Donald Trump amerikai elnök újabb kemény üzenetet küldött Moszkvának: 50 napot adott Oroszországnak, hogy valamilyen megállapodást kössön Kijevvel. Ha ez nem történik meg, "nagyon súlyos vámokat" vet ki Oroszországra, beleértve 100 százalékos másodlagos vámokat azokra az országokra, amelyek továbbra is orosz energiatermékeket vásárolnak.
A Portfolio elemzése szerint Trump fenyegetése komoly gazdasági következményekkel járhat. A 100 százalékos másodlagos vám azt jelentené, hogy az Egyesült Államok nem közvetlenül az orosz olajimportot sújtaná – erre egyébként sincs lehetősége –, hanem azoknak az országoknak az amerikai piacra irányuló exportjára vetne ki vámokat, amelyek orosz olajat importálnak.
A stratégia egyértelmű: az orosz gazdaság megbénítása azáltal, hogy kiszárítják bevételi forrásait. Az olaj és gáz Moszkva állami bevételeinek csaknem egyharmadát és exportjának több mint 60 százalékát teszi ki, így a 100 százalékos vámok komoly csapást mérhetnének Oroszország költségvetésére.
Kik vannak a legnagyobb bajban?
A CREA adatai alapján a három legfontosabb orosz energiaimportőr Kína, India és Törökország. A számok beszédesek: Kína 526 milliárd dollár értékben exportált 2024-ben az Egyesült Államokba, India 79,4 milliárd dollárért, Törökország pedig 16,35 milliárd dollárért. Összességében az intézkedés mintegy 621,75 milliárd dolláros vonzata lehetne.
Magyarország a célkeresztben?
Bár a figyelem elsősorban a nagyhatalmakra irányul, Magyarország is gyorsan célkeresztbe kerülhet. Hazánk ugyanis uniós rekorder az orosz kőolajimportban: a 2024-es adatok szerint Magyarország 5,8 millió tonna kőolajat importált, amiből 4,8 millió tonna orosz eredetű volt. Ez 83 százalékos arányt jelent, ami Magyarországot az uniós tagállamok közül a legnagyobb orosz olajimportőrré teszi.
Eközben a magyar vállalatok évente körülbelül 6,3 milliárd dollár értékben exportálnak az Egyesült Államokba. Ha Trump komolyan gondolja fenyegetését, Magyarország válaszút elé kerülhet: vagy lemond az orosz olajról, vagy búcsút int az amerikai kereskedelmi kapcsolatoknak.
A Mol dilemmája
A helyzet különösen bonyolult a Mol számára. Szabó Szabolcs Pál, a Mol csoportszintű Downstream Értéklánc Menedzsment ügyvezető igazgatója szerint a kőolaj-diverzifikálás mintegy 500 millió dolláros beruházást jelentene a cég számára.
A Mol profitjának kiesése elsősorban a magyar államkasszát érintené, hiszen a Brent-Ural különbözeten szerzett hasznot a vállalat nagyrészt extraprofitadó formájában az állam költségvetésébe csatornázza. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója szerint az elmúlt három évben közel 3,5 milliárd dollár extra adót fizetett be az olajcég különböző kormányok költségvetésébe.
Benzinár-emelkedés és kormányzati válasz
Az üzemanyagárak esetleges emelkedése közvetlen hatással lenne az inflációra. A kormány korábban már árplafonnal próbálta mérsékelni az áremelkedéseket, és a Nemzetgazdasági Minisztérium januárban már figyelmeztetett, hogy az amerikai szankciók miatt drasztikusan emelkedő üzemanyagárak esetén ismét árkorlátozó intézkedéseket vezethet be.
Ez azonban a korábbi tapasztalatok alapján jelentős üzemanyaghiányt okozhat a benzinkutaknál, ahogy az a 2022-es benzinárstop idején is történt.
A Portfolio elemzése szerint Trump fenyegetése komoly gazdasági következményekkel járhat. A 100 százalékos másodlagos vám azt jelentené, hogy az Egyesült Államok nem közvetlenül az orosz olajimportot sújtaná – erre egyébként sincs lehetősége –, hanem azoknak az országoknak az amerikai piacra irányuló exportjára vetne ki vámokat, amelyek orosz olajat importálnak.
A stratégia egyértelmű: az orosz gazdaság megbénítása azáltal, hogy kiszárítják bevételi forrásait. Az olaj és gáz Moszkva állami bevételeinek csaknem egyharmadát és exportjának több mint 60 százalékát teszi ki, így a 100 százalékos vámok komoly csapást mérhetnének Oroszország költségvetésére.
Kik vannak a legnagyobb bajban?
A CREA adatai alapján a három legfontosabb orosz energiaimportőr Kína, India és Törökország. A számok beszédesek: Kína 526 milliárd dollár értékben exportált 2024-ben az Egyesült Államokba, India 79,4 milliárd dollárért, Törökország pedig 16,35 milliárd dollárért. Összességében az intézkedés mintegy 621,75 milliárd dolláros vonzata lehetne.
Magyarország a célkeresztben?
Bár a figyelem elsősorban a nagyhatalmakra irányul, Magyarország is gyorsan célkeresztbe kerülhet. Hazánk ugyanis uniós rekorder az orosz kőolajimportban: a 2024-es adatok szerint Magyarország 5,8 millió tonna kőolajat importált, amiből 4,8 millió tonna orosz eredetű volt. Ez 83 százalékos arányt jelent, ami Magyarországot az uniós tagállamok közül a legnagyobb orosz olajimportőrré teszi.
Eközben a magyar vállalatok évente körülbelül 6,3 milliárd dollár értékben exportálnak az Egyesült Államokba. Ha Trump komolyan gondolja fenyegetését, Magyarország válaszút elé kerülhet: vagy lemond az orosz olajról, vagy búcsút int az amerikai kereskedelmi kapcsolatoknak.
A Mol dilemmája
A helyzet különösen bonyolult a Mol számára. Szabó Szabolcs Pál, a Mol csoportszintű Downstream Értéklánc Menedzsment ügyvezető igazgatója szerint a kőolaj-diverzifikálás mintegy 500 millió dolláros beruházást jelentene a cég számára.
A Mol profitjának kiesése elsősorban a magyar államkasszát érintené, hiszen a Brent-Ural különbözeten szerzett hasznot a vállalat nagyrészt extraprofitadó formájában az állam költségvetésébe csatornázza. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója szerint az elmúlt három évben közel 3,5 milliárd dollár extra adót fizetett be az olajcég különböző kormányok költségvetésébe.
Benzinár-emelkedés és kormányzati válasz
Az üzemanyagárak esetleges emelkedése közvetlen hatással lenne az inflációra. A kormány korábban már árplafonnal próbálta mérsékelni az áremelkedéseket, és a Nemzetgazdasági Minisztérium januárban már figyelmeztetett, hogy az amerikai szankciók miatt drasztikusan emelkedő üzemanyagárak esetén ismét árkorlátozó intézkedéseket vezethet be.
Ez azonban a korábbi tapasztalatok alapján jelentős üzemanyaghiányt okozhat a benzinkutaknál, ahogy az a 2022-es benzinárstop idején is történt.
