Történelem

Kedves Piroska!
Szerintem helyesen gondolod, hogy a legszebb kő a menyasszony és a vőlegény beszélő köve volt, nagyon régen. A magyar korona MA 3 részből áll és Urukból Domonkos ennek egy részét hozta. A boglárt nem is említi a könyv, a koronával kapcsolatban, így nem tudom hol lehet a legszebb drágakő. Utoljára -mint írtam- Nekese Hilda unokájának esküvőjén "vett részt" a boglár, de ezután hazahozták. Ez az esküvő 500 körűl lehetett. Szt László idejében történt a három korona egyesítése -Darázs aranyműves és csapata által- nem említik, hogy ez a kő is erre kerűlt volna, vagy egy bogláros fejdísz szétszedésével a benne lévő köveket is beépítették a koronába. Ha relikviaként kezelték, akkor az Uralba kerűlt a többivel(?).
Tehát a boglár sorsát nem tudom követni a leírtak alapján. A Hilda esküvője és a koronaépítés között kb 700 év telt el, többek között az avar kincseket is ekkor rabolták el főleg Nagy Károly dicső lovagjai. A hun időkben Buda fősámán várában őríték a relikviákat, Ősbudán. Ezekről a későbbiekben nem ír a könyv.
Nem tudom, hogy a kő hogyan beszélt? Talán ehhez kellett egy közvetítő sámán is.
Batour (Bátor) idejében említett Hangun a Sárga folyó, itt már akkor volt egy Győr nevű hely..(A Hangony patak ma Ózdnál található)
Erről a kőről (boglárról) elképzelhető, hogy néhányan többet tudnak.

Tanos Bálint és Pálfi Zoltán cikke azt elemzi: miért gondolják egyesek mind a mai napig, hogy mi, magyarok a sumerek rokonai lennénk? A semmilyen tudományos érvvel alá nem támasztható hiedelem, illetve az ennek eloszlatására tett kísérlet nem pusztán a magyarság kisebbrendűségi komplexusaiba enged mély bepillantást, hanem egyszersmind az ókori Kelet sajátos magyar utóéletéhez tartozik, s ennyiben jelen szám tematikus részének méltó lezárása.
Ha a fiatalabbak igy gondolják ?!







<!--[if !supportLineBreakNewLine]-->
<!--[endif]-->

Kedves Piroska!
A sumér kérdés szakállas, valaha engem is érdekellt. Tanos és Pálfi következtetése nem igaz. A kérdés kb olyan bonyolult, mintha azt kérdeznéd ugyan kik is a magyarok? Ha nem olvasod el a könyvet akkor sajnos erre nem fogod a választ ismerni, mert röviden nem írható le.
Mindenesetre az Ataisztól kell elindulni és választ keresni arra kik voltak Szumír fejedelem népei? Miért Mezopotámiában éltek? Hogyan kerűltek oda? Hová tüntek és miért tüntek el?...Rokonaik egyeltalán?
Ezekrea könyv választ ad, de a válaszokat értelmezni kell ill. -több leírásból- összerakni.
Nagyon röviden és nem teljesen kifejtve:
A jégkor után a nagyszigetről kijelölt csapatokat indít a fejedelem , gyarmatokat létesíteni. Egyik ilyen gyarmat Mezopotámia (könnyű oda a hajózás) ahol Szumír fejedelem és népe letelepszik, Nimrud a legősibb városuk.. Természetesen ők is hunfajú népek, mint a sziget többségi népe. Az özönvíz sok kárt okozott nekik (Úr várost is lerombolja) és jött a szikesedés, a szárazság és végűl az iszlám...Az iszlám nyomja őket északra és szórja szét. URUK város szent hely, az egyistenhitű vallás és Jézus által...Ezért járnak itt és egyeltalán erre még az Álmos féle honfoglalás után is a magyarok (Turu-Domonkos főpap) Az uruki GILGAMES korona ma a magyar korona egyik része, erről is ír a könyv.
Az Árpádok idején -de korábban is- jöttek ide sumérok. Az ummaiak pl Vajk István idején, Szt László alatt -utoljára- említ sumér betelepedőket a könyv. Ha megkellene becsülni, hogy ez a rokonnép milyen arányban lehet most jelen nálunk...biztosan tévedek, de 1-2 %-ot mondanék. A legrégebbi betelepülők -a könyv szerint- az esztegomiak voltak..talán ie. 3500 körűl jöttek. Pentelén is laktak sumérok az ókorban...Nem tudok kerekebb választ adni, a könyvet kell ilyen szemmel olvasni és akkor lesz árnyalt ez a kérdés számodra. Én ezt megtettem, ahogyan tőlem telt. Megtudhatod azt is ki volt Gilgames és a nagy vadász, Nimród..a könyvből.

299/B Arvisura, második, befejező része.
A magyar elit a német és az olasz sásákák elzavarását követeli ebben az időben, a tized, az adók és robot eltörlését Vata besenyői tartják lényegesnek. Ők szeretnék visszahozni az uruki-mani ősvallásunkat.
A királyt, Pétert a csetepaték alkalmával elfogták és megvakították, de Péter hamarosan meg is halt. Endre lesz a király 1046-tól. Visszaállítja a keresztény vallást, de igyekszik a papok túlkapásait csökkenteni. Az ország védelmét is helyreállítja Endre, a Csörsz vonal nyugati része újra feléledt. III. Henrik kétszer is betör Bécs irányából, de nem ér el sikert, csak Pozsonyig jutott. A támadásokat Béla verte vissza, Vata 1052-ben a pozsonyi csatában halt meg. Beindul Selmec és Körmöcbánya és a pénzverés is folytatódik. Endre népszámlálást rendel el, e szerint ekkor a lakosságszáma 2 200 000 fő volt. Orseoló Péter esztelen háborúi nagy emberveszteséggel jártak. Ekkor a régi avaria (Pozsonytól nyugatra) lakossága már német volt. Péter királysága számtalan belső csetepatét és békétlenséget is hozott az országnak.
Endre idejében úz, újgúr és üzbég menekülteket telepítettek le.
Endre ellentétbe kerűlt Csákkal az uruki hit miatt. A külső ispánságok nem akartak papi tizedet fizetni, csak önkéntes adakozással értettek egyet (a régi vallás szerint). A külföldi papok rossz példát mutattak, enni, inni és mulatozni akartak mindössze. A sok nyugati végeken történő csatározásban -amelyekben Béla és Csák győz a németeken- végűl Endre is megsérűlt és meghalt. Salamon IV. Henrikhez fut védelemért, mert nem fogadják el királyként.. Henrik a volt avaria lovasaival, mint előcsapattal, betör az országba Salamon érdekében... Békésben ebben az időben fellázadnak az emberek és elindulnak -végűl csak kb 100-an- Szfehérvárrra, a királyi székhelyre. Igen nagy a zűrzavar az országban. Az emberek azt is kifogásolják, hogy a régi orvosláshoz értő táltosok ( arbag sámánok) már nem léteznek( a papok miatt) , de nincs helyettük senki
gyógyító...Bélát Fehérváron választották királlyá ebben az időben. Béla megnyugtatta a lázadókat és a papokat figyelmeztette a harács csökkentésére. Henrik katonái Béla idejében 12 alkalommal törtek be, de a besenyők őket minden alkalommal kikergették az országból.
A besenyők székhelye az Alföldön Gyula volt, még Vajk István adta a besenyő Gyula vitéznek Gyula várát és környékét.
AZ URÁLBAN A MANYSIK, AZON A HELYEN, AHOL AZ ISTEN A "FORGÓ FÖLDET MEGKÖTÖTTE" elkészítették a Magyarországról érkező ősi relikviák számára az Élet Templomát, ezek örökké való megőrzése érdekében.

