Történelmi események képes kronológiája

1160: VII. Károly, svéd neve Karl Sverkersson (1135 k. – 1167. április 12.) Svédország királya 1160-tól haláláig.

1161: III. Ince pápa születése.
A történetírók egyöntetűen őt tekintették a középkor leghatalmasabb pápájának, akinek pontifikátusa alatt állt a katolikus egyház hatalmának tetőpontján.[2] Incének sikerült elérnie, hogy Európa minden fejedelme és uralkodója elismerje a pápa elsőségét, és az egyetemes egyházon belül is sikerült ezt biztosítania.

1162: II. Géza halálával kiéleződik a trónviszály Magyarországon. Géza utódja és örököse fia a kiskorú III. István lesz. I. Mánuel bizánci császár a magyar király haláláról értesülve seregével Nisig nyomul előre követelve, hogy II. Géza öccsét Istvánt koronázzák királlyá.

1163: Megkezdődik a párizsi Notre-Dame építése.

1164

II. Henrik Clarendoni Alkotmánya Becket menekülése

1165: IV. István halála után Zimony várának védői átadják a várat III. István magyar királynak, I. Mánuel bizánci császár a magyar tengermelléki városok nagy részét elfoglalja, majd visszaveszi Zimonyt is, erre III. István békét kér.

1166: I. Mánuel bizánci császár serege betör Erdélybe és végigpusztítja az országot.

1167: a Lombard Liga serege Leganónál legyőzi I. Frigyes német-római császár seregét. Frigyes Savoyán keresztül kénytelen visszavonulni.

1168: al-Ádid egyiptomi kalifa attól való félelmében, hogy a keresztesek elfoglalják felgyújttatja Kairót. A város 54 napig ég.

1169.

Bambergben német királyá koronázzák az akkor 4 éves, későbbi VI. Henriket..

1170: Pierre Valdo, lyoni kereskedő az evangéliumi szegénységet hirdetve megvált minden vagyonától, és megalapította a valdens egyházat.

1171: II. Henrik angol király megtámadja Írországot.

1172: III. Béla magyar király trónralépése.
Uralma kezdetén erős ellenállásba ütközik, az ellenállás vezetői öccse a trónkövetelő Géza herceg, és az ortodox egyház térhódításától tartó Lukács esztergomi érsek.

1173. augusztus 9-én rakták le Pisa városában a híres ferde torony alapkövét

1174: I. Amalrik király 1174. július 11-én elhunyt vérhasban, és mivel második házasságából sem született fia, Balduin lett az új király. Az ekkor tizenhárom éves Balduint 1174. július 15-én koronázták meg, ám mivel nem érte még el tizenhatodik életévét, régenst neveztek ki melléje. A régensi pozicíót először Miles de Plancy töltötte be, majd később Amalrik király unokatestvére, III. Rajmund tripoliszi őrgróf. Leprásként Balduin nem számíthatott hosszú életre, és gyermekei sem születhettek, így a nemesség és a királyi udvar tagjai között hamar viszály keletkezett a trónutódlás miatt.

1175: A windsori szerződésben Ruaidri Ua Conchobair az utolsó ír király II. Henrik angol király vazallusa lesz, ezzel Írország évszázadokra elveszti függetlenségét, melyet csak 1921-ben nyer vissza.

1176: A legnanoi csatában a Lombard Liga legyőzi Barbarossa Frigyes német-római császár seregét.
A viszálynak az anagni szerződés vet véget.

1178: A pisai ferde torony dőlni kezd a harmadik szint építésének befejezése után. I. Frigyes német-római császár és Oroszlán Henrik szász herceg közötti harc kezdete.

1179: A III. lateráni zsinatot 1179-ben hívta össze III. Sándor pápa az egyház belső problémáinak megoldására.
A III. lateráni zsinat nem tartozik az egyháztörténelem legdominánsabb zsinatai közé, mindazonáltal megtisztította az egyházat az ellenpápák idejében ráragadt foltoktól, jelentős reformokat vitt végbe az egyházkormányzat terén.