Történelemmel kapcsolatos könyvek II.

Nyáry Krisztián - Általad nyert szép hazát





Mitől vált nemzeti himnusszá a Himnusz, és mi volt a himnusz a Himnusz előtt? Mi köze van Balassi Bálintnak és a kanásztáncnak Kölcsey szövegéhez? Miért tartotta közepes versnek saját művét a költő? Hány perc alatt írta Erkel Ferenc a Himnusz zenéjét és van-e egyáltalán hiteles kottája? Miért nem akarta a 20. század elején Országgyűlés, hogy ez legyen a hivatalos himnuszunk? Miért nem engedték templomban énekelni, mióta illik állva hallgatni és miért került jogszabályba egy téves szöveg? Miért nem írt új himnuszt Rákosi kérésére Kodály Zoltán és Illyés Gyula? És ha már himnuszok: Mi köze Kisfaludy Sándornak és a badacsonyi bornak az Európia Unió himnuszához? Miért énekelnek világszerte vallási himnuszként haszid zsidók egy szerelmes magyar virágéneket? Mitől székely a székely himnusz, és miért nem játszották 1944-ben a Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarországot? Miért hasonlít a szlovák himnusz egy magyar népdalra, az izraeli himnusz pedig egy magyar katolikus egyházi dalra? Mit énekelnek magyarul a francia elit harckocsizászlóalj tagjai? Mitől magyar az uruguayi és a paraguayi himnusz? És egyáltalán: hogyan születik egy himnusz, ha magyar, azaz válhat-e alternatív himnusz a Nélküledből? Nyáry Krisztián legújabb könyvében ezúttal nem emberek életét, hanem a Himnusz és a himnuszok kalandos történetét meséli el.
2020

„Hatvanas évek” Magyarországon
Rainer M. János (szerk.)
Kötetünk egy csaknem négy éve, 2000-ben megkezdett gondolkodási folyamat, majd a nyomában megindult kutatás összegzése. A Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program támogatásával folytatott munka a „hatvanas évek” magyarországi történéseinek történettudományi eszközökkel való vizsgálatát tűzte ki célul. A program ebben a formájában befejeződött, így akár azt is írhatnánk, hogy a kutatás eredményeit tartalmazó kötet valamiféle lezárás. Ez azonban nem lenne teljesen igaz. Egyrészt mindvégig úgy fogtuk fel azt, amit csináltunk mint műhelymunkát, amely ugyan támaszkodik bizonyos előzményekre (az irodalomjegyzékek meggyőzően tanúsítják, hogy a „hatvanas évekre” vonatkozólag az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon is komoly és eredményes forrásfeltárás és történeti kutatómunka folyt), de nem lép fel azzal az igénnyel, hogy végleges képet adjon tárgyáról. Munkánk eredményeit folyamatosan a szakmai és a szélesebb közönség elé tártuk, s a mostani könyv sem áll önmagában – a vele egy időben megjelenő, a „hatvanas évek” emlékezetét az utolsó tizenöt-húsz évben készült életútinterjúk részleteivel megidéző kötettel együtt „érvényes”? Nyilvánvaló, hogy ez a könyv még rövid időre sem zárja le a hatvanas évekkel kapcsolatos kutatómunkát és történeti diskurzust, hiszen az csak mostanában kezdődött. Rainer M. János