Kedves Iván!
A fenti idézettel csak azt akartam, hogy a fiatalabb kutatók sem igen fogadják el pl. Badinyi prof.-ot.Szinte olyan mintha az iskolai történelmet akarnák csak körbe járni.A könyv elolvasása pedig tényleg nagyon fontos és meg is teszem csak még kell egy kis idő hozzá.Minden információ amit kapok további buzditást jelent.
Üdv. Piroska

Kedves Piroska!
Nincs arra lehetőségem, hogy minden egyes kutatóval foglakozzam részletesen. Így Badinyról sem tudok oldalakat írni. Ha említetted, azonban megemlítem: kicseng minden szövegéből, hogy nem ismeri az Arvisurát és Ő majdnem csak a "pártusok foglya". Azért jópár dologban vannak elfogadható megállapításai. Nagy kár, hogy 97 éves, így nem akarok vele kapcsolatot keresni, mert fárasztanám. Ő a sumérokat káldoroknak nevezi és nem világos egészen, hogy miként köti hozzájuk a többi hunfajú népet.. Másik vesszőparipája Jézus, ezzel kapcsolatban is lenne megjegyzésem a számára, bár az Arviusrából nagyon nehéz Jézust összerakni és nem is lehet teljesen. Az egyiptomi piramiselmélete érdekes, de sajnos marhaság..az esztergomi oroszlánok sztorija pedig alig követhető és nem hiszem el. Néhány dologra azonban jól ráérzett, ez fontos.
Vedd figyelembe: az Ókorunkról ö s s z e f o g l a l ó könyv nem létezik (írd meg!), továbbá minden kutató -eddig- csak a régmult egyes részein lovagol. Az összefoglaló mű az Arvisura, amelyik legalább irányt mutat. Ilyen alapon nem is tudom ki az, aki tévedésmentesen ír ma az ókorról. Sajnos megkell jegyeznem: lusták elolvasni az Arvisurát, ezért csípőből kritizálják, mert ez nem fáradtságos.... De egyes esetekben az Arvisurát kiegészítik, és nem rosszindulatúak, mármint egyesek.. Ezt értékelni kell. Badiny ezek között van. én tisztelem. Az ifjak is csípőből tüzelnek, nem ismerik azt, hogy egyeltalán mit kellene ismerni. A magyarokban szerintem nincs leki ficam. A hunfajúak lekülete különben elég sajátságos, de ez nem fér ide.
Ilyen okoskodó, de semmit sem ismerő emberek tucatszámra léteznek...és olyanok is sokan, akik hisznek nekik. Legyen könnyű számukra...

Első királyaink:
Vajk István (969. dec. 29-1038 aug. 15)
Orseoló Péter, először uralkodik: 1038-1041
Aba Sámuel 1041-1044
Orseoló Péter második alkalommal: 1044-1046
I. András 1046-1060 (Tihqnyi Apátságba temették)
I. Béla 1060-1063
Salamon 1063-1074 (visegrádi toronyban van eltemetve)
I. Géza 1074-1077 (Vazul unoka)
I. Szt László 1074-1095 (Ő is Vazul unoka) Szfehérváron temetik el
Könyves Kálmán 1095-1116 Szfehérváron temetik el
II. István 1116-1131
II. (vak) Béla 1131-1141
A listát később folytatom majd.

330/A Arvisura, Pamír rovása, ie. 800-1490.

Pannon vezér, aki ide ie. 800-ban érkezett a tyumenjeivel és az erdélyi feleségével, Gyömörével, négy gyermek apja volt: Csanak, Radóc, Vejke és
Almágy (lány) nevű gyermekei születtek.
Almágy egy Zalatna nevű aranyműveshez megy feleségűl és -szinte alig hihető- 24 fiú gyermekük született. A legifjabb fiuk Pentele (ie.743-?)vasműves volt, aki Pörböllyel -a bátyjával- fegyverkészítéssel foglakozik. A mai Pentelét Ő alapítja, vaselosztó helyként. (a vas ekkor nagy érték!) Pentele dunai átkelőhelyként is fontos. Atilla első futárait is Pentele késői utódai viszik át a Duna túlpartjára, a Dunántúlra. Atilla hun előörsei -Ruga vezetésével- elfoglalták ekkor az egész Dunántúlt. Amikor megérkezetek az avarok ( 568) akkor egy uruki ((SUMÉR)) földművelő csoport is letelepedett itt, Pentelén. Nagy Károly rablásai, gyilkosságai idején (800 körűl) Ők a pentelei kompon menekültek a folyó keleti oldalára, de a földjüket innen még művelték (ingázva).
A sokadik -Álmos féle- honfoglaláskor a vele érkező UGRIN (uruki-mani vallás püspöke) szintén Pentelének kerszteli a fiát és itt kolostort épít ((ha megtalálnák valamiféle római kastéy nyomaira bukkantunk....mondanák?))
Géza az "avarok esetéből tanulva" (mármint Nagy Károly és Róma indoka szerint a pogányok erőszakos térítése és a kincseik elrablása istennek tetsző cselekedet, küldetés..) kezdi el a kereszténység felvételét.
Egyértelmű, hogy az uruki vallásúaknak nem tetszik a robot és a tizedszedés, ezt az Ő vallásuk nem fogadja el, szabadabb embernek születtek...
A térítés során rendkívűl rossz példával szolgáltak az idegen rabló, tivornyázó papok...Az ősi hit szerint a pap is dolgozott és nem követelt adókat.
A kievi Szt Illés Székesegyház magyar papjai ebben az időben lemásolták a régi arvisurákat, több pédányban. Endre király ezekből hármat átadott az általa alapított szerzetesrendnek ( Pásztó, Pentele, Zebegény kolostorainak.... de hol vannak??) Ilyen másolatok az Avarbástya pincéjében is lehettek..Keszthelyre is kerűlt belőlük később, mely 1490-ben még megvolt..Endre idejében a szerzetesrendek még rovással is írtak.
Ugrin öspörös Pentele fiának a gyermekét Pamírnak hívták. Pamír grúziában (gara úzoknál) halt meg. A keszthelyre kerűlt arvisurát Oszlányka, Pamír felesége hozta haza grúziából Pamír halála után.
Bős Tudun kalágéi meggyilkolása után a felesége, Keszt asszony a fenékpusztai földvárban lakott, végűl a közeli Keszthelyre költözött, az uruki női kolostorba. Keszt soha nem bocsájtotta meg a lányainak, hogy idegen, országrabló zsoldosokhoz mentek feleségűl. Kincseit az avar nők között osztotta szét, birtoka jövedelmét pedig a kolostorra hagyta. A keszthelyi kolostor az avar előkelők tulajdona maradt az Álmos féle honfogalalás után is.

