Lam az ummai átvonulóktól 2 pulit kapott ajándékként. A felnőtt és megszaporodott pulikat később juhászok kapták, állatok őrzésére. A vasgyártást Lam átszervezte, korszerűsítette. Ebben az időben (1070 körűl) a templomlátogatás vasárnap és ünnepeken már kötelező volt. A fáradt emberek sokszor elaludtak, de ezért őket pénzbírsággal súlytották (népszerű lehetett..). Kitaláltak egy hegyes botot, mellyet az arcuk elé tartottak, és ha a fejük lebicsaklott, akkor ez a bothegy felébresztette az elalaludni készülő embert. Salamon 1078-ban Henriktől kért segítséget, hogy visszajuthasson a trónra. Salamon visszatérésére számítva Szabolcstól Zomborig lovaskiképzést folytattak. Cinkota és Mogyoród között volt a csata, ahol Vid ispán bécsi seregét eltiporták (1070.03.14)
Borona vezetésével. A bekerített Salamon ekkor elfutott. László I. Géza seregénél harcolt, ők voltak Salamon bekerítői. Salamon mellett ekkor Pozsony székelyei voltak. Pozsonyból Salamon újra Henrikhez fut, de a IV. Henriktől kapott újabb csapatokat Nyitránál megint legyőzi Géza serege.Közben Henriket a pápa kiátkozta, emberei elpártoltak tőle de mégis sereget gyűjt.. végűl VII. Gergely elfogatja. Salamont az 1070-es évek végén fogják el, Visegrádon bezárják. Később kiengedik, modhatni össze-vissza csavarog, talán alkoholista is volt..
Géza Zsófiát, a belga hercegnőt veszi feleségűl, gyermekeik:Kálmán, Álmos és hat lányuk is volt. Zsófia halála után Géza újra nősül, Sinneadené nevű patrícius lányt vette ekkor feleségűl. Gézát a pápa még -hivatalosan- nem ismerte el királynak, mert Salamon még élt (de megkoronázzák 1074-ben). Géza ingatag lelkialkatú és megpróbál békűlni -pápai közbenjárásra- Salamonnal. Lam herceg tanácsára azonban nem adja át a hatalmat.
László és Lam nem akarják Salamont újra királynak látni, sok kárt tehetne ugyanis uralkodóként. Az ország ebben az időben gazdag, jól mennek itthon a dolgok. Géza 1077.-ben halt meg. Ekkor Lászlót Lam várában a gilgamesi koronával megkoronázzák.

303/A Arvisura, második befejező része.

Ekkoriban (1070 körűl) Rozsnyó, Pósa fia (vajk dédunokája) rendbehozatta Rozsnyó várát. László király (1077-1095) pedig a sok kereszténységgel kapcsolatos tettéért a judeo-kereszténység "bajnoka" lett...A szfehérvári Vajk-féle sírnyitás alkalmával, 1083.-ban, már sírrablást állapítottak meg. Hiányzott a sírból a jobbkéz és az ezen lévű gyűrű. Zombor uruki püspök még élt ekkor és úgy emlékezett, a király jobbkezén temetéskor (1038 aug.) rajta volt a most hiányzó gyűrű. Állítólag a pápaság bebalzsamoztatta a jobbkezet. Ezután Fehérvár zarándokhely lett, kölönböző betegek és nyomorékok érkeztek ide. Három év mulva Mercurius nevű szerzetes jelentkezett: AZ ANGYALOK ÁTADTÁK NEKI A KIRÁLY JOBBKEZÉT...és az egyház tulajdonába kerűlt..(ellopták az illegális sírfelnyitók a kezet és gyűrűt, melyből a kezet ereklyeként előadták).
Salamont kiengedték és Ő -biztosan hálából- elment keletre, ahol hadsereget szervezett a királyság ellen. Rozsnyónál azonban a seregét szétzavarták. Innen Ő Vidinbe szökött, ahol viszontagságos élete volt. Visszajött később, László király ugyanis engedékeny volt vele, el is küldte Dalmáciába, ahol megölték egy bormérésben(1085). Lászlót ezután -1087-ben- Fehérváron megkoronázzák.

303/B Arvisura, Gát és Kolaj rovása, 1077-1133.