A. Z. Manfred
Napóleon
A napóleoni korszakot számosan feldolgozták már. E téma iránt a szüntelenül megújuló érdeklődést most Manfred, neves szovjet történész munkájával igyekszünk kielégíteni.
A tudós szerző Bonaparte Napóleon életrajzának elkészítésekor eredeti forrásokból merített. Objektív képet festett Napóleonról, de az egész napóleoni korszakról is történelmi áttekintést ad. Egyes történetírók és Napóleon néhány életrajzírója hajlik annak feltételezésére, hogy Bonaparte mindig, de legalábbis 1796-tól ellensége volt a forradalomnak.
„Az efféle megállapítások túlságosan leegyszerűsítettek és egyoldalúak” – mondja Manfred. „Bármennyire reakciós és antidemokratikus volt is az országa népe irányában folytatott politikája, a polgári Franciaország, a feudális-abszolutista világgal való összeütközésében egy bizonyos ideig történelmileg haladó erőt képviselt.”
„Bonaparte politikáját az 1796-os olaszországi hadjárattól kezdve az ellentmondásosság jellemezte. Mindenekelőtt arról van szó, hogy gondolkodásában, cselekedeteiben, politikai tetteiben párosult és összekapcsolódott a progresszió és a reakció, a méltányosság és az agresszivitás, úgy is mondhatnánk, a vörös és a fekete.” Ezek az író szavai, amelyek példázzák, hogy rendkívül színesen jellemzi Napóleon egyéniségét, politikai céljait, a mellette és ellene tömörülő erőket. A könyvben végigkövethetjük Napóleon hadjáratai, győztes és vesztes csatáit, megismerhetjük politikai indítékait. Ízelítőt kapunk magánéletéből is. Napóleon nevéhez „a mértéktelen becsvágyat, a zsarnoki hatalmat, a kegyetlen és véres háborúkat, a hódítások kiolthatatlan vágyát asszociáljuk. De felidézi emlékezetünkben a bátorságot és vakmerőséget is, a tehetséget, amely tudott kockázatot vállalni, az államférfit, aki megsemmisítő csapásokat mért a régi, feudális, megcsontosodott Európára.”
A mű igen nagy ismeretanyagot tartalmaz. A szerző Bonaparte irodalmi hagyatékát, levelezését, a környezete által hátrahagyott dokumentumanyagot egybevetett olyan forrásokkal is, amelyeket talán még senki sem tanulmányozott.

Trevor Rowley
A normannok
A normannok viszonylag rövid ideig voltak jelen a történelem színpadán: a X. század elején bukkantak föl, és a XIII. század közepére el is tűntek a térképről. Mégis, ez alatt a rövid idő alatt elfoglalták Angliát, Dél-Itáliát és Szicíliát, de Észak-Afrikában és a Közel-Keleten is megvetették a lábukat.

A normannok az adott hely és a kor kívánalmainak megfelelően skandináv hódítókból könnyen átvedlettek frank keresztesekké, bizánci hűbérurakká vagy feudális uralkodó elitté, és nagyrészt afféle katalizátorszerepet játszottak a középkori kultúrában, hozzájárulva más, régebbi hagyományok fennmaradásához és továbbéléséhez.

Bill O' Reilly és Martin Dugard
Kennedy
Az 1960-as évek elején John F. Kennedy, a korszak férfiideálja és az Amerikai Egyesült Államok 35. elnöke, óriási népszerűségnek örvend. Felesége, Jackie pedig bájával, stílusérzékével ejti rabul a világot. Kennedy elnöksége sikerre ítéltetett, akárcsak az Arthur-legendában Camelot városa: az idilli boldogság oázisa reményt és optimizmust jelent a hidegháború sivatagában.

Ám ötven évvel ezelőtt, 1963. november 22-én a dallasi puskalövések az egész nemzetet megrendítik, napokig szomorúság és zavartság uralkodik az országban.

Mi történt? Ki ölte meg az elnököt? Milyen erők állhattak a háttérben? Sokféle találgatás kelt szárnyra azóta. A hidegháború kiéleződésével Kennedy több befolyásos ellenfelet is szerzett magának, például Nyikita Hruscsov szovjet vezetőt, Fidel Castro kubai diktátort és Allen Dullast, a CIA igazgatóját. Ezen kívül bátyja, Robert Kennedy igazságügy-miniszter szigorú intézkedései a szervezett bűnözés felszámolására tovább növelte azok számát, akik szerettek volna leszámolni az elnökkel.

Jacob Burckhardt
A reneszánsz Itáliába
Kötetünk – a Képzőművészeti Zsebkönyvtár negyedik darabja – az emberiség egyik leggazdagabb korszakába kalauzolja vissza az olvasót. A szerző, Jacob Burckhardt, a nagyhatású múlt századi történész olyan tükörben állítja elénk a reneszánsz történéseit s az azokban cselekvő embert, mely a legkisebb mozzanatot is pontosan adja vissza. Képet ad az erkölcsökről s a viszályokról, a művészet és tudomány fejlődéséről s a babonák, előítéletek születéséről.