300/B Arvisura, Oszlányka rovása, 1012-1064.
Kincsszállítás.
Ugrin, az uruki hitű püspök (még Vajk idején valahogy megúszta a megsemmisítést) fia Pentele öspörös volt. Pentele fia pedig Pamír (mintaha a Himalájában...) nevű volt, aki Oszlánykát, a besenyők Báj nevű -keleten élő- fősámánjának lányát vette feleségűl. Pamírt fontos feladattal bízzák meg: a kincseket-relikviákat el kell szállítania a manysikhoz, mert veszély fenyegeti ezeket, miután az idegen papok tudnak a létezésükről. A kincsek szállítása 1035.-ben történik, mivel a mohamedán és a zsidó kereskedők és a mainzi érsekség papjai is tudnak róluk erős kíséret kell a szállításukhoz. Ráadásul a kincsek mennyiségét és értékét az idegenek túlbecsülték. Nyíiván az eszmei értékük is nagyon fontos volt ez inkább a keletre való elszállítás magyarázata. A kincsszállítók az Ungvár-Kiev útvonalon indultak Szakszin és az Urál felé ( az útvonal hossza kb 4000 km). Szakszinban Báj, Pamír apósa élt ebben az időben. Báj itt kíséretet is adott Pamíréknak a kincs további biztonságos -Füzesgyarmat felé történő- szállításához.
ebben az időben már a besenyők többsége is elhagyta Ordoszt (a buddhista Patók kivételével) mivel ezt egyre több kínai lakta és már régen nem a hun törzsszöv. fővárosa volt (Atilla óta). Kazáriában ( a Volga mellet és ettől keletre) ekkor több vallást gyakoroltak: buddhista, iszlám, uruki...hitűek voltak az emberek, főleg Szakszinban (Volga alsó folyása).Ekkor még Erdélyben sok uruki hitű népcsoport élt, a kabarok (Kassa és Felvidék) 8 törzse közűl hat is ezen a hiten volt. Vajk István uralkodása végén Kipcsákot, a besenyők vezérét küldte Sazkszinba, hogy az összes besenyők (nyugati+keleti)vezérévé válasszák, mert ekkor meghalt a korábbi fejedelmük.
Kipcsák 1038-ban így lesz a besenyők vezére. Kipcsák a kincsek és arvisurák szállításával egyetért, biztonságba kell ezeket helyezni. Pamír fősámán lesz Báj helyett, mert Báj meghalt. Szakszinban, Magyarkán és Albélán Pamír egy hírszerző -vivő csoportot telepített le. Az 50 szekeret főleg besenyő lovasok kísérték a manysikig.
Ebben az időben kitört a Kárpát med.-ben az utolsó "pogánylázadás": Vata fia, János vezetésével, de ezt hamar leverik.
Füzesgyarmat, Szakszin és Albéla voltak ekkor az Urál közelében a legfontosabb városok. A kincsszállítóknak sok rablótámadást kellett elhárítaniuk.
Ekkor még a Van tónál és Urukban is -halódó- püspökség működött, az ősvallásunkat hírdetve.
Vajkot még Füzesgyarmaton is meggyászolták, fehérló feláldozásával, halálakor (1038. aug.15). A kincsekért a mohamedánok megakarták támadni Füzesgyarmatot, ezért állandó őrség vigyázta a kincset, területet.
Füzesgyarmat a Béla folyó (ma Bjelája) partján épült, Isimbáj alatt, (térképen ez a település szerepel) a visszamaradt (nem mindenki jött be Álmossal) Gyarmat törzs itt élt. A Kuma-magyari közelben élő- törzzsel élénk kacsolatot tartottak (Kuma folyó!). A Káma jobboldalán pedig a Jenő törzsből visszamaradottak éltek. A kincsek szállítása innen az Ufa folyó forrásvidéke felé történt ( Magnyitogorszk környéke) tovább. Az Urál gerince előtt a manysi rokonok vették át a kincsek szállítását. Mivel tél volt rénszarvas szánokon folytatta a kincs az útját tovább.
A kincs átadása után Pamírék hazaindultak, de Pamírt Magyarka közelében megsebesítették a mohamedánok, ezért a grúzokhoz (gara-úz) vitték kezelésre, de meghalt. Oszlányka innem eztután hazaindult a csapatával, akikhez Lebédiában sok ifjabb házaspár csatlakozott, letelepedési szándékkal. A csatlakozók Ungvár környékén találtak maguknak új hazát.
Megjegyzés: az arvisura nem említi, hogy miért a manysikhoz szállították a kincseket, nem említi azt sem, hogy a manysik ezet hová "rejtették"..Később még ír a könyv a kincsekről.

300/B Arvisura, második befejező rész.

