Történelem

Kedves icsi!
A Muhi csata előzményeinek és utózmányainak okai -így Batu gyors elvonulása is - az Arvisurában tökéletesen tisztázott. A mongolok rokoni kapcsolatot kerestek velünk és volt egy elképzelésük a Nagyvízig (Atlanti óceán) tartó területfoglalásról, melyre Béla nem volt vevő, ezért... Későbbi arvisurában ezt le fogom írni.
Valóban volt egy titkos vőlegénye Margitnak, ez is későbbi téma. Ezzel a valakivel egy sírban nyugszanak, bár ez a valaki -mongol herceg- később halt meg, de a bátyja gondoskodott arról, hogy együtt legyenek a halálban.

298/B Arvisura, Levente és Báj rovása, 966-1038.

Taksony (Géza apja) besenyő fejedelmi lányt vett feleségűl, fiaik: Géza, Mihály, Ják és 2 lányuk is született. Ják -10 évesen- balesetben halt meg.
Ebben az időben Derencsény volt a fősámán.
Géza Söpte-Szavárdi rimalányt vette feleségűl ikerfiaik: Vászoly ( felvette a Béla nevet később) és Vazul (később Mihály) voltak. Az ikrek születése után 1 évvel Söpte meghalt. Géza második felesége a szintén besenyő lány (Szabolcs nagyfejedelem a bátyja) Sarolt lett. Fiuk, Vajk 969. disznótor havának 29. napján született. Ők a teleket részben Esztergomban, részben Budán töltötték.
Géza II. Ottótól 972.-ben egy püspököt kapott, hogy felvegye a judeo-kereszténységet. Az öregek tanácsa ekkor: Géza vezetésével Csák főmán,
Fajsz tárkányfejedelem, Gyula lovasfejedelem, Vászoly horka, Jirkó Kuma-magyari fejedelem és Koppány (Botond fia) részvételével működött. Jirkó tájékozódás miatt vett részt egyszer egy tanácskozásukon. A fontos tanácskozás témája a judeo-kereszténység felvétele volt, illetve, hogy Bizánchoz vagy Rómához tartozzanak-e? Koppánynak egyik új hit sem tetszett, kifogásolja a németek (Gizivel érkezettek) harácsoló magatartását is. Ő a régi uruki-mani egyistenhitű szeretetvallás mellet kardoskodott. Az Öreg Östen szeretetét ne cseréljük fel--mondta Koppány. Csák a lelkek szabadsága mellett, Bizánc és Róma egyidejű térítéseit gondolja helyesnek. Fajsz Csák véleményét helyesli.
Vászoly a régi hitünk feltétlen híve volt. Az új hitben sok az ingyenélő és sok a leki szegény, mondja Vászoly. Gyula sem volt az új hitek híve, azok elfogadását nem pártolja.
Vajk véleménye szerint a nyugatiak hódításaitól, a lesüllyedéstől tart, melytől -szerinte- az új hit megvéd. (?)
Szerinte csak így maradhatunk meg...(ha önazonosságunkat jórészt feladjuk..).
A tanácskozás 12 napig tartott, döntetlen lett a szavazás eredménye.
Erre bevették tagnak Piroskát is, Géza lányát. Végűl Piroska szavazatával a kat. vallás óvatos felvétele mellett döntöttek.
Vajk 996.-ban -Csge halála után- vette el Gizellát, akivel nagyszámú német "lovag" érkezik, közülük többen hun származásukat hírdetik (Hont, Pázmány, Vecelin...) Géza 997.-ben meghal, Vajk_István az örököse. Nemsokkal ezután Vecelin rátör katonáival Veszprémre, a sámánközpontra (Vajk nyilván engedélyezte ezt). A magyarok viszonzásul a kat. papokat gúnyolták ki. Vecelin panaszt emel Koppány ellen.
Erdélyi Gyula (Zsadányban) Ajtony (Maroskeszin) értesűl: a bizánciak nem nevezik ki Domonkost metropolitának, ezért Ő Rómába utazik. Ekkor dőlt el: a kat. vallás lesz a jövőben a magyarok vallása, egyistenhitű ősvallásuk helyett, mely semmiféle tizedszedést, robotot nem írt elő.
Koppány és Vászoly -az elmérgesedett helyzetben- sereggel indul Buda
felé. Vajkot Gizella erősen uszította Koppány ellen (meg lehetett volna még egyezni?). Vajk 998-ban Vecelint küldi katonákkal Koppány ellen. Az összecsapás helyszíne Veszprém-Farkashegy területe, ahol Koppány elveszti a csatát. Vérbulcsú serege elkésett, ezért Koppány serege kislétszámú volt. Koppányt élve elfogják, Veszprémet, az ősi sámánszékhelyet Vecelin felgyújtattja, (itt ekkor 1726 éves rovások is elpusztulnak). A gúzsbakötött (33 éves volt) Koppányt két odahurcolt kisfiával is megnézetik. Vecelin Koppányt fenyegette és gúnyolta. Vajk- Istvánnak üzen utolsó szavaival Koppány: "gyesznyó ölé magod..."A bakó karddal öli meg Koppány, akit 4 felé vágnak..

