Történelmi események képes kronológiája

1060: Béla serege benyomul az országba, a hírre Vata fia János vezetésével pogánylázadás tör ki.

Béla a korona után áhítozott. Hűségét és önzetlenségét Endre Várkonyban egy, a költészet által később kiszínezett jelenetben tette próbára. Béla, nem érezvén magát biztonságban, Lengyelországba menekült, hol sógorától, II. Boleszlávtól segélyt kért, 1060-ban[forrás?] seregével Magyarországba tört. Endre a csatában elesett; Béla a csatatérről Székesfehérvárra ment, ahol 1060. december 6-án királlyá választották és megkoronázták

1061: II. Sándor pápa megválasztása
II. Sándor (1015 k.[1] Milánó – 1073. április 21., Róma) lehetett a történelem folyamán a 156. egyházfő, aki a katolikus egyház élére állhatott. Több mint tíz éves pontifikátusa során Sándornak szembe kellett néznie az egyházat bomlasztó fegyelemmel. Szintén a Hildebrand által fémjelzett reformpápák közé tartozott, és ennek megfelelően erős kézzel próbált véget vetni a klérus viselkedésének torzulásain.

1062: Marrakes városának alapítása.
Marrákes Marokkó délnyugati részén, az Atlasz-hegység lábánál fekvő város, Marokkó negyedik legnagyobb városa.
A város nevéből ered Marokkó, az ország elnevezése is.

1063: I. Béla király halála
Dömösi palotájában váratlanul meghal I. Béla király. A trónon I. András fia Salamon követi, akit Béla már korábban elismert utódjának. Visszatérnek a hatalomba a Salamon-párt korábban elüldözött hívei, erre Béla fiai látva a veszélyt, összevonják seregeiket és megindulnak a Duna felé. A hercegek kezére kerül csaknem az egész ország, Salamon Moson várába zárkózik.

1065: Salamon és Géza herceg Győrben békét kötnek, ebben Géza elismeri Salamon uralmát és megkapja hercegséget.

milzsu írta:

1065: Salamon és Géza herceg Győrben békét kötnek, ebben Géza elismeri Salamon uralmát és megkapja hercegséget.

Kattints a kibontásához...

elnézést, kihagytam egy évet:
1064: Salamon és Géza herceg Győrben békét kötnek, ebben Géza elismeri Salamon uralmát és megkapja hercegséget.

1066: A normann hódítás kezdete, Hódító Vilmos NormandiaAngliát. hercege megtámadja
Vilmos hadsereggel indult Anglia ellen és 1066. október 14-én Hastingsnél megverte a királyt. Ezzel I. (Hódító) Vilmos néven Anglia királya lett, megalapítva a Normandiai-házat. Mivel Normandia hercegeként a francia király hűbérese volt, így elméletben Anglia Franciaország hűbérbirtoka lett, ám gyakorlatban inkább Normandia került át Angliához. Ez évszázadokon át tartó harcok forrása lett az angolok és a franciák között.

1067: Megkezdődik a londoni Tower építése.
A londoni Tower több erődített részből álló középkori épületegyüttes a Temze partján, amely az idők során erődítmény, fegyverraktár, királyi palota és főrendű foglyoknak szánt börtön, valamint levéltár és csillagvizsgáló is volt. I. Jakabig minden király és királynő itt lakott. Még utána is az volt a szokás, hogy az uralkodó a Towerben töltötte a koronázása előtti éjszakát és innen vitték díszkísérettel a Westminsterbe. Jelenleg a Towerben őrzik a brit koronaékszereket, valamint egy gazdag fegyvergyűjteményt.
A Towerről nevezték el az 1894-ben épült szomszédos hidat (Tower Bridge), amely azonban történelmileg és funkciójában egyaránt független tőle.

1068: Az úzok betörése Magyarországra, végigpusztítják a Maros és a Szamos völgyét, végül a királyi sereg Kerlésnél (Cserhalom) döntő vereséget mér rájuk.

1069

Salamon és a hercegek serege kiűzi az országból a Morvaország felől betörő cseheket.
I. Vilmos angol király az északi területek elpusztításával válaszol, a szászok lázongásaira. Seregével végigszáguld az országrészen és Yorktól Durhamig mindent feléget ami útjába kerül. Több mint 100*000 ember esik áldozatul az éhínségnek és a téli hidegnek.

1070:

1070:
A szászok felkelnek Kelet-Angliában I. Vilmos angol király ellen, aki a félelmetes hírű normann Lanfarnc Le Bec-et teszi meg Canterbury érsekévé.

1071: A bizánci császár besenyő határőrei betörnek az országba, mire Salamon és a hercegek ostrom alá veszik, majd elfoglalják Belgrádot.
A várparancsnok azonban nem Salamonnak, hanem Géza hercegnek adja át a várat.

1072: a normannok elfoglalják Palermót
A 11. század elején Dél-Itália és Szicília politikailag igen megosztott terület volt. A szigetet ekkor a szaracénok (a mediterrán szigeteket megszálló arabok) tartották kezükben. A dél-itáliai hódításokat követően a normannok figyelme erre a területre is kiterjedt: Roger Guiscard 1064-ben jelentős tengeri győzelmet aratott Palermónál, 1072-ben elfoglalt a várost, 1091-re pedig befejezte a sziget meghódítását.

1073: Salamon magyar király békét köt Géza és László hercegekkel.

1074: Megkoronázzák I. Géza királyt
I. Géza, más néven Magnus (1044 – 1077. április 25.), Árpád-házi magyar király (1074–1077). I. Béla király és Richeza lengyel hercegnő fia, atyjának lengyelországi tartózkodása idején született.

1075: A bárók lázadása I. Vilmos angol király ellen.
A normann hódítással szembeni ellenállás utolsó komoly eseménye.

1076: IV. Henrik német király kiközösítése
A császár elnökletével megrendezett wormsi zsinaton letették a pápai trónról VII. Gergelyt. Az 1076. évi római zsinat azzal válaszolt, hogy kiközösítette IV. Henriket, alattvalóit feloldozta hűségesküjük alól, s megtiltotta számára a birodalom kormányzását. Ez gyakorlatilag Henriknek a trónról való letételét jelentette.

1077: Meghal I. Géza király, öccse I. László követi a magyar trónon.

1078: I. Vilmos angol király elrendeli a White Tower erőd építését Londonban.

A londoni Tower több erődített részből álló középkori épületegyüttes a Temze partján, amely az idők során erődítmény, fegyverraktár, királyi palota és főrendű foglyoknak szánt börtön, valamint levéltár és csillagvizsgáló is volt. I. Jakabig minden király és királynő itt lakott. Még utána is az volt a szokás, hogy az uralkodó a Towerben töltötte a koronázása előtti éjszakát és innen vitték díszkísérettel a Westminsterbe. Jelenleg a Towerben őrzik a brit koronaékszereket, valamint egy gazdag fegyvergyűjteményt.
A Towerről nevezték el az 1894-ben épült szomszédos hidat (Tower Bridge), amely azonban történelmileg és funkciójában egyaránt független tőle.

1079: II. Boleszláv lengyel fejedelem trónfosztása, I. Ulászló lengyel fejedelem trónralépése (1102-ig uralkodik).