A rokon népekkel való kapcsolattartás érdekében a rovásírásos levelezés fenntartása -Alma Atáig- Lam herceg ötlete nyomán megvalósult.
A judeo-keresztény egyházat Magyarkán a nagyváradi püspökség "menedzselte".
A királyi tanács a sajómenti vasgyártás fejlesztésére is határozatot hozott. Pozsony előtt Lam várát (Hainburgnál) a határozat szerint ki kellett építeni a nyugati betörők ellen. Szlavónia és Horvátország ekkor társországunk lett. A latin írás mellett Lam bevezette a rovásírás használatát is, mellyet a nép is könnyen elsajátított (állatszámolásokhoz, termelvények nyílvántartására).
Lam herceg a király legfőbb tanácsadójaként működött, hírdette azt is: csupán imádságokkal nem lehet a hazát megtartani, felemelni.
László nagyon vallásos volt, ezzel kapcsolatban víziói is voltak. Megbocsátó természetű volt, mint apja, I. Béla. Lam a gömbalakú Föld létezésében hitt, ezt László is elfogadta. A király lovagias természete közismert volt. A pápa valami Föld-korongról beszél ekkoriban...
Salamon porait Visegrádon, a vártoronynál temették el.
László huga, Ilona Zvojnimír horvát király felesége lett, de hamar megözvegyűlt. A zágrábi püspökséget is László szervezte meg.
László felesége Adelheid, Rudolf sváb herceg lánya volt, gyermekeik: Telena, Igonka és Piroska. László diplomatikusan viselkedett a pápával.
A pápának nem tetszett, hogy László nem fogadta el a kereszteshadak vezérségét. A nép is elégedett volt Lászlóval (erre akkor kevesen adtak...)
Lászlót -alap nélkűl- csodatévőnek tartották. Mondták, hogy Mátraverebélynél "vizet fakasztott" a seregének...a tordai hasadék az Ő fohászára keletkezett, így menekűlt meg az Őt üldöző kunok elől...mondták..stb. Testőrsége székely volt, Ő Nagyvárad alapítója. A vasvári (Ózd) medvetoron -ősi szertartás ez- minden évben megjelent. Kaukázusi avaroknak megengedte a letelepedést 1094.-ben, a Barcaságba (Brassó mellé).
Istvánt 1083.-ban avatják Fehérváron szentté (nagy és hosszú ünnep). Zombornak, Lászlónak és Kálmánnak könyvtára is volt. László szakította el Dalmáciát Velencétől. László, a Vazul unoka 1095-ben halt meg, Fehérváron temették el.
László után Kálmán következett a trónon ((1095-1116) aki púpos volt és sánta, valamint
rossztermészetű. Kálmán az öccsét, Álmost és annak 5 éves kifiát megvakíttatta , mert Álmos királyságra tört.
Kálmán sok törvény átdolgoztat és újakat is létrehozott. Ő felvilágosultnak mondható, miután a boszorkányűldözéseket megszüntette. Kálmán -mondhatni- undorodott a nőktől, sajátos (!?) elképzelései voltak róluk.
Az öccse, Álmos a horvátok fejedelme volt, az udvarban erősen intrikáltak Álmos ellen. Álmos szeretett volna király lenni és ezért Henriktől kér katonákat. Álmos elképzelését Lam csapatai meghiúsították, örökre.
Lam ekkor elfoglalja -pápai egyetértéssel- Dalmáciát.
A vonuló kereszteshadak fosztogatásait Kálmán nem tűrte, megtorolta (Moson, Zimony térsége). Ezután rendezett élett az átvonulása szebóntföld irányába.

303/B Arvisura, második, befejező rész.
Kálmán Roger gróf lányát -Buzillát- vette feleségűl, a fiuk, II. István néven lett király. A felesége halála után a szuzdali fejedelem lányát Eufémiát vezeti oltárhoz. Eufémiát később -házasságtörés miatt- visszaküldte a hazájába, erre E. rokonsága megtámadja Kálmánt.
Kálmán -a nem nagy csatában- vereséget szenvedett.
Az Álmossal való hadakozásban, a Tiszánál azt modják Kálmánnak az emberei: egyezzenek meg ne csatázzanak, öldököljenek. Kálmán nem volt sikeres hadvezér .
A korona-elmélet ebben az időben alakul ki, a gilgamesi koronaabroncsba vetett hit igen erős. Kálmán 1016. február 3.-án hunyt el. A még élő idős Lám Imre mellé temettette Fehérvárra. Lámnak 12 fia és 6 lánya volt és -ekkor- 24 unokája. Fiai: Bellény, Csucsom, Dernő, Gencs, Imola, Ladány, Rőce, Bolyk, Kelecsény, Csetnek, Uza, Kobéla, (arvisura nevek) Ózd-vasvár kiépítése 1042-1062 között történt, Lám hatáskörében. Lám sokat utazott a még létező Füzesgyarmat (Őshazai főváros) és az Uralbérc (relikviák!) között. Lám herceg az ország gazdaságának megerősítője, jó szervező volt, (1060-1120) 1120.-ban halt meg, a hamvait Murány várába vitték. Sokat tett az országért, megfontolt okos cselekedetei voltak.

303/C Arvisura, Dajka rovása, 1080-130.
Ú J K O R O N A.