298/B Arvisura második része.
Koppány fiait Vászoly-Vazul magához vette. A hazában lévő 9 tömény besenyő bosszút esküdött Koppány (Ő besenyő származású, mert az édesanyja, Ibolya besenyő volt) meggyilkolásáért. Amikor a közeli rokon, Koppány meggyilkolásáról hírt kapnak a rokonok, akkor Vajk testvére Piroska öngyilkos lesz Kurszán várában -Budán- pedig fehér lovat áldoznak.
Vajk lánytestvérei közűl Piroska Aba Sámuel felesége volt, Ilona pedig Orseoló Ottóhoz ment feleségűl, az utóbbiak fia Péter a későbbi király.
Imre, Vajk és Gizella fia -több vetélés után- 1007-ben született, nagyon várt gyermekként.
Koppány bírtokait kiosztják Vecelin és más "lovagok" között. Az északi és déli megyékben Vajk megtiltotta a költözéseket. A bajorok ekkor már özönlöttek a volt avar területekre, az Enns és az Ibbs...stb.. mellé és a Dunántúlra is. A budai beavatott központot megakarták semmisíteni -relikviástól- a németek, mint ez 1014.-ben kiderűlt. Erdélyi Gyula az, aki visszaszerzi a Dunántúlt a német "lovagoktól" és Kiev ellen is elindúl, legyőzte Jaroszlávot, de megsebesűlt. Ekkor Gyoma nevű lánya Gyulára szállította, ahol meghalt. István-Vajk szerint Ajtony is lázadó volt ( a bizánci vallást vette fel) ezért kell meghalnia. Vajk elkezdi a pénverést, szervezi az államot. Végvári vitézek szükségességét is hangoztatja, a határvédelem érdekében. Vajk Csegétől született fia, Zoltán 1025.-ben Erdélyben, Torda mellett meghalt (kb 30 évesen) a besenyőkkel vívott csatában.
A Gizella parancsára megvakított "éneklő" (országot járja mint regős) Vazul lemond az uruki püspökségről 1027-ben, miután már csak illegalitásban létezik a magyarok ősvallása.
Az leírt előzmények után az ősi relikviák elvitelét tervezték az országból, az Uralba, a manysik felé, hogy átmentsék az utókor számára. Az első szállítmány 1015-ben indul el, ez főleg AZ ARVISURÁINKAT TARTALMAZÓ ARANYLEMEZGYŰJTEMÉNY, mellyet -mellesleg- az egri püspök -sikertzelenűl- megakart szerezni. Végűl minden kincset, rovást 1035-ig összegyűjtöttek Abaváron. A kincs útjára veterán harcosok felügyeltek. Szörény, Halics, Jászvásár, Moldova térségében letelepített veterán besenyők éltek, itt kaptak kisbirtokokat .
Új nagysüánt (lovasversenyt) hírdettek 1030-ra, mellyen csak fejedelmi ifjak vettek részt. Abasár, Aba Sámuel, Babócsa,Béla, Berzence, Koppány fia, Vazul fia és még Orseoló Péter is. A pünkösdi királyság elnyerése volt a verseny tétje. A kilencnapos lóverseny győztese Vazul fia, Enrde lett, Domonkos Viharisten nevű lován. Imre herceg a 8. lett, a csákvári tenyészet legjobb lovával.
II. Konrád 1030-ban elindult Bécsből, hogy a babonás -jósoltató- magyarokat megbüntesse(?) szokásaikért. ((hol jutott volna ilyen akció eszébe a magyaroknak a németekkel szemben??))
Vajk-István többirányból gyűjtött serege Győrtől nyugatra mindent felégetett, Bécsig minden német hajót elsüllyesztett. Győrből Konrád hazafutott, mert a katonái közűl sokan elestek. Vajknak még 50 000 tartalék harcosa is várakozott a bevetésre, de ez elmaradt.
Konrád a bécsi medencéről és a Moldva jobbpartjáról kénytelen volt lemondani, a béketárgyaláson. ((így a jóslás mehetett tovább...))
Vajk a fiát, Imrét a Csörsz (Csősz) vonal középső részében, Biharban helyezete el (ezt tartotta számára biztonságosnak).
Vajkban is felemerűlt a budavári beavatott központ kincseinek elmenekítése keletre. Érdekes ellentmondás, amikor Vajktól ezt hallják: "amelyik nép megtagadja a multját, elbukik"..
Vazult és családját 1027-ben Nyitrára száműzte Vajk, de fiait: Endrét, Bélát és Leventét a Csákok lengyelországba menekítik.
A besenyők úgygondolják eljött a vérbosszú ideje Koppányért és ezért egy bihari erdőben -1031-ben-álcázott nagy árkot ásnak..ebbe pedig egy óriási megvadított vadkant helyeznek el. Berzence és Babócsa vadászni hívja Imrét..aki beleesik a gödörbe és a vadkan megöli a 24 éves Imrét. Elterjedt volt Koppány iszonyatos halála után, hogy Vajk Imre fiát a besenyők mindenképpen megölik.
Jéne rimalánytól volt Imrének egy kisfia: Pósa.
István után így a Vazul ág következett a trónon, 1301-ig.István 1032-ben a hazatért Vazul és Korpona előtt elsimeri: a besnyők Koppányért törlesztettek..
A besnyők a Vazul fiakat támogatták.