Michael Burleigh
Szembesülve a náci múlttal
A nácizmus a német történelemnek az az időszaka, mellyel a történetírás és tudományos kutatás részletesen foglalkozik – egyben fájdalmas kérdés németek és más európaiak ezreinek: miért nincsenek rokonaik, gyermekeik. Lehet-e, hogy a nácizmus az 1990-es években "történelemmé váljon? Vagy a szörnyű emberi örökség megakadályozza, hogy a „múltba” olvadjon? Volt-e a hitleri rezsimnek „modernizáló” hatása a német társadalomra? Lehet-e ésszerű célokat felfedezni még a rezsim fajirtó politikájában is? Mennyiben hasonlít a Harmadik birodalom embertelensége az azt megelőző vagy az azt követő 20. századi példákhoz? Mi történt a nácizmus üldözötteivel 1945 után? Sikerült-e jóvátételt kiharcolni maguknak?
Ez a kötet foglalkozik a nácizmus és a társadalom felsőbb rétegeinek viszonyával, a Volkswagen üzemeiben kényszermunkát végzőkkel, a cigányok és a náci állam kérdéseivel, a német munkásosztály helyzetével a diktatúra idején, homoszexuálisokkal való bánásmóddal a Harmadik Birodalomban, az értelmiség és a „végső megoldás” kapcsolatával, a nők helyzetével és a "családi értékek propagandájával.

Font Márta
Oroszország, Ukrajna, Rusz
A könyv bemutatja a ma ismert három keleti szláv nép, a belorusz (fehérorosz), a (nagy)orosz és az ukrán (kisorosz) nép kialakulását, letelepedését, az óorosz államiság létrejöttét. Részletesen tárgyalja a Kijevi Rusz történetét, a fejedelemségek korszakát egészen a XVI. század végéig, a moszkvai állam kialakulásáig.

Zsuffa Sándor
A huszár szó és a magyar huszárság eredete
Igaz, hogy a magyar huszárság virtusainak, bravúrjainak se szeri, se száma, kiváló haditetteinek egész sorát csodálhatjuk és hogy a mai korszerű fegyverekkel vívott harcokban a lovasságjelentősége lényegesen csökkent, mert a bombázó repülőgépekkel, gépfegyverekkel és gépágyúkkal szemben még a magyar huszárság vakmerő lovasrohamai is eredménytelenek lesznek; de a huszárszavunkhoz, ehhez a gyönyörű, zamatos, ősi magyar katonai kifejezésünkhöz mégis görcsösen ragaszkodnunk kell, mert abban benne van nemzetünk egész történelmének minden fénye, de minden tragédiája is.

Sz. Bíró Zoltán - Putyin Oroszországa



Különbözik-e egymástól, és ha igen, akkor miben, Putyin első két elnöki ciklusa és a harmadik, illetve a ma is tartó negyedik periódusa? Mi a magyarázata Putyin hosszú időn át tartó rendkívüli népszerűségének és az utóbbi évben mért népszerűség-vesztésének? El lehet-e fedni külpolitikai sikerekkel a belpolitikai és gazdasági problémákat? Milyen következményekkel járt a Krím annektálása? Ki járt jól és ki rosszul Oroszország nyugati kapcsolatainak megromlásával? Van-e esély arra, hogy ezek a kapcsolatok Putyin elnöki mandátumának lejárta előtt javuljanak? Putyin negyedik ciklusának lejártakor kockázatmentesen távozhat-e az elnöki székből? Miben különbözik a jelenlegi helyzet az 1999-estől, amikor Jelcin helyére Putyin lépett, és a 2008-astól, amikor Putyint átmenetileg Medvegyev váltotta fel? Milyenné vált mára az orosz politikai rendszer? Miben hasonlít, és miben különbözik a magyarországitól? Milyen viszonyt kellene kialakítani Magyarországnak a jelenlegi Oroszországgal? A könyv többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ.
2019

Gyóni Gábor - A magyarság hajnalán



A magyar nép története elsősorban magyar ügy. Népünk genezise, „életútja” természetszerűleg számunkra a legfontosabb, s a magyar régmúlt megértése nemcsak intellektuális kaland, de érzelmi elmerülés is múltunk kútjában. Őstörténetünk kutatásának Magyarországon van a legkiterjedtebb historiográfiája, de a magyar nép korai történetével régóta és sokan foglalkoztak azokban a térségekben is, ahol egykor, a honfoglalás előtt őseink éltek. Ez a könyv arra vállalkozik, hogy elsősorban ezen (mindenekelőtt orosz nyelvű) irodalom figyelembevételével, ennek továbbadásával fogalmazzon meg egy valószínűnek tartott korai magyar történelmet.
A szerző célja nem a „rejtvényfejtés” vagy valami erőltetett új elmélet (új térkép, új vándorlási útvonal) felrajzolása, hanem lehetőség szerint a miértek megértése, abból a módszertani alap-vetésből kiindulva, hogy csakis az okokat feltáró és antropocentrikus történetírás lehet intellektuálisan kielégítő. Noha az idézett irodalomban szép számban szerepelnek nyelvészeti vagy régészeti tanulmányok is, e munka annak bizonysága szeretne lenni, hogy az írott források szűkös mivolta ellenére a történetírás még korántsem merítette ki tartalékait, s hogy a modellek, stratégiák, uralmi formák, a térségek feletti kontroll mechanizmusainak évszázadokba visszanyúló tradícióiról szóló diskurzus ismerete további elmélkedésre adhat okot a korai magyar történelem kapcsán is.
2019