Lam sámán és tárkányképzőt végzett Szakszinban. A Csákok Vid, Ziliz,
Szilasi és Gyürki ágából is jártak ifjak Szakszinba tanulni.
I. Béla szellemi örökségként a fiaira hagyta: Endre a pápa, László Bizánc, Lám az ősi uruki vallás követője legyen.
Endre fia Salamon, később erősen a pápa mellett kötelezte el magát.
Elűzése után a bizánci vallás felvételével sokan kacérkodtak. A Lebédiában élő besenyőket Bizánc kezdte felhasználni Magyarország elleni fenyegetésként. Sok is volt a keletről történő betörés is, ezért voltak akik Bizánc mellett kardoskodtak. VII. Dukász Mihály bizánci császár I. Géza (1045-1077) részére zománcképes koronát küldött, 1074.-ben. Géza a Salamonnal való konfliktusok miatt nem koronáztatta meg magát csak később. Lám ebben az időben Szakszinban tanult. Lám hazajövetele után javasolta: a z ö t v ö s ö k szerkesszenek e g y k o r o n á t a bizánci, a pápai és az uruki koronákból!! Dajka aranyműves Lammal tervezte meg az új koronát. A később uralkodó, Könyves Kálmánt is megkérdezik: egyetért az elképzeléssel. Dajkának 10 ötvöse volt, 1 0 8 7-ben -e l ő s z ö r használva az új koronát- L á s z l ó t Fehérváron e z z e l k o r o n á z z á k meg. Úgy gondolták ekkor: királyaink varázsereje a korona miatt Ózdtól Ordoszig fog kiterjedni.

Kedves Iván!
No igen Kazinczy, hát talán a szép beszéd miatt most is el kelne egy kis reform.Bár akkor se jött be minden, de a mostaninál jobb lenne. A nyelv változása meg,no meg mi magyarok a csúcson vagyunk.Talán ismerős Lánge Irén aki szintés felemlitette ezeket a változásokat.Mi még most is értjük ősi iratainkat, mig az angol pl. már csak szótár segitségével.

http://www.imninalu.net/maps.htm Nekifutásnak találtam ezeket a tréképeket.Szerintem használhatóak. Azért a könyvtár felkeresését meg fogom tenni, csak még egy kis időbe kerül.
Üdv. Piroska

Kedves Piroska!
A nyelv változik az idő múlásával és emberi beavatkozások vagy idegen szavak felvételével is. Ezért teljesen másként beszéltek az ősidőkben eleink mint mi, elég, ha a csángókra gondolsz..
Magyar térkép is kellene, de amit feltettél az is jó kiegészítőnek (az angolok teljesen másként írják le a földrajzi neveket). Ne feledd: sok ókori település, tó és egyéb már régen nincs meg Ázsiában...Stein Aurél is rengeteg elhagyatott várost talált..Kiszáradt már Ázsia..A tavak pedig szintén kiszáradtak (éppen most az Aral és a Balhas -Bolhás- és az Urmia és a Van, a Kuku nor -Kék tó- és a többi..). tehát pl a Hun tó már csak egy mélyedés, ha nem fújta be a szél..a turfáni (újgúr terület) mélyedésben is víz lehetett valaha. Az özönvizek alatt a két folyó: a Tigris és az Eufrátesz alsó szakasza -az nöbölnél- pedig egyesűlt..De Úr városának romjait ma is látni repülőről, a piramisát is.

Piramisok, peremesek..
A The Times Régészeti Atlasz szerint:
Dél Mexikóban és a Yucatánon 28 piramis volt,
Mezopotámiában , északon 3 db, délen (Sumériában) 8 db,
Peruban a piramisok száma 9 db,
Egyiptomban pedig 44 db.
A mexikói piramisok tolték, azték, zapoték, misték, olmék és a maja területeken egyaránt léteznek.
A bölcs The Times szerint a piramisok léte és azonos kialakítása a véletlen műve. Miután ezek a nagy építmények csak a felsorolt helyeken fordulnak elő, a véletlen kifejezés költői tulzás vagy ostobaság. Már Várkonyi Nándor rájött és le is írta a vélemémyét erről is a Sziriát oszlopai c. könyvében..Sokan rágódnak ezen a borzalmas talányon..
Aki elovassa az Arvisurát meggyőződhet a véletlenről...mely nem létezett..ugyanakkor azonos, egyhelyről származó népcsoportok igen..
Mennyi idő kell még ahhoz, hogy rájöjjön a társadalom arra, amire kellene? Kinek az érdeke, hogy ne így legyen?
Egyiptomban Gizától kezdve délfelé sok piramis található, egészen Havaráig (mai név). Azután nagy szünetekkel még néhány előfordul (5 db) egymástól nagy távolságra. Havarut a havaruti nagyszalát juttatja eszembe (ie. 3970), melyről a könyv elején olvashatunk, nem akármit...biztosan itt is a véletlen, vagy az egyiptomi szivárvány játszik a tudatunkkal.