Kedves Iván!
Érdeklődéssel olvasom, mivel a magyar történelemben sok a fehér folt...
Üdvözlettel: Alberth

Kedves Alberth!
Mivel a magyar történelmet nem honfitársaink írták, hanem a Habsburgok torzították, ezért folt hátán a folt..
Természetes, hogy a kor szokásainak megfelelően a h-burgok (!) ősbarbárnak és pogánynak tartották eleinket, megfosztottak őseinktől, ősi tudásunktól. De ki is volt ez a pogány nép? Hát ősi uruki-mani vallású, egyistenhitű, mellyet pl már az avarok is gyakoroltak. Ordoszban a nagytemplomban már ie. 4000 körűl a Zimberi-Zombori Leánykórus énekelt. Nem lényeges elhinni, ha starpás, csak annak aki hisz is benne. De erről már sokszor írtam. Nem jutott el odáig ez a fényes, tudós és lekezelő h-burgi társaság, hogy a fentieket megértse és ezen elcsodálkozzon: nem Róma találta fel a viaszt, legfeljebb eltorzította. Kevesen tudják, hogy ősvallásunkból lett a judeo-keszeténység az atlantiszi népek ésRóma püspöke érdekeinek a mentén átideologizálva.
Vagy lásd az avar kincsek elrablásának és visszaszerzésének történetét, melyből a magyarok vérszomjas kalandozása, kegyetlen tettei kerekedett ki a h-burgok szerint. A morvák szerint is vért ittunk. De milyet? Ezek a szent emberek bizony többször betörtek ide...mintha gyilkoltak volna errefelé..
Külön érdekes a hunok sámánközpontja, mely Budakalász fölött volt és Lánszki Imre nevének a gépbe (Google) pötyögése után a h-burgi történelemmegsemmisítő taktika előmászik..naturóban. Meg a hun sámánközpont, Ősbudáról.
Sajnos nem ismerem a koptok vallását, ők egyiptomi maradványok, jó lenne tudni mit őríztek meg a régi hitből. Az asszuáni új templom esperesét most MARKOSNAK hívják, micsoda véletlen lehet...de én nem ezt hiszem. Szerettel beszél rólunk, érzi, valahol rokonok vagyunk ha nem is közeliek. Az ősidőkben első királyukat (fáraót) Ménesnek modták, kiejtési probléma miatt Ő Menész lett...Hór-Aba pedig Hórusz.
Szép napot!

"Mivel a magyar történelmet nem honfitársaink írták, hanem a Habsburgok torzították, ezért folt hátán a folt.."

Habsburgok torzították el a mi történelmünket? Figyelmetekbe ajánlom a másik fél véleményét is.
http://mek.oszk.hu/04200/04245/
A Habsburg ház trónfosztása után vajon ki torzította el a XX. század történelmét?

Kedves Antal!
Én a magyar ő s t ö r t é n e t r ő l írtam meg a véleményemet. Szó incs itt a XX. század eseményeiről. De utánnaolvashatsz a h-burgok ilyentén dolgainak, tanulságos. De csak akkor, ha találsz hiteles szerzőt. A ködölést, vigyorgást persze ma is folytatja pl az MTA és mások. Még valameddig. Azthiszik nem lóg ki a lóláb.
A "másik fél" véleménye az őstörténetünkkel kapcsolatosan bármi lehet, de meghatározza az a tény, hogy magyar-e, vagy magyarérzelmű-e vagy egyeltalán miféle-kiféle..Ugyanis Te sem tudod magad beleélni mondjuk a románok költött történelmébe...Ez így természetes. Érdekelne vajjon ki írta -költötte- mondjuk az angolok, franciák, spanyolok stb..őstörténetét? Idegenek?
Az őstörténelmünket nem Paál Zoltán szerint értelmezik sokan- ha egyeltalán ezt a könyvet ismerik- de úgyhiszik, övéké a kő, mármint a bölcseké. De az máshol van. Érdekek mozgatják most leginkább ezt a kérdést, ahogyan a múltban is. Gondolod, hogy ebben a h-burgi állóvíz-törtélemünkben semmi nem történt az elmult évtizedekben? Miből? Hol a fix pont, melyik galaxisban, ezzel kapcsolatban?
Én az arvisuraát alapműnek tartom, e mellé tettem le a garasomat...olvasd el és akkor megbeszéljük!

298/B Arvisura, harmadik, befejező része.

Vajk-István Ilona nevű testvére fiát, Orseoló Pétert tette meg a királyság örökösének, erre feleskette a főurakat is. ((Természetesen széles Árpád skálából választhatott volna, de valamiért így dönt, elég szerencsétlenűl))
Az 1030.-as nagy süánon a Vajk testvérek gyermekei nem szerepeltek jól, így sokak számára a jó lovas Endre volt a szimpatikus.
Vajk-Istvánnak ekkortól már fájtak a lábai (köszvény?) és szívritmuszavarai is voltak, továbbá a testében váltakozó helyeken fájdalmai is jelentkeztek. A budai forrásoknál is próbált gyógyulást keresni.
Ekkor már sokan látták: Péter nem igazán alkalmas jelölt a trónra.
Vajk egyetlen unokáját, Pósát elhozta a királyhoz az anyja (Jéne) bemutatni, ezután Vajk az un Balogvölgyet nekiadta. Vajk 1038. aug. 15.-én halt meg a budai ispotályban, 69 éves volt. Szfehérváron temették el.
Megjegyzés Vazul megvakításához: ezt Százhalombattán követték el Vigman "lovag" emberei. A megsüketítésre azért nem kerűlt itt sor, mert az odaérkező Vazul emberei ezt magakadályozták. Évekkel később azonban mégis végrehajtották a Gizivel érkezett másságukra büszke mások..