B. Szabó János (szerk.) · Uhrin Dorottya (szerk.) - Mongol invázió Európa ellen (1236 - 1242)



Idén tavasszal volt 780 éve, hogy a Nagy Mongol Birodalom hadai kivonultak Magyarországról, miután kis híján örökre elsöpörték a föld színéről a középkori keresztény Magyar Királyságot. A kötet elsősorban hazai szerzőgárda segítségével, de a térség országainak saját tudományos irodalmára támaszkodva, a lehető legtágabb eurázsiai kontextusban kívánja bemutatni a tatárjárás eseményeit. A tanulmányok sora éppúgy átfogó és részletes képet ad a világuralomra törő Mongol Birodalomról, mint a meghódítani kívánt Európa politikai viszonyairól, katonai erejéről és szokásairól is a 13.század derekán, a sajátosságokat egy-egy jelentősebb csata felvillantásával érzékeltetve. A viszonylag jobban ismert magyarországi hadiesemények mellett részletesen áttekinti a többi hadszíntér történéseit is, valamint az 1242. évi magyarországi visszavonulás okait és a mongolok európai támadásának tartósabb következményeit Oroszországban és a Balkánon.

2022

Koroknai Zsuzsa - Így élt Lenin



Lenin életének legfontosabb eseményeit és ezekkel együtt az Októberi Forradalom történetét, előzményeit ismeri meg ebből a kötetből az olvasó. Aki elolvassa Lenin e rövid életrajzát, megtudja, hogyan lehet külsőségek nélkül egy nagy ügyet szolgálni, önzetlenül harcolni érte. Koroknai Zsuzsa írása összefoglaló mű, amely emberközelbe hozza Lenint, tanít és értékel, nem farag bálványt hőséből, csupán érzékelteti élete és munkássága jelentőségét. Fontos, hasznos olvasmány mind a diákok, mind a pedagógusok számára.
A kötetet mintegy száz korabeli eredeti fénykép illusztrálja.
1980

Tokai-Vad Mátyás - Az idegenlégió



„Most hárman vagyunk egy szobában, egy francia, egy madagaszkári és jómagam. Haverkodunk, de igazán jó barátságot nem alakitok ki senkivel. Egy szerb barátom például két hete dezertált, és ilyenkor látszik, hogy érdemes mindenkivel megtartani a három lépés távolságot. Valakivel , összebarátkozol, de nem tudod, mikor gondol egyet, és a „Most hárman vagyunk egy szobában, egy francia, egy madagaszkári és jómagam. Haverkodunk, de igazán jó barátságot nem alakitok ki senkivel. Egy szerb barátom például két hete dezertált, és ilyenkor látszik, hogy érdemes mindenkivel megtartani a három lépés távolságot. Valakivel összebarátkozol, de nem tudod, mikor gondol egyet, és a kővetkező percben már nincs is itt. A rosszabbik esetben megbízol benne, és még pénzt is adsz neki kölcsön, amit természetesen soha nem látsz viszont.Minden kalandvágyó férfi szeretne legalább egyszer az idegenlégióban szolgálni. Sokan el is utaznak emiatt Franciaországba, részt vesznek a több hónapos, kőkemény kiképzésen, aztán vagy kibírják még néhány évig, vagy szégyenszemre hazakullognak, mert nem ilyen zsoldoséletre számítottak. Mit remélhet, aki ma áll be az elit seregbe? Igazságot oszthat, segíthet a szegényeken és elnyomottakon, felszabadíthatja a rabságban senyvedőket? Vagy valami egészen más várja a légióban? Könyvünk a titkokról próbálja fellebbenteni a fátylat.
2013