Kedves Iván!
Kérdésem lenne, Schmidt Éva néprajkutató, aki pár éve halt meg és mansy beavást is kapott? ,lehet hogy azért halt meg mert olyan tudás birtokába jutott ami Ránk nézve is fontos lehet?.
Találtam egy Ordosz-t amit most Dongsheng-nek irnak?!
Üdv. Piroska

Kedves Piroska!
Tudom ki volt Schmidt Éva, de nem tudom igazán miért lett öngyilkos. Nem kis galibát okozott a részbeni hagyatékának hazaszállítása, melynek nyilvánosságrahozatala még távoli. Kérdés fog-e valakit ez érdekelni a távoli jövőben?
Megírtam az általam is használt földrajzi atlasz címét. Ordosz neve nem jó. Ordosz a Sárga folyónak kb a középső szakaszán van, a folyó kettéválását követő újbóli egyesülése után, neve Paotuo vagy Baotou, Kínában van, az un Belső Mongóliának nevezett területen. Új elnevezésének okát az egyik korábbi arvisura tartalmazza.

303/C Arvisura befejező része.
Kálmán fia, II. István (1116-1131) nem sokat tudott tenni az országért. Alkoholista volt egyébként.
Sokat háborúzott és sok ellenséget szerzett...gyermeke nem született. Bizánccal is hadakozott, hiúsági okokból. Rendszertelenűl élt és hamar meghalt. Dalmáciát -egy időre- II. Istvántól Velence viszaszerezte.
Borisz, aki a Kálmán-ház nem törvényes fia volt, trónkövetelőként lépett fel a megvakított Bélával szemben. A döntő ütközet a Sajónál történt, ahol Vak Béla csapatai győztek. Velence nem tudta Dalmáciát megvédeni a szaracénoktól, akik feldúlták. Ezért a horvátok a Magyar Királysághoz pártoltak. Ebben a háborúban a Csákok teljes létszámukkal résztvesznek.
A Csákok rövid története: II. Szabolcs (lebedházi nagyfejedelem) nevelte fel a korán meghalt Csák fősámán 12 fiú és lánygyermekét. A Csákokból így -idővel- 12 nagycsalád alakult ki: a Csákvári, Kéri, Vajai, Orondi, Jamai, Berényi, Celuni, Vinári, Etyeki, Kisfaludi, Dudari és a Trencsényi.
II. (Vak) Béla László fiát boszniai herceggé tette, egyébként a multtal, a történelemmel sokat foglakozott. A kiégett pannonhalmi apátságot újraépíttette.
Vak Béla gyermekei: Géza, László, István, Álmos, Piroska, Emese, Zsófia és Gertrúd.
Lam Bellény nevű fia a szakszini képzés után később Ordoszba is elmegy ahol részletes felmérést végez a maradék törzsekről. Ekkor még etruszk, uruki és hikszosz csoportok is éltek ott. II. István azért küldi Ordoszba, hogy ne hallja a szemrehányásait...Lam a vasművelők területén egy-egy községet is alapított az utódai részére. Az általa kialakított hadsereg közűl a lovasság a 24 ispánság váraiban, a határvédelem és az azonnal bevethető haderő pedig a 48 külső ispánságban tartózkodik. A tartalék haderő elsősorban Jászvásáron, de ettől keletre Füzesgyarmatig található. A déli területeket (Dalmácia, horvátok...) Lam szerint megkell
szerezni és megkell tartani. Lam II. Istvánnal mindíg reggel beszélte meg a teendőket, mert ekkor még józan volt..

Az Árpádházi királyok szt Lászlótól:
I. Szt László (1077-1095)
Könyves Kálmán (1095-1116)
II. István (1116-1130)
II. (Vak) Béla (1131-1141)
II. Géza (1141-1162)
II. László (1162-1163)
III. István (1162-1163) (méreg?)
IV. István (1163-1165) (méreg?)
III. Béla (1173-1196) (méreg?) Fehérvárra temetik
Imre (1196-1204)
III. László (1204-1205) Imre fia,kamaszként járványban hal meg Bécsben
II. Endre (András) 1205-1235 Gertrud a felesége. A Marosnál, Egresen temetik el.
IV. Béla (1235-1270) mongoljárás..a Gesta ekkor készűlt
V. István (1270-1272) (méreg)
IV. (Kun) László ((1273-1290) megölik a kunoknál..
III. András (1290-1301) (méreg)
A pápaság az Árpádházat kihalásra ítélte. III. András már tudta ezt, de hiába volt óvatos..a mainzi érsek felbújtására megmérgezték.

Kedves Iván!
Tudom segiteni szeretne, de csak egy nagyon régi térképet sikerült találnom . Ezen amit itt küldök mindkét város rajta van, azért gondoltam, hogy jó helyen keresem.
Üdv. Piroska

Kedves Piroska! A mellékelt térkép tartalmazza Ordosz városát Baotou (Bátor) néven, a S. folyó északi partján. Mellesleg Ordosz (=Farkasverem)egy nagy területet is jelöl, ennek ma is ez a neve.