298/C Arvisura, Levente, Báj és Csalán rovása, 845-1045.

Ekkoriban általában sok főembert két névre is kereszteltek: az ősi hagyományok és a kereszténység szokásai szerint (Vajk-István).
Domonkossal sumérföldről, Ummából érkező úzokat Ózdon (Úzdon) telepítették le. Domonkos Sebestyén kispapot kedvelte, alkalmasnak tartotta főpapi méltóságra, így Veszprémben lett püspök. Veszprémben az új templomot 1001-ben szentelete fel Sebestyén.
További püspökségek alapítására kértek/kaptak ekkor engedélyt Rómától, ezek: Kalocsa, Pécs, Győr, Eger, Szfehérvár voltak.
Domonkos érseksége a szintén 1001-ben befejezett esztergomi bazilika mellett volt. Elkészítették a püspökségek területi beosztását is.
A pannonhalmi apátságot még GÉZA alapította, az apátság független volt. A Gizellával bejött idegen papok Domonkos és Sebestyén idejében magasabb egyházi méltóságokat nem értek el, ezt sérelmezték is. Domonkos 1003.-ban, Sebestyén pedig 1007-ben halt meg a bajor orvos-papok segítségével((mérgektől)). Ekkor a püspökségek élére németek kerűltek és azzal kezdték: megsemmisítettek minden korábbi egyháztörténeti írást (ősegyházunkéit is természetesen, ez volt a cél).
Domonkosnak sok rovásírással írt bejegyzése létezett eddig az időpontig, mellyet kleleti útjairól (Bizánc, suméria, Turfán...) írt, ezt is eltüzelték. (Ha meglenne...történelmünk is meglenne.)
Domonkos és Sebestyén idejében sok kispap (kb 100) tanult Rómában.
Vajk-István idejében minden 10x10 falunak (vagyis a századosfalunak) egy
templomot kellett építeni. Tíz századosfaluban (ezredesfalu) pedig esperesség működött. A számozás az ősi mult hagyományainak továbbélése. Az ünnepnapokat 1007 után vasárnapra tették (nehogy a földesúr egy pihenőnapot biztosítson) éa a tizedfizetéseket ezeken a napon kellett teljesíteni. Kötelező volt a misén résztvenni.
Sokan gyéren lakott, nem ellenőrzött helyekre vándoroltak a papság pénzéhsége elől. Amikor Sarolt 1012-ben meghalt -jó német szokás szerint- Gizella a veszprémi ősi iratokat elégette.
Pannonhalma iratait is Gizella papjai semmisítték meg ekkor. ((a múltat eltöröljük, de csak a tiéteket!!...Rákosi elvtárs idejében is..még a maradékot is..))
A Százhalombatta-Visegrád közötti terület ebben az időben Kurszán utódainak birtoka volt.
Árpádot egyébként -908-ban- a Fehéregyházán (nem Szfehérvár!) lévő templomban temették el. ((mai megállapítás szerint ez a templom Budakalász külterületén van, a hegyek felé, a nyomait, helyét Lánszki Imre találta meg.))
Az Álmos utáni Árpád ivadékok: Árpád (848-908), Zoltán (892-955), Taksony (926-970), Géza (951-997) és Vajk (969-1038). Géza eredeti neve is Vajk volt.
Megjegyzés: azon a környéken volt Árpád kedvelt vadászterülete, ahol nyugszik. Pannonhalma története Pannonig (ie. 800 körűl) nyúlik vissza, Ő itt fejdelmi központot lakított ki. Sebestyént lassanölő méreggel mérgezték meg...
Vajk-Istvánnak módja lett volna az ekkor már többszázas létszámú Álmos-utódokból (Kurszán, Gyula) választani utódot. Intézkedései sokszor mintha Gizi intézkedései lennének..a pogány barbár elődeinkkel szemben..

a

Kedves Iván!
Az 55.-nél irsz a forralókövekről amit beledobtak a készülú levesbe, ennek olvasásakor a mese a Kőlevesról jutott eszembe, lehet, hogy ebből születhetett? Valamint irsz arról, hogy almavirágzáskor ki kellett meszelni, takaritani, igen egy pár évvel ezelőtt a magyar falvakban még divott ez a szokás is.
a 152. nél irsz az un. Piroska beszélő kövéről valami jósláshoz kapcsolódva.
Ez pedig valószinüleg az időjosláshoz kötődhet, mivel népi időjóslás kapcsolódik a Piroska naphoz. Erről nem is olyan régen szereztem tudomást.
Üdv. Piroska

"Én az arvisuraát alapműnek tartom, e mellé tettem le a garasomat...olvasd el és akkor megbeszéljük!"<!-- / message --><!-- sig -->
__________________
Rendben!

