Kedves hozzászólók!
Nagyon érdekes dolgokat írtunk itt össze, remélem mindeki épülésére szolgál(t).
A visszatérve a témaindítóhoz a segítségeteket szeretném kérni:
Egy pillanatra gondoljátok végig, miért tudomány a tudomány és miért nem az az áltudomány.
Tehát engem most nem az érdekel, hogy például ki mit mond az asztrológiáról vs. asztronómia, hanem az, hogy erre megkülönböztetésre miért van szükség? Az egyik miért tudomány és a másik miért nem az? Umaksuman, l.sz. ne kezd el mondani, hogy az egyik empirikusan bizonyítható a másik ellenében, mert ez egy belemagyarázás. Kell lenni egy másik, fő indoknak, hogy miért kell ezzel támadni az egyiket és egyúttal elfogadni a másikat. Miért nem lehet a kettővel egyszerre foglalkozni és elfogadni a régebbi létezését? Ugyanakkor Jung pszichológiáját elfogadják, pedig a pszichológia egyáltalán nem mérhető, és csak statisztikailag foglalható számokba.
Tehát mégegyszer, miért kell elvetni az egyelőre nem bizonyíthatót, a nem megfoghatót, a metamatikával nem összevethetőt?
Napjainkban lesz egyre izgalmasabb az a kérdés, hogy mi az áltudomány és mi a tudomány. A materialista tudomány foggal-körömmel ragaszkodik az eddigi megállapításokhoz, az általuk megalkotott törvényekhez, melyeket egyre inkább el kellene felejteni. De valószínű, hogy ez a folyamat csak a jelenlegi "okostojások" kihalásával fog igazán beindulni. Mert az Ő igazságuk a mindenható. Mondjon bárki bármit.
De akkor nézzük mit mondanak a tudomány azon képviselői, akik veszik a bátorságot, és olyan dolgokra mutatnak rá, melyek romba döntik az eddigi elképzeléseket, mi több, majdnem hogy örök érvényűnek kikiáltott téziseket.Miről is van szó?
A keleti bölcsek úgy tartották, hogy a minket körülvevő világ egy illúzió, ahogy ma mondanánk, egy hologram. Mit mond a modern tudomány, a kvantumfizika?
"....Japán fizikusok egy csoportja olyan elmélettel állt elő, amely szerint az univerzum csupán egy hatalmas hologram. Erre állításuk szerint bizonyítékokat is találtak, tanulmányukat Nature idézi...."
".... Michael Brooks írja: a jelenlegi kvantummechanikai tudás szerint az elemi részecskék hullámként működnek, és ezt a hullámfunkciót sok különböző valószínűségű, egyszerre létező állapot összeadódása, szuperpozíciója hozza létre. Amikor megpróbáljuk megfigyelni ezeket az egyszerre létező állapotokat, valami furcsa történik: csak egyet láthatunk. A kvantummechanika központi kérdése ez: hogyan lesz a sokféle lehetőségből egyetlen konkrét fizikai valóság? A legtöbbek által elfogadott magyarázat, a Koppenhágai Interpretáció szerint semmi sem valóságos addig, amíg meg nem figyelik, azonban ez a magyarázat arról nem szól, hogy mi is pontosan a „megfigyelés”. E témában először Neumann János nyilatkozott, aki szerint a megfigyelés egy tudatos elme működése, majd ezt a véleményt vitte tovább Max Planck, aki szerint „a tudatosság (consciousness) alapvető – úgy tekintek az anyagra, hogy azt a tudatosság hozza létre.” Neumann szerint, teszi hozzá Brooks, az univerzumban minden a kvantumfizika elvei szerint működik, kivéve a tudatos elmét, ami képes arra, hogy a kvantumszuperpozíciót alkotó lehetőségekből kiválasszon egyet, ezáltal valósággá tegye azt.
Henry Stapp (szintén fizikus) véleménye is az, hogy az ember „résztvevő megfigyelő”, és az emberi elme okozza a kvantumszuperpozíció összeomlását. Az emberi tudatosság megjelenése előtt csak a potenciális univerzumok multiverzuma létezett, mondja a kaliforniai tudós. A tudatos elme megjelent az egyik lehetséges univerzumban – a miénkben -, ami különleges státuszt adott ennek a korábban csak lehetséges univerzumnak: valósággá tette.
Matthew Donald, a Cambridge-i tudományfilozófus még bizarrabb véleményt fogalmaz meg: szerinte a kvantumelmélet „sok világ” interpretációjához hasonló „sok elme” magyarázat a helyes. E szerint a megfigyelő agyának fizikai struktúrájából több elme jön létre, amelyeknek közös a múltjuk és a jövőjük, de nem tudnak kommunikálni egymással a jelennel kapcsolatban. Annyi elme van, ahány lehetséges kvantumállapot, és mindegyik elme megfigyel egy lehetséges kvantumállapotot......"