Endre király felesége, Anasztázia (a kievi fejedelem lánya) Szentendrét, Szfehérvár városát és a gyógyvizeket kedvelte.
Amikor Oszlányka megérkezett keletről, Ő Pamír feljegyzéseit Keszthelyre vitte, megőrzésre. A visszatérőkkel manysik is érkeztek(Zalavárra), továbbá hantik (Hontra) és csuvaszok (Csanádra). Béla király aziránt tájékozódott, hegy keleten- az őshazában- milyen létszámú magyar maradt, Álmosék eljövetele után? Ekkor Magyrország létszáma (1055) 2,4 millió fő volt. Moldovában, Halicsban, Ladomériában (Lebédia) kb 65 000 magyar ember élt. Távolabbra , az őshazában pedig: Füzesgyarmaton 86 000 fő, Kuma-magyariban ( főleg szavárdok) 94 000 fő, azaz kb negyedmillió magyar maradt a Kárpátoktól keletre, továbbá ugyancsak negyedmillió besenyő élt keleten, de Ők több helyen megtalálhatóak voltak. A kereszténység felvételével kapcsolatban a fenntiekből látható -hogy mivel a keleti besenyők főleg Bizánc hívei lettek- egy nagy nyugati betörés esetén, keletről kevés segítség érkezhet. Így célszerű a kat. vallás felvétele a megmaradásért, mert a fenyegetettség sajnos nem szünt meg.
A németek által elfoglalt avar területeken már sokan "németté váltak" közülük (aki nem, azt megölték, eladták rabszolgának, gályára hurcolták..isten nevében, mert ideológia akkor is kellett)
Ekkor az a következtetés volt reális, hogy a kialakult határok megtartása lehet a célja a királyságnak. Ezt a helyzetértékelést is a kincsszállítás tette lehetővé. (ilyen feladatra Juliánus -200 évvel később- érthetően nem volt alkalmas)
Ekkor sámánista kunok lakták az Etil keleti oldalát.
A Füzesgyarmatig vitt kincseket az un. "gerové" besenyők támadása fenyegette. A továbbszállítás során -de még a manysiknak való átadás előtt- meg is támadták a kincsszállítókat, a harcnak Pamrán manysi fejedelem lovasai vetettek véget, legyőzve a besenyőket, elég komoly ütközetben.
A manysik a kincseket, relikviákat az "Urálbérc Nagy Öregjénél" rejtették el. A történteket 1063-ban Zombor és Pereg jelentette Bélának.

300/C Arvisura, Levente, Báj, Gerecsák és Boglárka rovása, ie. 5758-iu. 1075.

A FELSOROLTAK HIÁNYTALANUL ELOLVASTÁK AZ ARVISURÁKAT ÉS ELDÖNTÖTTÉK, EZEKBŐL MIT KELL TUDNI ÁRPÁD UTÓDAINAK A JÖVŐBEN.
(Tehát számos arvisura kimaradt az összeállításból, amely nem érinti közelről a történelmünket)
A KALTES asszony szekerén (űrhajó) érkező égi lakók utódainak cselkedetei leginkább GILGAMES tevékenységében van jelen. Gilgames istenember és Enkidu (földi) vadember jó barátokként megölték Samas (vagy Marduk) napisten segítségével Hunbabát.
Ezután urukba értek, ahol Istár (szerelem istennője) szemet vetett Gilgamesre. Gilgames nem fogadta Istárt, aki ezért Anuhoz (égi atya) fordult segítségért. Az égi bika feldúlta a várost Istár kérésére. Gilgames és Enkidu a bikát megölte. Az istenek a bika megöléséért Enkidut is megölték. Um napisti ezután elmesélte Gilgamesnek az özönvíz regéjét.
Gilgames (az Árpád ház alapítója)-isteni volta okán- tudta, hogy a nyugati népek egyszer majd megakarják szerezni az Arvisurát és a relikviákat.(főleg az aranyakat) Ezért történt a kincsek elmenekítése, keletre. Az arvisuráka Kievben több példányban lemásolták, hogy fennmaradjanak.
Megjegyzés: temészetesen a 300/C arvisura bevezető -fenti- része egy szép rege.

Kedves Iván!
Köszönöm a bizalmat egy ókor megirására, de meg kell vallanom az én ismereteim még nagyon gyerekcipőben járnak.Most próbálom a hiányokat pótolni kisebb nagyobb sikerrel.
Lehet-e tudni, hogyan népesült be Ataisz , honnankerültek Ataiszra a különböző helyekről a hun népek/pl. a mai Erdélyből és még honnan?/
Kérdés mi volt a tűzfutás, már ha van róla részletes leirás.Több helyen is olvastam boldoganyásházról/diszek kapukkal, őrházzal/.Először a várandós asszonyházra gondoltam, de később kétségeim támadtak.
Üdv. Piroska

Kedves Piroska! Ataisz benépesűlését nem részletezi az Arvisura, ez időben nagyon távoli dolog mintegy 14000-15 000 évvvel ezelőtt történhetett, ha az utolsó eljegesedédhez kapcsolódik. A faluházról és az ókori életről , azaz Csagiliről külön van egy arvisura, a vázlatát már leírtam.
A multkori beszélő kövekhez kiegészítésként: Domonkos az uruki korona megmaradt részét hozta el, "beszélő" kövekkel. Ez ma be van építve a koronánkba. Nem ismerteteti az arvisura miért nem a teljes uruki koronát hozta el a főpap. Nem tudom a köveik kiknek beszéltek. A boglárhoz tartozó beszélő kő nem azonos a korona köveivel. A boglár helye ismeretlen számomra.
A tűzfutásról én is szívesen olvasnék.

300/C Arvisura, második része.

A kincsek elszállítása a manysikhoz Budavár beavatott központjának és Vajk Istvánnak a tudtával történt. (mikor a magyaroknak országa lett, akkor a relikviáikat elviszik, megőrzését nem vállalva...?)
A keleti mozgalmas harcokban Kipcsák besenyő fejedelem is elesett.
Budaváron a beavatottak azt vallották: a Föld gömbölyű és csodálkoztak a pápa és a hittérítők elképzelésén, a lapos korongon.

A felmelegedés későbbi periódusában ie. 5700-5040 között már az Ataiszon is volt özönvíz. Úr városában ie. 4950 körűl volt az első özönvíz, mellyet még egy tucat követett. Ataiszon nemcsak a hunfajúak éltek, hanem az agabák, szkíták (ez a kettő szövetséges rokonnép) és kanakok , indijók (indiánok) is. Az Úr városába segítségűl érkezett Magya és fiai Kurd, Hunor és Magyar innen -munkájuk végeztével- északabbra vándoroltak, országot alapítottak külön-külön. (Magya, Magyar, Madaj, Hunyor, Hunor a hunfajúak történelmében sok létezik...)
Az Urtól kb 30 km-re északabbra lévő Uruk városával a HUNOK (Hunorék) SZERZŐDTEK: 20-25 ÉVENKÉNT ELJÖNNEK IDE és a vallási központot felkeresik, továbbá ifjaikat itthagyják kiképzésre is. Hunor é-kelet felé a Hun tó (kiszáradt már) partján telepedett le a gazdag hunokkal, míg a szegényebbek Ordoszba mentek. Ordoszban minden 20 évben nagy süánt (lovasversenyt) tartottak. A nagy süánon Ők az aktuális "rokonlátogatás" irányáról is döntöttek (felderítéssel egybekötve).
Gisgali aranyasszonynak URUKBAN ie. 3578-ban született fiát GILGAMESNEK nevezték el (3/4 rész isten...azt tartották). Gilgamesnek Urukban, Suruppakban és Ummában sok utóda született.
Az ősi városban Nippurban állították fel a (sumér) Beavatott Központot, ennek vezetőjét választották. Később még két -kisebb- ilyen központot építettek. Építéssel, földműveléssel és iparral kapcsolatos tudást is tanítottak a közontjaikban. Mivell a nép nem egynyelvű volt minden városban, az öszekötő nyelv a sumér (szumír) lett.
A beavatottak belső magja mindíg 30 fő volt, míg a kölső tagok ifjakból kerűltek ki. A sumér nyelvet az egyiptomi, abesszin és a hettita uralkodóházak is átvették. A 30 fős beavatott csoport 5 nagyfokú beavatottból állt, akikhez -személyenként- 5-5 fő tartozott. Ha meghalt a csop. vez. akkor az embereiből választottak utódot. Helyi lugalok (király) voltak: Nippurban, Karnakban, Ninivében, Hétváron (Nílus delta), és Ordoszban.
Ordosz felkérésére a szaka szkíták ie. 620-ban kísérték az Élet Kegyhelyét (relikviákat jelent9 Karnakból Hétvár-Hírős kapu-Derbenten át Ordoszba, mert ennek a biztonsága megingott. A relikviákat Paszameti fáraó adta át Samal beavatottal Istáros bevatott, ordoszi küldött és társai részére.
A beavatottak szűk körébe nők is tartozhattak.
A Van tó mellett határozták el a Magyar Törzsszövetség megalakítását. A beavatottak figyelemmel kísérték Káma fejedelemmel kezdődően a Magyar Törszszövetséget.
Megjegyzés: Magya két másik fia közűl Magyar Magyarkát alpította, Kurd pedig...a mai kurdok lakhelyét..Ezekről több szó nem esik, a könyv a Magyar Törzszöv.-re koncentrál.