304. Arvisura, Bene rovása, 1120-1145.

II. Béla vakságát az uralkodása végén nehezen viseli, depressziós lesz és az alkoholba menekűl. Bene sámán (táltos) II. István, majd Vak Béla mellett szolgált (titkárféle). Bene a Káspi tóig felkeresi a rokon törzseket, főbb városaikat. Ekkor sok lovasnomád menekűl Magyarországra, az iszlám elől. Magyarkáról sámánok keresik fel a régi területeket, egészen az óceánig (1125-35). A tapasztaltakról a beszámolóikat leírják, elmondják, ezek eljutnak Vak Bélához is. Bene Arvisurákat hoz haza Szakszinból.
A Magna Hungáriában élő b e a v a t o t t a k Gilgames leszármazottnak tartják magukat (mint az Árpádok). Él az emléke még KADOSA beavatottnak is, aki nem engedte, hogy a hunok honfoglalásában (Atilla) számosabb magyar haderő (törzs) résztvegyen. Ekkor BUDA (Atilla bátyja) volt a fősámán, és a beavatott központ vezetője, majd Nekese fősámán lett (440-60) Őt pedig Aladár (Buda fia) követte, 460-480 között. Aladár ekkor már a manysiktól közvetlenűl délre élt a népével, a magyarokm közelében. Aladár népe lassan beolvadt a magyarok közösségébe. A ma is használatos Balog név nagyon sok kiváló vezető neve volt (Ordosz megalakulása után -ie. 3790 körűl- Balog vezeti azt a 150 fős ordoszi küldöttet akik eljönnek felderíteni a Melegvizek Birodalmát...Ő az első ismert Balog ..) A beavatott központ vezetői között is volt Balog (520-40) Őt Opor ((540-809 követte, Opor indítja szervezi -többekkel- az avar honfoglalást a Káspitól elindítva. A Baján avar fejedelem után a fejedelem ezután Alpár lett, az egyetlen magyar törzs vezére, aki résztvett az avar honfoglalásban (575-ben követte Bajánt)). Baján fia Győr (620-40 között fejedelem) Őt Kövesd ( 640-660) követi majd Tudval (640-60). Tudval idejében tértek át a magyarok az őshazában a földművelésre és a karámos állattartásra.
Az avar vezetők engedélyével a birodalmukon átvonuló szlávok megrázkódtatást okoztak. Az avarok országa 630-ban 3 részre szakadt. (kintmaradottak, a Pannóniában és az Alföldön-Erdélyben élőkre)
Újabb honfoglaló csoportok érkeztek keletről 680-ban.
Haram és Zemlén pateszi szervezte meg a 700. évben megtartott nagyszalát. Ekkor határozták el az e m b e r á l d o z a t o s temetések megszüntetését.
Az őshaza is "mozog" ebben az időben: kissé nyugatabbra húzódnak belőle a magyarok, az Etilhez. A kazárok az őshaza magyarjait "arcvonalba fejlesztik" ekkor: a sok arab támadás kivédését akarják velük biztosítani.
Ez az áttelepítés megint elmozdulást jelent, megint kissé nyugatra:Fekete t.-Magyarka - Káspi ez a védelmi vonal. Merván arab vezérrel szemben sokszor győznek is, de veszteségek is vannak, Jenő vitéz (parancsnok) 740-ben, Megyer 755.-ben elesik. Ekkor Magyar fejedelem Farkas nevű fia lett a mongol fejedelem (760-68). Fakas fia Batacsikán, majd unokája Tamacsa (782-96) és az őket követő Koricsár (796-820) már nagy területek urai voltak.
Ekkor a nyugati (magyarországi) avar birodalom az uruki-mani vallásnak a földrészen való teljes győzelmében bízott. Ez nem tetszett nyugatnak, a pápának és megkezdték az avarok felőrölését.