István koronázása...
A koronázás kétszer történt meg Domonkos által:
1000. éveben aug. 20.-án az uruki vagy másképpen az ősi GILGAMESI KORONÁVAL, a következő évben, 1001.-ben is aug. 20.-án a pápától hozott koronával. Részeltek az arvisurában találhatók...
A korona története pedig majd amikor Szt. Lászlóhoz ér a tárgyalás, akkor lesz aktuális, Lám herceg előrelátása kapcsán.

Kedves Antal!
Nehéz dologra vállakoztál, kitartást kívánok!

Kedves Piroska!
Minden úgy van, ahogyan írtad, a cserépedényben nem lehet főzni, ezért kellett a megbecsűlt forralókő. A meszelést még a nagymamám is gyakorolta -húsvét előtt- azaz többnyire almavirágzáskor.
A beszélő kő az más...ez egy különleges relikvia, mellyet még a víz alá merűlő Ataiszról hoztak. Főúri, fejedelmi lányok kaphatták esküvőjükre -kölcsön- és csak nekik "beszélt" azt is csak egy alkalommal tette. Piros volt és nagyon szép. Ezt a témát a könyv elején lehet megtalálni, pontosabban már nem tudom hol. Többször felbukkan, utóljára amikor Nekese unokája, Hilda Beerinben (Berlinben) -ahová az apjával Stoph-val letelepedett- használta, de innen is visszahozták. Szerintem a fősámáni relikviák között őrízték.
Fogalmam sincs most merre lehet. Talán elment Atillával az Urálba...

298/C Arvisura, második, befejező része.

Mivel Aba Sámuel (985-1044) Piroskát, Vajk testvérét (976-1048) vette feleségűl, így a Kurszán és az Árpádház ekkor találkozott (Ő Kurszán utód volt).
Domonkost is megmérgezték Vecelin hívei, ugyanis nem járult hozzá, hogy Erdélyi Gyulát elűzzék területéről (Békésből) és csak Sebestyén segítségével tudja ezt a célt elérni. Sebestyént Vecelin 1007-ben mérgezi meg, bűnéűl azt hozták fel, hogy használta feljegyzéseihez a rovásírást. (Gizi valószínű tudta Vecelin ezt a szándékát is ). Ajtony, mivel Bizánc híve lett, ezt lázadásnak tartották és Erdélyi Gyula -Vajk parancsára- egy kis csatában leverte, megölte.
Ősbudán Vajk vendégházakat épített, itt volt egy nyári lak is, fűrdőmedencével és egy ispotály. Vajk és Sarolt látogatta a fűrdőt.
Vazul megvakítása után a füleibe történő ólomöntést (a humánus lovagok ajándéka lett volna) már megakadályozták Csákvár urai. Erős Csák lánya, Korpona Csákváron hozzáment Vazulhoz, aki 968-1045 között élt, hosszú életet.
A megvakítás 1008-ban történt. Vazul fiai: Endre, Béla és Levente voltak.
Aba Sámuel a ménfői csatában esett el, 1044.-ben, apja Pata nádor volt.
Géza viszautasította a lengyelek szövetségét, mellyet később megbánt-hiába. A lengyelek királya, Boleszló később kap koronát a pápától, mellyet ők sérelmeztek. A Lebed házzal együttes, kettős fejedelemség Géza uralkodásának végefelé szünt meg. A Lebedek székhelye Jászvásár volt,
ahol Kipcsák a besenyők nagyrészén is uralkodott, Ő 992-ben azonban meghalt.
Délmorvaország ebben az időben kezd benépesedni, a Dunáig. Boleszló 1010-1019 között fellázította a besenyőket Vajk ellen, de ezt a lázadást Zoltán (Vajk fia volt Csegétől) visszaverte. Zoltán 1025-ben szintén egy besenyőkkel folytatott csatában halt meg. Több fia is volt. Piroska -Vajk huga - először a bolgár trónörökös, Radomír felesége lett, Piroska a bolgároknál -ahol erős volt az elszlávosítás már- vissza akarta állítani a régi törzszsövetségi nyelvet. Piroska terve már nem sikerűlt, Ő a bolgároktól később -különböző konfliktusok miatt-hazatért, majd hozzáment Aba Sámuelhez.
Vajk 1018-ban a Szörénységben bolgár területeket foglalt el. Az avar kincseket pedig Ősbudára viteti. Imre fiával 1019-ben egy görög hercegnőt vetet el, akitől nem születik gyermeke Imrének. (de egy rimalánytól, Jénétől igen: a kis Pósa)
Ebben az időben indulnak a szerntföldi zarándoklatok. II. Konrád német császár (1026-tól) 1027-ben Magyarország körűlzárását tervezi, emlékszik még rá: az augsburgi csatában dédapját, Vörös Konrádot magyar nyíl ölte meg. A bajorok katonai összevonást, kiképzést kezdenek Konrád célja ( M.o. elfoglalása) érdekében.
Vecelint -a magyarokat becsmérlő kijelentései okán- párbajban megölte Erős Csák. A mainzi érsekség egyébként 12 magyar főurat akart kivégeztetni, mint kiderűlt, a kereszténység felvételével kapcsolatban, megfélemlítésként. A névsor Koppánnyal kezdődött és Tonuzóbával és feleségével folytatódott, akiket a tiszai révnél fölbeástak nyakig, majd szétverték e fejüket...A besenyőknek is meggyilkottatták hat alvezérét...a bajorok. Sebestyén érsek mindent megtett Ajtony meggyilkolásának elhárítására, de hiába, még Őt is megmérgezték..Ajtonyt a besenyő Gyula verte le..
Vajk ekkor kap észbe (eddig hol volt?) és beszünteti az öldöklést.
Ekkor már nem járul hozzá Vazul kivégzéséhez (mert a kínzásokat nem tartják...). Valahogy rájön: Álmos véréből származók írtanak Álmostól származókat..lényegtelen dolgokért..
Aba Sámuel székhelye, Abavára volt(ma Feldebrő) volt Vazul kijelölt száműzetési helye először, majd ezután Nyitra.
A pusztaszeri nagysüánt 1030-ban Endre, Vazul fia nyerte meg.
A váci püspök ezután tudatta Vajkkal, hogy a trón várományosai Vazul fiai közül lehet az egyikük. Ennek ellenére jelöli Ottót Vajk az utódjául. Három fia és két lánya születtte Vajknak -Imrén kívűl- de ők korán meghaltak (nem Gizitől). Gizellával erősítő kúrát végeztettek, mert mindíg elvetélt, a kúra után 1007-ben születt
meg Imre, aki 24 évesen hal meg a bihari vadászaton..
Imre sokat tartózkodott Csákváron, Vazul fiaival sokat barátkozott, játszott itt..
Megjegyzés: a két legyet egy csapásra elvel próbálkoztak a bajorok : meggyilkolják a magyarok vezetőit és megfélemlítik a többieket...ugyanakkor még ki is rabolják őket...a mainzi érsek lelkes tapsai kíséretében..aki a zsákmányból részt kér valakinek a nevében..De még a barbárok főpajait is elteszik lábalól.. Így tökéletes a gyarmatosítás. Mindezt azért hajtották -részben-végre mert a magyar király jóideig szemethunyt fölötte.
Konrád nagy haditervei nem sikerűltek, korábbi arvisurában már írtam: Győrig jutott a seregével és innen hazafutott..