300/C Arvisura, harmadik része.

A 30 fős beavatotti csoportnak mindíg volt vezetője is, Pl 420-430 között Atilla apja, Bagamér, aki 430-ban halt meg a Káspi mellett.
Bagamér apja Hunyor volt. Bagamér (Balambérnak is mondják) az ordoszi beavatottakat vezette. Daróc is volt beavatott (Ő Deédes=Dédes fia, Atilla megmérgezésekor volt jelen az esküvőt követő lakomán) illetve Balog is volt beavatott. ((a beavatottak külön képzést kaptak, melynek tartalmáról semmit nem árul el az arvisura, esetleg Hamvas B. Scientia Sacra c. könyvéből lehet erről olvasni. Egyiptomban TOTH vagyis hellénűl Hermész Triszmegiosztosz a mindenkori főpap foglalkozott a beavatással, melynek fokozatai is voltak.))
A beavatottak racionálisan is tudtak gondolkodni, jellemző, hogy Derencsény (fősámán, majd fejedelem) az augsburgi esemény után 50 tyumeny létszámú katonát kér -és kap- keletről, nehogy ránktörjenek a nyugatiak (főleg németek jó szokásuk szerint). Nyugat ezért csendben maradt, ekkor. Az Árpád leszármazottakra is a fősámán felügyelt, ezek száma pl Gézánál már tösszáz volt. A kincsszállítás idején Füzesgyarmaton még sámánképzés folyt, Jászvásáron pedig arbagképzés, akikre nagy szükség is volt. A nyugatiaknak nem voltak ekkor még gyógyítóik.
Paszametik fáraó idejében (ie. 600-as években) az atlantiszi sáska népek olyan tömegben érkeztek már egyiptomba, hogy mindent felfaltak, a sírokat is kirabolták. Az Élet Templomát tehát a sáska népek elől kellett Ordoszba telepíteni. Ez eredetileg az Ataiszon volt Kosztromán, majd Nippurban, Urukban, Ninivében és Karnakban. A relikviák között volt egy Ataiszról hozott szent láda is. A kínai-hun szövetség Paszametik idejében vállalta, hogy nem kerűl veszélybe Ordoszban az Élet Temploma és a szent láda. Egyébként a kínaiak azt valloták: "az istenek az emberek agyából pattannak ki"..A törzszsövetség Jézus születésekor erős volt, bár néhány népcsop. már kivállt belőle (suomák, észtek..) a fejedelem Kövesd volt ekkor, az etruszkokig illetve a Dunáig terjedt a törzsszöv. befolyása, hatalma. A nyugati részek (Kárpát med.-től a Krimig) fejedelme ekkor Eged volt, aki Egert alapította. Eged Ordosznak minden évben küldött jelentést.
A törzsszöv. keleti részén Koncsúr uralkodott.
MAZAREHI aranyasszony -24. fokú beavatott- bejelentette Kövesdnek: hamarosan MEGSZÜLETIK A 25. FOKÚ BEAVATOTT (Jézus) Ő ezt bizonyos jelekből látta.
Kövesd apját, Csécsit a kínaiak ölték meg.
Kövesd és testvérei: Bakát, Eged és Koncsúr bosszút esküdtek a gyilkosság miatt.
Kövesd ifjan a sámánképzőbe járt, mellyet elsőként végzett el. Ő ie. 25.-től lett a törzsszöv. nagyfejedelme.
Bakát Káspiváron volt fejedelem, később Ő kísértette Jézust -a karnaki papképzés után- Ordoszba a beavatottképzőbe tanulni. Mazarehi Jézust a karnaki papképző elvégzéséig "felügyelte"..
A Messiás eljövetelét sokan jósolták, pl az ordoszi csillagjósok is, Malakiás zsidó pap is. Jézus (nazír=istenidéző pap) már 12 évesen megvédte a hitét Jeruzsálemben.
Kövesd iu.15.-ben Partikánt küldte tanulni a -4 éves "futamidejű"- tárkányképzőbe, Hétvárra (Nílus delta közelébe). Ekkoriban Jézus már az öszes ittlévő zsidó és szabír ifjút egyistenhitre térítette. Jézus Partikánnal -és másokkal- megy innen Ordoszba, ahol 5 évig tanult és Töbeten (Tibet) és az Indus folyót érintve érkezett sumériába. Nippurban Őt beavatott fejedelemmé, Urukban pedig királlyá koronázták (nem földi királyról van szó).
Megalapította az egyistenhitűek vallási közöségét. Urukkal Jézus később többször levelezett, mellyeket itt megőríztek. Júdeában kezdett el tanítani, de 33 évesen az édesanyja népe keresztre feszítette. A zsidó bölcsek Őt sohasem ismerték el zsidó származásúnak. Az Urukból és Ummából -északabbra- a Van tóhoz költözött menekültek (főleg sumérok) Jézus követői lettek. Itt Tuspa város püspöke lett később az uruki vallás (Jézusinak is mondható) egyházfője.
Káma fejedelem is a Van tónál élt, itt vette feleségűl -a késői Gilgames leszármazott- Mirinát. Ők végűl Káma városában (a Káma folyónál) alapították meg az egyistenhitű vallást. Legfanatikusabb híveik a Nyék törzsbeliek lettek.