"....Werner Heisenberg: „a materializmus azon az illúzión alapul, hogy a bennünket körülvevő világ direkt aktualitása igaz az atomi szinten is. Mindazonáltal ez nem igaz… Az atomok nem dolgok.” Nem tudjuk a biológiai, kémiai folyamatokat fizikai atomok, illetve alapvető szubatomi részecskék viselkedésére redukálni, hiszen nem találtunk olyan részecskéket, amelyek alapvetőek lennének, és valószínűleg nincsenek is ilyenek...."
"....A minket körülvevő világ, éppen úgy mint mi magunk, mind rezgés. A világmindenség 100%-ban rezgés. Ebből 95% energia és információ. A maradék 5%-ot (csillagok, bolygók, emberek, állatok, növények, stb.) mi anyagnak nevezzük, mely nem más, mint a legsűrűbb rezgés. Nem létezik legkisebb anyagi részecske, nem létezik az anyag legkisebb eleme (építőköve), mert az, rezgés, állóhullám. Az állóhullám jellemzője, hogy csak akkor létezik, ha egy folyamatosan jelen lévő külső erő fenntartja azt jól meghatározott logisztikával. Az 5% anyag, a 95% energia és információ által van körülvéve, akár egy szivacs a víz által, egy tál vízben. A külső energia és információ nem csak körülveszi az anyagot, hanem át is hatol rajta, mint a víz a szivacson. Ezen túlmenően, a külső energia és információ egyenesen meg is határozza az anyag megnyilvánulását, viselkedését...."
Mindezek a dolgok alapvetően változtatják meg a világunkról, az emberről kialakított képet. De ezekről egyenlőre az oktatás semmilyen formában nem vesz tudomást. Tanítják a régi dogmákat, aki pedig a fentiekkel kapcsolatos kérdéseket tesz fel, arra furcsán néznek.
A lényeg az, hogy amit tudománynak nevezünk - az átlagos értelemben - az áltudomány. Áltudomány, mert semmi köze a valósághoz.
Amit áltudománynak neveznek az a tudomány. Mert minden vonatkozásban azok a dolgok igazolódnak, melyeket kikiáltottak áltudományosnak.
A kvantumfizika pedig igazolja a paranormális, ezoterikus, szellemi világ normális voltát.
De ugyanígy igazolják a reinkarnációt, az
asztrológiát, legújabban a
kristályok információ tárolását,
a tobozmirigy felhasználása utazásra térben és időben, stb. Bizonyítja a haladó tudomány, hogy nem temetésre szánták a hegynyi piramisokat, és egyes régészek akkor is elmondják véleményüket, ha utána letiltják őket a különböző szaklapokban való publikálásról.
Ezt nem akarja tudomásul venni a "szkeptikusok" népes tábora. Ezért adnak olyan válaszokat a kérdésekre, mint pl.:
A kérdés: "...De van egy érdekes oldal a neten. Oda tudósok írnak, megosztva a többiekkel, hogy milyen misztikus tapasztalataik voltak..."
A Válasz: "....Az semmi! Én már olyat is láttam, ahol rendőrök ételrecepteket és főzési tanácsokat csereberéltek. És akkor mi van?..."
Ezek az emberek fognak úgy járni, mint az az Apáca, aki századikként került Szent Péter színe elé. Mondja Szent Péter a száz nőnek: Akik megcsalták életükben a férjüket, álljanak a jobb oldalra! Toporognak a csajok, kilencvenkilenc egymás után lassan a jobb oldalra áll. Az Apáca forgolódik, mire oda szól Szent Péter: Szóljanak már annak a süketnek is!
Végül egy idézet, melyet egy mai tudós fogalmaz meg a "tudományosokról":
"......Sajnálatos dolognak tartom, hogy a tudományos közösségen belül van egy réteg, amely inkább
ideológiai, politikai mintsem tudományos okok miatt kötelezi el magát a
darwinizmus mellett. S ez a leletek kezelésé-ben is megmutatkozik.
A tudásszűrés folyamata ez, ami mind a mai napig tart. Egy televíziós műsorban szerepeltem, amit az MBC, az Egyesült Államok legnagyobb tévétársasága készített. A tévéprogram Az ember rejtélyes eredete címet viselte. A műsor készítése során azt javasoltam a producereknek, hogy menjenek el a berkeleyi Kalifornia Egyetemen lévő Természettudományi Múzeumba, ahol e leletek találhatóak, s filmezzék le őket. Nem mondom most el az egész történetet - a lényeg az, hogy
a múzeum vezetői mindenféle kifogásokat találtak,
s végül nem engedték meg, hogy a tévétársaság lefilmezze a leleteket. Ez egy valódi "X akták" eset, s nem egy olyan dolog, ami csak a televízióban történik......"
Akkor mi is az áltudomány?