298/C Arvisura, Piroska és Abalán rovása, 980-1070

Vajk-Gizella-Imre
Vajk Csegétől származó fia, Zoltán Berzencét vette feleségűl, aki Koppány lánya volt. Az Ő Bagamérnak keresztelt fiuk 1006-ban született.
Abalán Aba Sámuel fia volt, Orseoló Péter, Halmágy stb kortársa.
Vajk Veszprémben sokszor meglátogatta Pósát, az unokáját, aki az Imre-Jéne kapcsolatból származott, 1027-ben született.
A Csörsz árok szerepe a kvedlinburgi értekezlet határozata miatt megszünt. Az értekezleten a kiképzési és védvonal felszámolására is kötelezték Istvánt.
Az üzbégek egy csoportja telepedett le a külső megyékben (Ugocsa, Sáros, Újvár, Zemplén) István engedélyével. Ők azért jöttek ide, mert nem akartak iszlám hitre térni és turfáni javaslatra ezért inkább ide jöttek.
Sarolt ajándék ruhákat is adott az üzbég asszonyoknak, akiknek a nyelvét megértette. Az egri püspökséget kérték, hogy menjenek őket a kereszténységre megtéríteni. Arnó volt ekkor az egri püspök, akinek a salzburgi Arnó volt a felmenője. Sarolt amikor haldoklott, rovásírással írt jegyzeteket adott át a rokon Piroskának folytatásra, őrzésre és terjesztésre (nem tudni mit tartalmazott ez).
A királyi koronát -amellyet Domonkos hozott Rómából- az Arnó család kincseiből készítették, ennek ellenére ezt a lengyeleknek akarta adni Vatikán, de ezt a Rómában élő Arnók nem hagyták. A későbbi -Domonkos utód- Sebestyén püspöknek Sarolt volt a keresztanyja.
Vajk idején Csanád püspökét, Parajdot (uruki-mani hitű) is megölték a németek.
II. Konrád 1030 júl. 1.-én indul a terve végrehajtására, Magyarország elfoglalására. A magyarok Győr fölött a Duna két oldalát felperzselik, a német hajókat Győr fölött megsemmisítik (búvár Kund). Konrád Győr környékén vereséget szenved és hazaiszkol.
Az Imre gyilkosságot -a besenyők tervét- Bogyiszló, Győr és Szolnok már későn vette észre, Orseoló Péter is tudott a gyilkosság tervéről.
Vajk 1032.-ben megbízza Vazult és felségét, Korponát: menekítsék keletre az un szövetség ládáját, mely ősi relikviákat tartalmazott.
Ebben az időben a Vazulhoz és fiaihoz hű Szolnok lett Erdély fejedelme.
A Vazullal kapcsolatosan a bajorok boszúvágya sokáig kitartott, mert 1037-ben sikerűlt Őt elfogniuk és ekkor (biztosan kitörő örömmel) ólmot öntöttek a fülébe...nehogy régen eltervezett bosszújuk elsikkadjon. Erről Vajk is értesűl, de nem tesz semmit..
Az eset Csákvárnál történt.