300/C Arvisura, negyedik rész.

Az uráli őshazában Béla ifj. fejedelem 255.-ben Urukban résztvett a beavatottak képzésén, majd Káld király Nura nevű lányát vette feleségűl (az uruki sumér fejedelmi családból). Az esküvőjüket Nura öccse Mani (a későbbi egyistenhit prédikátorának, terjesztőjének ifj Maninak az apja) celebrálta. Mani ekkor az Urál-őshazai magyarok öspöröse is lett. A perzsák hamarosan elfoglalták sumérföldet és lakosait Evilátba hurcolták. Maninak 7 fia volt, a legifjabbat is Maninak nevezték el. Az uruki tanokat -rovással- ifj Mani foglalta írásba, aki szintén terjesztője lett az egyistenhitnek, Jézus tanainak (Manicheus megjelölés őrá vonatkozik). Ekkor még az Újgúrok is átvették az uruki tanokat (az ókori keleti világ ismert kolostora náluk Turfánban volt, ez ma is újgúria).
Végűl -már öregkorában- a perzsa Csőrös király kivégetette Manit, főleg a tizedszedéssel kapcsolatosan hírdetett elveiért. Ő egyben híres orvos is volt, Babilonban kórházat is működtetett. A kivégzése 290-ben történt.
Béla fejedelem elvei között szerepelt, hogy semmilyen háborúskodásban nem kell résztvenni. Atilla háborújában (ez jóval Béla után volt) nem is vettek Ők részt, Eszék kivételével, aki -kb 431-ben- 200 harcossal csatlakozott Atilla seregéhez.
Eszék tulajdonképpen Dédest (a feleségét) követte, aki Atilla unokahúga volt és Budához csatlakozva indult a Káspitól nyugatra.
A manysi és a kabar törzsek résztvettek Atilla harcaiban, 2-2 töménnyel.
Amikor Atilla bevonult a K. medencébe a kabar előcsapatok már megtisztították a medencét a rómaiak maradványaitól (433-ban).
Atiila halála után a kivonuló Aladár (Buda fősámán fia) az őshazában élő magyarokhoz csatlakozott ( a magyari törzsekhez), illetve ide érkezett, ezen a részen telepedett le. A Bakát környékén (Káspi-Aral tó között) lévő Kazáriához 460 körűl csatlakoznak a magyarok, a Nyék törzs kivételével.
A mohamedánok által elüldözött és a kazároknál letelepedő zsidók ellepték ezeket és minden vezető állást igyekszenek elfoglalni, gyilkosságoktól sem elriadva. Ezért -a szintén kazár függőségben élő avarok- Baján vezetésével kitörnek innen. Elindulnak Pannónia felé. A Baján féle fejedelmi ház összeházasodik a Jász síkságon élő I. Csaba (Atilla utód) és Ilona Gyilyó féle leszármazottakkal és 300 évig itt uralkodik. Az avar fejedelemség nyugati határa az Enns folyó (a Duna jobbodali mellékfolyója), keleten pedig a Nyékek területe volt. A mohamedánok a kazárokat is fenyegették, ezért a magyar törzsek nyugatabbra, a Kuma és a Kaukázus é-ny-i oldala elé telepedtek át, mint Kazária határvédői.
Alpár aki a Béla törzs vezére volt ekkor (560-as évek) az avarokhoz húzott és Ő is bejött Pannóniába az avarok (568) után (575). Ezt a honfogalalást 9 tömény hajtotta végre (8+Alpárék). A nagy bakáti földrengés után vonult be Baján az avarjaival. Baján újra kiásatta -védelműl- a Csörsz árkot. Később -650-ben- még a magyariak közűl a magyari törzsek is bejöttek avariába.

300/C Arvisura, ötödik rész.

Az uruki hitű magyar törzsek be szerették volna tartani a hit által fontosnak tartottakat, ezért nem akartak harcolni.
A mai hazájukba letelepedő bolgárok 620 körűl kezdtek elszlávosodni ( a nyelvük), ekkor még az Óbolgárok kleten éltek..
Az iszlám fenygetés keleten nemcsak a kazárokat érintette, hanem a magyrokat is, mert 750 körűl Merván arab hódító erre érkezett csapatai sok magyart is elpusztítottak. A 800-as években pedig Hamun kalifa pusztította az őshaza magyarjait. IV. Csaba őshazai fejedelmünk (758-792) minden csatát megnyert, amellyet a támadók okoztak. A felesége, Aracsilla, újgúr fejedelmi lány volt. Fiaik: Edemen, Ond, Ellák . A két utóbbi fia 825-ben, az arabokkal vívott csatában elesett. ÜGYEK (Álmos apja) 825-ben kiszakad a Megyer törzzsel a meggyengűlt kazár birodalomból.
Ügyek a Megyer törzsben volt ekkor fősámán. A többi magyar törzs ekkor a Megyer törzs irányába kezd vándorolni, a keleti kabarok kivételével. A Nyék törzs az Óbolgárokkal közös ségben élt, 668-ig.
IV. Csaba egyik fiának, Edemennek az utóda volt Ügyek, akinek első felesége Emese, kazár lány lett. Ebből a hazásságból származott Álmos is.
Edemen a magyar fősámán volt ( 792-838) előbb Magyarkán, majd Albélán élt.
A nYék törzs 850-ben csatlakozott a Megyer törzshöz, tehát ez a törzs kettős kötődésű lett. Mivel a kazárok a nyugati irányba továbbvándorolni akaró magyarokat nem akarták a birodalmukból elengedni, ezért Álmos ezt a 864-es győztes csatában érte el. A Kér, Keszi és a Gyarmat törzs szintén harc árán csatlakozott a többi elvándorlóhoz, utoljára pedi Kürt törzse tette ezt 875-ben. Jenő és Tarján 880-ban, 890-ben ogúz, kasszu és kunmagyariak (talán töredékek) is csatlakoznak Álmosékhoz. Árpád Arnulf kérésére 881-ben megjelent a bécsi medencében és együtt legyőzik Szvatoplukot. Pozsonyt pedig 882-ben foglalják el Nyitrával (ez utóbbi korábban székely település volt). Itt Árpádék mosoni keresztényekkel is találkoznak. Árpád 884, 888 és 892. években végigjárja az országot, hogy megismerkedjen a területtel, az ittlakókkal. A jászvásári nagyszalán döntik el: betelepülnek ide, de a visszatérés lehetőségével...(Ezért maradtak Jászvásár környékén a Lebedek, törzseikkel....mai utódaik, kis maradékaik nagyrészben a csángók lehetnek). Jászvásáron a Gyula és a Béla törzs maradt vissza (nem örökre!). Kettős fejedelemséget szerveztek, Esztergomban az Álmos-ház, Jászvásáron a Lebed-ház vezetésével. A közös nagyfejedelmek egészen Gézáig vátják egymást: egyszer Árpádék, másszor Lebedék adják a nagyfejedelmet, Árpád után az első, a fia lett, Zsolt (Solt)...akinek anyja Eperjes és a kabar vezér (Verecke) volt az apja. A közös nagyfejedlemség Budaváron volt. A Lebed hziak kérték az Ősbudai Beavatott Központ áttelepítését a manysikhoz, látva, hogy a relikviáket veszélyezteti a mainzi érsekség..kincséhsége. Ezen a nagyszalán még a mongolok, tatárok kunok és a fekete úzok is résztvettek. Ebben az időben is sok avar rabot vittek még el rabszolgának (a vásárba) Bizáncba, a mainzi kereskedők a volt avariából. Homogenizálás...és pénz kettős öröme..Bulcsú is tapasztalta bizánci útján, hogy még azok az avarok közűl is kerűltek ide, akik nem akarták felvenni a horvát nyelvet...(a mai horvátok közűl sok az avar származású..).
Ugyanezt a rabszolga kereskedemet is tapasztalni lehetett Bécs és Enns térségében is, mellyet a németek a kereszténység és a német nyelv felvételével indokoltak..Géza szünteti meg az országon átvonuló rabszolga kereskedelmet. A győri és a fehérvári utakakat katonákkal ellenőrízteti.
Vajk engedi át véglegesen avariát az Ennsig a bajoroknak.Salzburgot (Sóvár) német érseksséggé szervezik. Az elcsatolt részeken élő avarokat ha nem választják a beolvadást, vagy agyonverték, vagy eladták (erősebbjét) rabszolgának. Pannóniába ebben az időben az avaroknak már padlóűtéses templomaik (uruki) is voltak. fekete Arnó leszármazottjait a bajorok kiírtották, mert avarnak vallották magukat.