304. Arvisura, második, befejező része.

Aludzsan, majd a Szali nevű fejedelmeik tovább erősíttették a mongolokat, Karcsú (?-924) fejedelmük a beavatott központ részére (Ősbudára) híreket is továbbított. Karcsú unokája Söpte volt GÉZA fejedelem felesége és egyik fiuk volt Vászoly-Vazul aki Endre, Béla és Levente apja volt. Tehát komoly mongol kapcsolatokkal rendelkezett a vezetőség.
Zsolt fejedlem (Árpád fia) még kapcsolatot tartott Zorokal (?-958) mongol fejedelemmel, panaszkodott, hogy a Kárpát medence átjáróház.
Bodoncsár (?-1005) még Vajk-István koronázásán is jelen volt, Barim (?-1040) pedig Vajk 1038-ban történt temetésén is résztvett, toivábbá Karcsi (?-1080) résztvett az uruki nagyszalán, ahol az egyik Csákkal találkozott, beszélgetett. Karcsi kifogásolta a keleten lévő uruki püspökség megszüntetését, Magyarkán. A nyugatiakkal való konfliktusoktól óvta a magyarokat Karcsi. Kálmánnal Kajdú (1083-1103) találkozott, véleménye szerint a papok cölibátusa miatt, a magyarok létszáma csökkenni fog.
Ezután Báj, majd Tumbináj (1121-1140) volt a mongol fejedelem, aki Bene sámánnal Bugátban találkozott is. Kabul kagán még 1140-ben a törzsek egyesüléséről, a Nagyvízig (Csendes óceántól az Atlanti óceánig) tartó harcról -és birodalomról- beszélt Benének (ez ősi elképzelés). Bene később II. Istvánnak elmondta a mongolok elképzelését az előbbivel kapcsolatosan. Annakidején már I. Szt Lászlót is megkörnyékezték a mongolok a nyugati területszerzési elképzelésükkel. A mongolok már vagy másfél százada keresték a magyarok szövetségét a nagyvízíg tartó harccal, területfoglalással kapcsolatban, ez még 1140-ben is aktuális lehetett számukra..
Lam és más vezetők is átgondolták már régen a mongolok tervét, ajánlatát.
A mongolok nem vették figyelembe, hogy királyaink -Vajkkal kezdve- nyugatra nősültek és elkötelezettek voltak a pápaság felé is. A magyarok azonban keletről a harcaikhoz sokszor kaptak segítséget Magyarkáról, Szakszinból..főleg besenyő csapatoktól. Nem akartak ugyanakkor konfliktusokat nyugattal, a pápasággal. Önállóak akartak maradni, nem csatlósok. Ebben az időben Bizánc még erős volt, feléje is igazodni volt érdemes. A keletről jött magyarokat nem fogadták be a környékükön élő népek ( a mai napig?!) ezért a fennmaradás csak erős állam esélye lehet..így a jó ipar, kereskedelem, földművelés elengedhetetlen..Tehát ilyen volt nagyjából ekkor a magyarok európai helyzete. ebbe "nem fért bele" a mongolok hódítási terve.
Az Ősbudavár környéki avarbástya és a Kurszánvár már II. Béla idején erősen romos volt, csak az alagútjait, pincéjét használták. Atilla Esztergomban is építkezett, de ez feledésbe merűlt (mintha nemrégen találtak volna ott valamit...de elhallgatták?). Pusztaszert Árpádék nem építették ki.
III. Béla -alkoholistaként- 33 évesen halt meg, 1241. febr. 13.-án. Vak Béla fia, Géza 11. éves korában lett király, gyámja nagybátyja, a szerb Belos volt. Ő is szertelenűl élt, viselkedett. II. Géza huga, Zsófia III. Konrádhoz ment feleségűl, majd apáca lett, mert Konrád rosszúl bánt vele. Konrád a trónkövetelő Boriszt támogatta, de 1146-ban Géza serege megfutamította Konrádot ( a bajorból lett osztrákokat). A pápa, hogy csökkentse a viszálykodást, megint kereszteshadjáratot hírdetett.
A vezetők ekkor megint hangoztatták: "huzatos ez a Kárpát Medence", keresztúton élünk...