299A Arvisura, Gádor tanfejedelem rovása, 881-1049.
Kurszán -korai halála miatt- már nem tudta az államszervezést csak részben végrehajtani. Ezt Árpád hajtotta végre, fejezte be, aki 899-től elkezdte az avar kincsek visszaszerzését is. A kincsrabló nyugatiak megértették: a kincseket vagy békésen visszaadja, vagy harcol ezekért.
A bécsi és a morva medencében az odavitt kincseket is visszaszerezték.
Kurszán nyáron többnyire Óbudán (Aquincum?) télen pedig a (mai) vár északi részén élt, Kurszánvárban. Árpád bőkezű volt a főkatonáihoz, sok pénzt elosztogatott nekik, tetteikért. Árpád idején Berény volt az avar kincsek visszaszerzésének megbízott vezetője. A baszkoknál tudatosan otthagyták Joli Tórem aranyszobrát, mert Ők úgy a hun, mint az avar időkben -kérésre- harcoltak mellettünk.
A kincsek fellelhetősége ( Bajorország, Lombardia, Dél-itália, Karoling-franciák, csehek, bulgárok, Bizánc) is mutatja: nagyszámú értéket raboltak el a nagykárolyi időkben a környező népek. A bajorokkal Pozsonynál kellett
összecsapni a kincsekért. Árpád után fia Zsolt (Solt) folytatta a kincsek visszaszerzését. Zoltán Merseburgnál vereséget szenvedett és békét kötött, majd Augsburgban 955-ben szintén vereséget szenvedett, 970-ben szintén vereséget szenved délen. Ezeknek a vereségeknek a következménye a tartósabb béke. Ekkor már a kincsek 85-90%-aát sikerűlt visszahozni. A vereség oka Augsburgnál az, hogy a bajorok belső harcához
segítségűl felkért magyarok nem tudták: a bajorok kibékültek, rájuk lesnek...(később bővebben)
A kereskedelem beindítását Izbég kezdi el ( az üzbégek vezetője volt) Taksony engedélyével.
A kereszténység felvétele Géza idejében is felmerűlt, ekkor már lépések is történetek ennek érdekében, de általánosságban még nem volt elindítva. Géza már megkeresztelkedett. Európa több környező népe is ugyanekkor találkozott ezzel a kérdéssel.

Kedves Iván!
Azt olvastam. hogy füst és fényjelzésekkel érintkeztek egymással. A jóskőre vonatkozva nem tudtam, hogy Ibolya köve Piroska nevű anyjától örökölte, de Ő kitől.Ez kő is benne van a Koronánkban.
Üdv. Piroska

Kedves Piroska!
Nem tudom ki és hogyan érintkezett egymással..
A híres beszélő kő nem azonos a leveledben említettel.

299/A Arvisura, második, befejező rész.
A kvedlinburgi értekezleten Géza képviselői is jelen voltak ( a dánok, csehek, lengyelek...stb mellett) és így a judeo-kereszténység felvételével kapcsolatban is -hazaérkezve- tájékoztatni tudták a fejedelmet. A római kereszténység felvételét az értekezleten elfogadták.
Itthon pedig megállapították az országszéleken a gyepűket. Az Ennstől viszavonultak Bécsig. A katonák ezután nem összevontan, hanem a megyeszékhelyeken tartózkodnak, úgy döntenek (megszünt a Csörsz vonal). Fajsz lett a határőrség vezetője. A kvedlinburgi értekezleten résztvevők a pápánál kell, hogy jelentkezzenek a hittérítés megszervezésével kapcsolatban. A Veszprém-nyitrai nagyszala 992.-ben volt. Géza, Csák, Fajsz, Gyula, Vazul Jirkó-Jákó, Koppány Sarolt, Vajk Ajtony...és a kámai (őshazában maradottak) magyarok részvételével.
Ajtony azért tiltakozott a kereszténység felvétele ellen, mert a cölibátusban élő papoktól nem származik utód, ez népfogyáshoz vezet. (Vazul, Koppány, Vajk.. és mások véleményét már egy korábbi arvisura tartalmazza) Hosszas vita után -1 szavazattal- a judeo-kereszténység felvétele mellett döntenek. Ezután nem sokkal megölik Koppányt..Tonuzóbát feleségestől, majd Ajtonyt és másokat...a bajorok. Vazult megvakítják. A megtorlásokban Sarolt és Gizella szerepe is jelentős volt. Imre meghal a vadászaton, II. Konrád csapatait pedig megverik Győrnél ill. Pozsonynál.
A nyugati gyepüknél a németek a határ szerződést nem tartják be. István 1038-ban meghalt.
Orseoló Péter -aki Vajkot követi a trónon- után Aba Sámuel lesz a király, majd a visszatérő Péter és ezután Vazul fia, Endre. Endre építi fel Szentendrét. Endre Szentendrére papokat telepít, a még meglévő ősi uruki gyűjteményt itt helyezi el. Az avar kincsek listáját pedig Kurszánvár pincéjébe falaztatja be, amellyet sokkal később Mátyás király megkerestet, ezek alapján pedig Mátyás idecsatolja a stájer részt, a bécsi medencét, cseh-morvaországot és Sziléziát.