A TAMANA kutatásról..

A TAMANA kutatás dr. Vámos Tóth Bátor nevéhez fűződik és pár évvel ezelőtti hahála miatt talán nem is folytatódik most. Mindenesetre Ő eléggé kiterjedt és alig-alig kiegészíthető kutatásokat folytatott ezzel kapcsolatosan. Mármint a Tamana mint NÉVÉSZET területén. Ő 1974-1998 között Hawaiin , majd Washington államban élt. Egyébként Békés megyében született 1928-ban.
Amikor Sierra Leonéban tanított, megdöbbent a hallgatók neveit és a földrajzi neveket megismerve, például: Bán, Daru, Kaba, Kasza, Szanda, Szittya, Tura...nevek gondolkodásra késztették. Hawaiin kiderűlt, itt kilenc KÁMA+LÓ elnevezésű helyiségnév van, Sierra Leonéban pedig hat..Az USÁ-ban a földrajzi névtárat -184 országét-is tanulmányozta,
hétezer olyan névszerkezetet gyűjtött, amelyek párja a Kárpát med.-ben is előfordul (micsoda véletlensorozat!!).
A gondolatsort megszakítva (interneten ez olvasható) rájött arra, hogy
léteznie kellett a világon akár évtízezredek előtt valami hun-magyar fajnak, amelynek a nevei (műveltsége) ugyancsak szétszóródott a Földön...valamiért.
Tóth Bátor a névszerkezeti kutatásának a TAMANA nevet adta...
Még egy gondolat: ezek után az Arvisura miért lenne fikció??
Vámosi Tóth Bátor az Eötvös Loránd Tudományegyetem aranyoklevelét 2000-ben kapta meg.
A kutatások szemléletváltásra kényszerítik a komoly kutatókat, úgy a magyarság, mint a hunfajú népek elterjedését, ókori történelmét illetően. De ennek a követése, értelmezése -nyelvismeret és a pszichológiai alkat ismerete nélkűl- leginkább csak magyar kutatónak sikerűlhet. Különben Menész lesz az első fáraóból, Ménes helyett.
Persze jelenleg a kutatóknak az érdekeik ellenére kellene sokszor cselekedni (MTA!?). Jelenleg még ez a helyzet.
Korábban már említettem: amikor az Ataisz "felrobbanni készűlt", azaz dübörögtek a vulkánjai, akkor az utolsó menekülők több irányban indultak el a hajóikon, a hunok pl nyugatra, a mai Kína partjai felé...de Suva és csapata délre ment. A Fidzsi szigetek fővárosának a neve ma Suva..

http://www.maps.com/map.aspx?nav=MS&pid=11087



Szeretném böngészés céljából ezt a térképet ajánlani.Talán sikeres lenne.
<o></o>

Kedves Piroska!
Sajnos ez a térkép nem igazán jó. Nincs rajta a Sárga folyó (Ordosz) és nem határolható be az Ataisz egykori helye sem például és sok más sem.
Lehetőleg magyar nyelvű térképre van szükség, mert angolul teljesen másként írják a földrajzi neveket. . Elég jó viszont NAGY VILÁGATLASZ, mellyet A TOPOGRÁF TÉRKPÉSZETI Kft készített (KIADÓ: nyír-karta bt., 2002). Persze ennél még részletesebb is létezik.

300/C. Arvisura, hatodik rész.