305. Arvisura, Törtelen aranyasszony rovása, 1136-1196.

A k o r o n á k e g y e s í t é s é t irányító -és embereivel ezt elvégző- Dajka sámán Tuspában iskolázott kiváló ötvös volt. Bene sámán (táltos) pedig a Pósák nemzetségébe tartozott, Jenő törzsbeli emberként. Bene minden fontosabb keleti nyelvet beszélt, Ő Szakszinban tanult. Magyarkáig -II. Béla parancsára - Ő szervezi meg a szekérforgalmat (kb 2000km-re van)lóváltó és pihenőhelyekkel.
Zombor uruki püspök unokáját, Törtelent(1122-1196) vette feleségűl Bene(1114-1156).
Imrének (Vajk Gizellától származó fiának) Jénétől származó fiát, Pósát, nem ismerte el az Árpádház, nyugati hatásra, de Vajk és Csege fiát, Zoltánt sem. A Kurszánvár (a Várhegy északi pontja) közelében volt Benéék háza, melyben fürdő is volt, a közeli melegvizeket ugyanis odavezették. Törtelen innen naponta Budavárába lovagolt , a király levelezését intézni. Benét
-42 évesen- Kiev mellett részeg lovasok ölték meg, amikor Szakszinból éppen hazafelé lovagolt.
Ősbudavár, Kurszánvár, Avarbástya alagútjait karbantartották, oda idegen nem mehetett be. A Várhegyen Bene korában egy őrzött kegyhely létezett mindössze (tehát Törtelen Ősbudára lovagolhatott?).
Törtelen tanulmányozta a hosszabb élet lehetőségét, mert korábban a királyok rövid életűek voltak általában. Így Pepi fáraóhoz jutott, aki csak kevés szárnyashúst evett, és zöldet, de még halat sem fogyasztott és sokáig élt. Pepinek levesben készítették el a szárnyasokat.
Lam herceg is tudott Pepiről, Ő is kímélő módon táplálkozott és elég sokáig is élt. II. István és II. Béla 32 ill. 33 évesen haltak meg. II. Géza udvarában kímélő étkezés volt szokásban. A tilalmat mellőzték, ha vendéget fogadtak.
II. Konrád halála után Barbarossa Frigyes lett a német császár, aki mindenáron megakarta hódítani hazánkat. Manuel, bizánci császár -I. László unokája- szintén megakarta hazánkat szerezni. Ekkor azonban az ország minden szempontból elég erős volt, főleg Lam tevékenysége nyomán. Az esztergomi érsek Lukács volt. A királyi tanács azt javasolta, hogy Frigyessel kössenek békét, mely létre is jött. Frigyes -ezért- Milánó ostromához jó nyilazókat kapott a magyaroktól. Frigyes ellenpápát is választott és a további harcaihoz magyar támogatást is kért. II. Géza nem akarta, hogy ellenpápa működjön, ezért halogatta Frigyesnek a választ. Üzent is a pápának (III. Sándornak) hogy Ő hű marad hozzá. Géza nem hagyja jóvá a fia és Frigyes lánya házzasságát. Bizánccal 5 éves fegyverszünetet is kötött. II. Géza 1162 május 31.-én meghalt. A fia lett a király, III. István néven, aki daliás alak volt. Bizánc -megszegve az egyezséget- háborút indít István ellen, aki ekkor Pozsonyba költözik. Irányítás nélkűl, a rokonok prédájára hagyva az országot. Ekkor László (István nagybátyja) akar a trónra ülni, de Lukács érsek megtagadja a koronázását. Így II. Lászlót Mikó kalocsai érsek koronázta meg. Lukácsot László lecsukatja, aki a pápa kérésére szabadul. II. LÁszló
1163. január 14.-én váratlanul meghalt. Ezután László öccse, IV. István néven (Mánuel pártfogoltja) lesz a király, de Lukács az Ő koronázását is megtagadja és Mikó koronázza meg Őt is. Bátka vezetésével ezután a Dunántúlon felkelés kezdődik a király és Bizánc ellen, elfogják ekkor IV. Istvánt is, akit Bizáncba kísérnek tárgyalni. Ebben az időben Mánuel nagy serege a Szávához érkezett. Bonyolult testvér-rokon viszálykodás alakult ki. Végűl IV. Istvánt -Zimony várában- 1165. ápr. 11.-én megmérgezték. Mánuel feldúlta Erdélyt, de a Szerémséget nem tudta elfoglalni. Tervei így nem valósulhattak meg.
Ebben az időben a szentföldet megjárt keresztény hadak nagy arab népszaporulatról számoltak be.
Béla herceg keletre indított sámánképzősöket, azért is, hogy a mongol mozgolódásról alapos híreket kapjon. A mongolok ekkor már nagyon megerősödtek. Rómából, Bizáncból és Mainzból is folyamatos a hírszolgálat, ezekre nagy szükség van.
III. István pedig, aki kikerűlte a belviszályokat és nem vállalta a bizánci csapatokkal sem a konfliktust 1172. márc. 4.-én halt meg. Gyakorlatilag 1162-72 között meglehetősen zűrzavaros helyzetbe kerűlt az irányításnélkűli ország.

Kedves Iván!
Köszönöm a segitséget, hogy eligazodjak, egy kicsit megkavart a fennsik és a mellette lévő város azonos neve.Most már azonban minden a helyén van. Már a mi a várost illeti, mert a fejemben annyi minden forog, hol ,ki ,minek.Néha ha vissza lapozok olyan mintha még nem is olvastam volna.
Lenne egy kérdésem, miért is váltak ketté a gazdag és a szegény hunok? Miért nem mehettek együtt. Tudom a régi hazát kellett keresni, no meg az Ataiszról menekülteket.Vagy pont ez a válasz?
Mi az csoma betegség?
Schmidt Évára visszatérve, mivel azt olvastam a mansykhoz kerültek az aranylemezek? talán ott van a "kutya elásva"? A hagyatékát amit nem is engedtek elhozni, ott elégették, én igy olvastam.
Mivel csak az interneten elérhetőeket olvasom , egy kicsit hézagos az ismeretem.
Üdv. Piroska

