Két egymáshoz legközelebbi így hangzott: Miért nem jöttek rá mások ilyen sokáig? A másik: Ha már ilyen nagy horderejű feltevést megfogalmazunk, seregnyi gyötrő kérdést is meg kellene válaszolni. Van-e egyáltalán az idevágó kutatásnak ilyen sok megoldatlan kérdése?
You are using an out of date browser. It may not display this or other websites correctly.
You should upgrade or use an alternative browser.
You should upgrade or use an alternative browser.
Tanács a 20 hozzászólás könnyű megszerzéséhez - új tagoknak.
- Téma inditó Apofys
- Kezdés dátuma
- Státusza
- További válaszok itt nem küldhetőek.
Az első kérdésre rögtön van válasz: Az időtengely és a keresztény naptár annyira magától értetődő, hogy senkinek sem jutott eszébe ezt a kérdést feltenni.
Emellett egyik sem isteni ajándék, hanem csak hibákra érzékeny számítási eredmény.
Amint a legkülönbözőbb szakterületek későókori és koraközépkori irodalmát tanulmányoztuk, tömegével találkoztunk kutatási kérdésekkel, ugyanakkor nem tapasztaltunk ilyen irányú probléma tudatosítását.
Az időrendben hívő kutatók csak rövid ideig csodálkoznak, magukat összhangban állónak tekintik a társtudományokkal és zavartalanul tudnak tovább dolgozni.
Ez érvényes a régészekre éppúgy, mint történészekre, helytörténészekre, érmeszakértőkre, településeket kutató régészekre és C14-es és a fás évgyűrűvizsgálatokkal dolgozó kormeghatározókra, kerámialeletek szakértőire és egyháztörténészekre, Bizánc- és iszlámkutatókra.
Mi azonban a kérdéseket kérdésekként fogtuk fel és azokat a kitalált idő feltevésének viszonyában vizsgáltuk, miközben Izlandtól Indiáig minden hasonlóságra figyelmet fordítottunk.
A felmerült kutatási kérdések tárházából itt most csak hat példát szeretnénk röviden bemutatni.
A párszik – akik tűzimádók, illetve Zarathustra követői, akiknek egy része Iránból Indiába menekült – vitatják saját időrendjüket.
Amikor a 18. században követek érkeztek Iránból Indiába vallási újraegyesítésük céljából, közölték az indiai párszikkal, hogy hazulról történt menekülésük óta időszámításukban 300 évet tévednek; a lexikonok is tévesen adják a menekülés idejét hol a 7., hol a 10. századra helyezve (Topper 3/94).
Itt az utólag betoldott 300 kitalált év közvetlenül megmutatkozott.
A zsidó történelem a keresztény Európában sötét zónákat és a folyamatosság megszakadásait mutatja ki, amelyeket ott is sötét kornak neveznek.
202020
hód és kacsa!
(filmbeli idézet, remélem jókedvre derül, aki felismeri)
(filmbeli idézet, remélem jókedvre derül, aki felismeri)
az idő mérése vagy a nyelvek fejlődése egyaránt nagy rendezetlenséget mutat, ha az elmúlt korokat tekintjük
lehet, hogy nem több száz év lett betoldva, hanem pusztán rosszul illeszkedtek egymáshoz a különféle információk?
lehetséges volna, hogy az ember elronthatja saját korában az események rögzítését?
a magyar történetírás nagyjai is képtelenek megegyező dolgokat állítani sok témában
Kézai a XIII. században vajon nem tudhatott-e többet annál, mint Thuróczy a XV. században?
mi módosította Thuróczy korában a korábbi események leírását?
- Státusza
- További válaszok itt nem küldhetőek.
Hasonló témák
- Válaszok
- 2
- Olvasás
- 276
- Válaszok
- 45
- Olvasás
- 2K
- Válaszok
- 6
- Olvasás
- 360
- Válaszok
- 49
- Olvasás
- 1K
- Válaszok
- 16
- Olvasás
- 753