Vajk istván anyja, Sarolt igencsak csökönyös, akaratos volt, Ő volt az oka Imre szerencsétlen házasságának is. Imrétől -és a Sarolt által nem kedvelt Jénétől- a Kis Pósa származott. Pósa Vajkot tatának nevezte.
Aba Sámuel Lebed házi király volt, Ő a ménfői csatában halt meg, de felesége, Piroska (Vajk nővére) megmaradt. Orseoló Péter is hamarosan meghalt a sebesűléseibe. Ezután Endre, Vazul fia lett a király. Péter királysága idején papgyilkosságok fordultak elő. A pannóniai birtokokhoz jutott (Gizella-féle) németek Pannóniát Németországhoz szerették volna csatolni. Aba Sámuel az ilyen "lovagokat" kivégeztette, elrettentésűl.
III. Henrik -akihez Péter elfutott segítségért- 1044-ben nagy sereggel tört az országra és Ménfőnél legyőzték Aba Sámuelt, ekkor lett újta Péter a király. Henrik hűbéresként kezete Pétert és nagyon biztos volt benne: ezután az lesz a király, aki számára megfelelő.
Endre, az új király és testvérei (Béla, Levente) elhatározták Pannónia visszaszerzését Henriktől. Vata is felvonult békési és kolozsvári katonákkal Szfehérvár felé. Endre a Tiszához indult a keletibb területről , a Lebedek is megmozdultak Jászvásárról. Közben Béla megakadályozta Péter távozását (szökését) akit végűl Vata fogott el.. Szakszinból (Volga mellől) is segítség érkezett, akik megvakították Pétert, aki előzőleg ,már megsérűlt, hamarosan meghalt. A szakszini besenyők minden idegen püspököt, közöttük Gellértet is kivégezték (önhatalmúan). Endre a sámánista besenyőket -akik Szaksziból érkeztek- rávette: menjenek vissza a Volgához. Pannonföldre más keleti harcosok is érkeztek. Endre 1046.-ban Szfehérváron koronáztatta meg magát. Azonnal megtiltotta a keresztények üldözését és a nyugati határt Bélával megerősítteti.
III. Henrik 1050-ben belép Pannóniába és elindul Szfehérvár irányába a seregével, nagy károkozással. A csehek is jönnek ekkor a Duna baloldalán lefelé. Béla kiürítteti a területetket és elvágja a támadók nyugati összeköttetését. A Dunán lefelé tartó hajókat elsüllyesztette. Koholt parancs segítségével a cseheket megzavarja, Henrik katonáit éhezteti, zavarja nyugalmukat mert a hátukba került katonáival nyilaztatja őket.
A Csákok is támadják a németeket, a Vértesben lezajlott döntő csata végűl a németek vereségével végződött, futnak hazáig. Henrik annyira fél, hogy még a kapuvári hidat is felgyújtatja maga után, de az őt követő német katonák éppen ezért elvesztek.
A csata végeredménye nagyon megalázta a nagyképű Henriket, aki bosszút forral. A következő támadást Endre a pápához küldött követével szeretné elhárítani. Ez nem sikerűl, Henrik betör Pozsonynál. Azonban mostmár könnyen legyőzi Béla Henrik seregét. Nagy és hosszú időre szóló győzelem volt ez.
Mikor Levente meghalt -Endre öccse- Őt Taksonyban temetik el, hamvasztással, uruki szertartással. A pápa bosszús lett a temetés miatt.
A németek mindenáron akarták Pannóniát, mert szerintük ezt számukra -az avaroktól- Nagy Károly elfoglalta. Bélának történelmi érvei voltak a hun-avar-magyar őshazával kapcsolatosan és nem fogadta el Károly meséjét. Endre is résztvett a Henrikkel történő harcokban. Ő alapította egyébként a Tihanyi Apátságot. Endre Bélának megigérte, hogy utánna Ő lesz a király, de -váralanul- 1053.-ban fia született. Henrik 1053.-ban megahalt.
Bélát Endre válszút elé akarja állítani (csellel) : mit választ, a kardot vagy a hatalmat...Béla ezt követően a lenygyel bírtokára távozik.

300/C Arvisura, hetedik, befejező rész.

Salamont, Endre király fiát már 5 évesen megkoronázták. Endrétől -a Bélával kapcsolatos cselekedete miatt- elfordultak az alattvalói. Béla a lenygyel tartózkodása mellet szakszini segítséget szez magának és viszajön m.o.-ra. Endre német segítséget kért a testvére elleni háborúhoz. (Micsoda felemelő országérdekek!!)
Béla mint jó hadvezér, kiveri a németeket az orszáágból és Endre is menekül, közben leesik a lováról és sérülésébe Zircen belehal (1060). (dicső halál)
Endrét a tihanyi apátságban temetik el. Bélát megkoronázzák(1060), majd ezt követően rendet teremt az országban. Az uruki keresztény egyházakat
összevonja. Ekkor még a kat. papok is nősülhetnek. A települések bíráinak gyűlést tart Szfehérváron, ahol az egységes bíráskodás szempontjairól van szó. Vata fiának, Jánosnak nem tetszett sok királyi rendelet, ezért fellázad és Szfehérvárra indul. Ekkor németellenes hangulat volt Fehérváron, a németek pedig fellázítják a nemeseket a nép ellen. Az összegyűlteket a nemesek szétverték. Közben Salamon csatlósai Béla ellen hangolták, azokat, akiket lehetett. Béla békét szeretett volna, de látta, fegyverkeznie is kell. Dömösön Béla megsérűlt, mert egy épülő ház állványzatán tartózkodott, amikor az összeomlott. Amikor a lázadók ellen küldött csapatának első győzelméről értesűl, akkor meghalt (1063)
Ekkor a 10 éves Salamon lesz a király (1074-ig)Ekkor a németek pozíciója megerősödik az országban. Béla Fiai Géza, László és Lam (Lambert) voltak, ők ekkor birtokaikon éltek. Délen a besenyők támadást intéztek az ország ellen, de Géza ezt leverte, elfoglalta Nándorfehérvárt is. A németek és Vid ispán (irígységből) Géza ellen hangolta Salamont. Géza és László elhagyta az országot ugyanis Vid Géza megvakítására biztatta Salamont.Géza és László seregei élén később visszajött és 1074.03.14.-én a mogyoródi csatában legyőzte Salamon seregét. A nép örűlt Géza győzelmének. Ekkor Géza lett a király (1074-77). Salamon is keletről kért segítséget Géza ellen, de ezt megtagadták a számára Szakszinban. László ezidőben a nagyváradi püspökséget szervezi meg. Géza, László és Lam Vazul unokái voltak. ((ma is van egy hegy a Pilisben melynek Lam hegy a neve, de ott nem tudja senki ki volt Lam...)

303/A Arvisura, Gát és Turi rovása, 1030-1087.

Az Árpádok szokása volt az újszülöttjeiken található un Gilgames anyajegy bemutatása. A jel a hát közepe környezetében volt található.
Eleinte ez négylevelű lóherére hasonlított, később több darabból állt.
A jel nagysága a beavatottság fokát jelentette az Árpádok szerint.
Álmos azért viselte a nevét, mert nehezen akart a világra jönni. Orseoló Péteren nem volt megtalálható a Gilgames jel. Vazulon erősen látszott a jel, Endrének 3, Gézának pedig 4 levelű jel látszott a hátán. Leventének csillagos jele volt, Vajk fiának, Imrének semmilyen jel nem volt a hátán. Imrének Jéne rimalánytól származó fián -Pósán- a 4 levelű jel mellett egy csillagos is volt a bőrén. Salamonnak nem volt a hátán Gilgames jel.
Géza király a pápának rendszeresen fizette az adót...Magyarkán László herceg szintén (judeo-keresztény) püspökséget létesített, ez csak a királynak adózott.
A királyi tanácson felvetődött, hogy az Árpádoknak is legyen szentjük.
Ekkoriban Szakszinban sámánképzés folyt. A mellette lévő településen, Asszorügyeken pedig az uruki püspökség működött.
Az ország keleti és déli védelmét László szervezte meg, Nagyváradról.
Ebben az időben -örmény kereskedőktől értesűlve- már a Tigris és az Eufrátesz folyók mellékén (sumériában is) teljesen arab állam létezett.
A kereskedők a városok pusztulásáról és sivatagosodásról hoztak hírt.