305. Arvisura, második, befejező rész.

Amikor III. Béla Bizáncból, Manueltől hazaérkezett Őt sem volt hajlandó Lukács megkoronázni, így újra Mikó érsek volt a királyt koronázó főpap.
A Sazksinban tartott nagyszalán (utolsó volt történrlmünkben) kiderűlt, hogya Csákok és a Lam leszármazottak hogy Ők is Bélát támogatják a trón elfogalalásában. Átszervezték a királyi kúiát, a vasgyártást szintén, ezt a Budával szemben lévő pesti oldalon kezdett működni, kardokat, földműveléshez szükséges eszközöket gyártottak itt (Káposztásmegyeren).
Törtelen is résztvett a nagyszalán és látta a mongolok megerősödését, melyről 1180.-ban Lukáccsal is beszélt. A mongolok egyik elképzelése a 24 Hun Törzsszövetség feltámasztása volt, ezt magyar segítséggel akarták elérni. III. Béla az agg Lukács tanácsait, véleményét többször meghallgatta. A király többször járt külföldön (Róma, Bozánc, Uruk..)
A király külügyi tanácsadója Andrási Simon (1150-1228) volt. Andrási az esztergomi palotát is felújíttatta, ahol az oroszlánokat is felfestette (ma talán egy van ezekből rekonstruálva). Az oroszlán szimbolizálja az Árpádok
származását..

306. Arvisura, Turcsi aranyasszony rovása, 1195-1235.

III. Béla 1190.-ben -Kutula kagán kérésére- Pósa Pál kispapot küldte a Bugátba, beavatottképzésre. Pósa 1195.-ben jött haza a Bugátból. Turcsi Pósa mellé kerűlt a kancelláriában. Imre király 1205.-ben Masát (Csák nembeli) vezényelte a bugáti képzésre, II. Endre pedig Gácsot (Pósa származású) küldte Bugátba 1210.-ben, aki itt 1215.-ben végzett. Zernye - székely- marúz rimalányt- 1215.-ben indítja a király Bugátba, aki 1220.-ban végzett itt, majd 1220.-ban Mohos vitéz kezdi a tanulást Bugátban, aki Dédes (Atilla unokahúga) leszármazott volt. Mohos a feleségével ment ki a képzésre. Ungika -Andrási Katalin rokona- is itt végzett. Őt a képzés után Toluj, Dzsingisz kán legifjabb fia vette feleségűl. Ungika jó képességű volt, elsőként végzett Bugátban.
Őz Szojorgaktaninak hívták mongolul, öt fia és 3 lánya született. A szakszini gyorsszekérjárattal levlezett az itthoniakkal, megírta a mongol területi terjeszkedéssel kapcsolatos elképzeléseket (nem volt Juliánusra utalva a király)Pósa Pál 1230.-ban az unokaöccsét köldte Bugátba, ahionnan András az 5 éves képzést követően -szintén 5 évre- Ungikáékhoz ment. Itt Csadaj mongol fősámán a rovásírást korszerűsítő csoportba helyezte, mert a lassan változó beszéd miatt 3 új jellel kívánták ezt követni.
PÓSA ANDRÁS -HAZATÉRVE- PÓSA PÁL KÉRÉSÉRE SEGÍTETT MEGSZERKESZTENI AZ ŐSGESZTÁT. Nem egyedűl írta a Gesztát, hanem amolyan "főszerkesztő" volt inkább, de egyes részeket megírt belőle. (ANONYMUS)..Pósa Pálnak igen sok tennivalója mellett nem volt ideje a Gesztával foglalkozni.
Ják Gézát és Bajánt(Árpádházi utódok) 1235.-ben küldték a Bugátba, Ők
Ungika fiaival tanultak. Möngke, Kubiláj, Hölegin, Ariböke és Büdzsek is ekkor tanultak itt, 5 évig. Ják Géza az idelátogató Pósa Andrással jött haza a képzés végén (1240). Ják Géza levelet is hozott a mongoloktól IV. Béla részére. Hazfelé Ják Gézát megölték, így Pósa András érkezett egyedűl Budára. A levélből kiderűlt: Batu a németek irányába akart terjeszkedni. Később a mongol invázió alatt, Ungikának volt köszönhető, hogy Batut visszarendelték a magyaroktól, Ögödej nagykán halála okán, a szokásos nagykán választás miatt. De nem Batu lett a nagyykán, hanem Ungika fia Möngke ( mongolul Möngge). Egyébként Toluj (Ungika férje) részeges ember volt. A mongolok IV. Bélától mindössze a régi avar területek (a Duna mentén az Ennsig...és Klágenfurt, Graz..) elfoglalását kérték, de ezt Béla nem teljesítette.Ez volt a mongoljárás oka.
Egyébként a gyorsszekérjárat Magyarkán a mongol postajárattal találkozott és az uralkodók leveleit is ez szállította.
Üröm sámán -1240 körűl-kódexmásoló műhelyt létesített Esztergomban.
A később Kínát elfogalaló Kubiláj Möngke fia volt. Kubiláj székhelye Parajd (Peking) volt. Nemcsak Esztergomban, hanem Kurszánvár körűl is építkezések folytak. Ősbudán nagy etmplom is épült (Fogadalmi elődje..).
Sok kasszu és török kőfaragó is dolgozott az építkezéseken.