299/B Arvisura, Darróc, Béla és Gerecsák rovása, ie. 1755-iu. 1069.
Turu Domonkos -ottjártakor- az uruki fejedelemtől egy 3 éves kancát kapott (Viharistenre kereszteli).
Tulia uruki püspök elmondja: a sok küzdelem, öldöklés, rablás -mely őket érte- nagyon lecsökkentette Urukban a létszámot, már hosszabb ideje (megszűnőben van már suméria).
Sok a pusztákon élő rabló jelenleg is -mondta.
Domonkos kiváló fegyvereket vásárolt a kasszuktól hazafelé tartó útján, a nála lévő aranyosszéki aranyakból. Ummai (ez is sumér terület) ifjak is csatlakoztak a hazainduló Domonkoshoz (2-3 tucatnyian), Őket Ózd környékén telepíteték le. Bizáncban Domonkost a császári palotában is fogadták. Domonkos Géza halála után Rómába utazott, a Vajk Istvánnak ígért koronáért, II. Szilveszterhez. Ekkor léptetik Őt elő érsekké. Hazatérve a koronával, hat püspökséget szervez az országban, az esztergomi érsekség fennhatósága alá. Domonkosnak az aradi birtokán nagyon megnő a lóállomány, ezért ennek felét Bábolnára helyezi át. Bábolna ekkor királyi birtok volt. Endre a Viharistentől származott kitűnő lovat kapott Domonkostól és testvérei is jó csikókat. Ezzel a lóval később Endre a pusztaszeri versenyen (nagysüánon) minden számot megnyert.
A relikviák elszállítása keletre a budai várból Vajk idejében, 1015.-ben kezdődött (azóta sem tudjuk hol vannak, szerencsére).
A relikviák útvonala: Abavár-Uzsok-Lebedia- Kevevár (Kiev)...a szállítás biztosítását fejedelmi származékok végezték. ((később részlesen lesz erről szó))
Amikor Konrádot legyőzték (1030-ban) akkor a Lajtán túli területeket Vajkék visszakapták.
Endre Jaroszláv kievi fejedelem lányát, Anasztáziát vette feleségűl. Levente Ibolyával (Lebed ág) Ladomér fejedelem lányával tart esküvőt.
Visszatérve a relikviákhoz: ezeket erős őrízettel szállították, az uzsoki szoroson át kelet felé. A megrakott szekereket pedig tárkányok segítségével javították ki, mert a hosszú úton erre is szükség volt időnként. Vazul fiát, Endrét a klérus nem akarta elfogadni király -jelöltnek. Ez volt az oka, hogy Vajk Péter mellett döntött. Vagyis engedett a klérusnak. Péter 1038-ban, Vajk halála évében lett király. A vele érkező olaszok Gizella németjeivel sok konfliktusba keverednek, kiszorítják őket a hatalomból. Ekkor a németek a magyar urakhoz kezdenek "húzni", ez utóbbiak kiírtását is tevbevette egyébként Péter. A főurak az előbbiek miatt Aba Sámuelt tartják alkalmasnak a trónra. Pétert egyébként később -elűzésekor- 1041-ben, III. Henrik vette pártfogásba. Péter után Aba Sámuel lesz a király akinek a csapatai Győr mellett ütköznek meg Henrik katonáival. Ekkor a Henrikhez átállt főurak Aba Sámuelt megölték.
A győri esemény után, 1045-től megint Péter lesz a kitály.
A Péterrel szembeni nagy engedetlenség felkeléshez vezetett, ennek élére Endre állt, Jaroszláv veje. Mire Endre megérkezik, addigra azonban Vata (erdélyi fejedelem) már elzavarta az ellenállókat.

Szent Koronánkban lévő kövek közül 12 darab úgynevezett „beszélő kő” Anyahita hozományaként került Ataiszba, i.e. 8508-ban

<o></o>
Éde Édesanyjától örökölte a Nagyvízen túli Ataiszból hozott bogláros fejdíszt. sanyjától örökölte a Nagyvízen túli Ataiszból hozott bogláros fejdíszt.
<o> </o>
Ennek legszebb ékes köve minden almavirágzáskor beszélni kezdett. Ezt a beszédet csak vőlegény vagy menyasszony hallhatta meg. Az Uzapani és Ibolya által később hátrahagyott fejdíszt valakinek mindig egy szent rejtekhelyen őriznie kellett, hogy hatása is mindörökké erősítse a hun törzsek szövetségét. A beszélő boglár Úzd kegyhelyre került. Minden 4. évben újabb szentélyt kellett építeni, hogy a szent kő megtarthassa beszélő erejét. Agaba fősámán is a beszélő kőhöz fordult, hogy megtudja, ki legyen az utóda. Joli-Tórem úgy döntött, hogy a kaza- és széki-hun törzs legyen a vezető ereje a hun törzsek szövetségének. Így agaba után Batour lett a fősámán. Uzapani második lett. Ekkor az Úzd székváros melletti új településen a kis Ózd kapott kegyhely-építési jogot. A beszélő bogláros fejdísz alatt itt esküdött egymásnak örök hűséget Uzapani és Ibolya. Négy évig ebben a szentélyben kellett titokban őrízniök a beszélő követ. A 12. medvetoros évtől kezdve Batour sorra járta a 24 hun törzs szálláshelyeit. A szokásos kalandozásokat csak óvatosan engedélyezte. Mindig előírta a sámán-tized beadását a Joli-Tórem szentélyében székelő fősámán részére. Öccsei közül többen hun vezérek leányait vették feleségül. Ebben az évben az avarok székhelyére, a Hangun melletti Győrbe került a beszélő kő.stb.
Biztosan ez más kő akkor.
Üdv. Piroska