Természetben "járva"

Őszi est
Nézz fel az égre!
Könnyű őszi esték röpülnek tőlünk Délre.
Nézz le a vízre!
Kéklő habok törnek faldosva a színre.
Nézz a fára!
Kecsesen kúszik rá az inda.
Tövisek milliója az ágakat mardossa,
mint szőr a bőrbe,
mint alacsony tömeg a még tiszta levegőbe!
Nézz a szélre!
Láthatatlan ám, de láthatod,
amint a rózsás virágról harmat mos le harmatot!
Nézd a Földet, miként mozog!
Érezd át, mit egykor az epheszoszi Hérakleitosz!
Nézd az őszt!
Dacolva körbefut.
Nézd a táncot, miként a megtört levél peregve földet ér!
Nászútra készül már ez évszak, s helyébe lép a tél.
Meleg ruhában ülj ide mellém,
S nézz fel az égre!
Langyos őszi esték röpülnek tőlünk Délre!

Krasso-szoros
A Krassó (Karas) folyó a Trei Movile (927 m) csúcs oldalában elhelyezkedő Krassó-forrásból ered, legfontosabb forráságát a Buhui-patak képezi. A két folyóvíz együttes ereje nem csupán egy káprázatos szurdokvölgy kialakításában működött közre, de együtt alkotják a Szemenik-Krassó-szurdok Nemzeti Parkot is. Mintegy 37 000 hektárnyi területével a nemzeti park tíz bejegyzett rezervátumnak ad otthont. A parkot legegyszerűbben északnyugati irányból, Resicabánya felől lehet megközelíteni.

A Krassó (nevét feltehetően a kárász halnévből kapta) szurdokvölgye a nemzeti park egyik 3090 hektáron húzódó védett területét képezi. Tizenkilenc km-es hosszúságával a legkiterjedtebb romániai szorosok között tartják számon. A meredek partfal kisebb-nagyobb barlangokat rejt, melyek közül legismertebb a megközelítőleg 650 m hosszú Denevérek barlangja. Az egyetlen hosszú galériából álló, állandó vízfolyással nem rendelkező barlang egyik érdekessége, hogy bejárata igen erőteljesen Afrika körvonalait mintázza.

A Krassó bal partján, a szurdokvölgy egyik legmeredekebb részén találhatóak az ősi Krassóvár romjai. Mint a krassói ispánsághoz tartozó várat, 1323-ban említik először. Később rövid ideig a Német Lovagrend birtokolta, majd pedig minden bizonnyal a török pusztítás áldozatává vált. Feltételezhető, hogy a törökök újjáépítették a fellegvárat, hiszen Nagy Lajos király idejében valamint ezt követően is Krassóvárról igazgatták Krassó és Keve vármegyéket. A mai Krassóvár, ez a többségében horvátok által lakott Krassó-Szörény megyei falu a történelmi viharok nyomán is megőrzött valamit egykori hagyományaiból.

A környéken gyakoriak a viperák, így teljes elővigyázatossággal kiránduljunk csak a környéken!!!