Georg Herwegh (1817-1875) - A tenger mélyén
A tenger mélyén egy hullám eképpen
szólt: húgaimnak mily jó fenn a dolga,
lebegnek arany sugárban ragyogva;
ó, egyszer bár én úszhatnék a fényben!
És úgy történt, ahogy kívánta éppen.
A sötét tenger-öl felszínre dobta,
ám mielőtt a fényt élvezte volna,
máris holtan feküdt a part-fövényen.
Ki életét halkan és sejtve járja,
ó, bárcsak mindig dicsérné a sorsát,
hogy nem ragadja nyílt tengernek árja!
Ne riassza meg az éji komorság,
hívó magasba ne röpítse vágya,
nehogy a szelek homokra sodorják!
Lothár László
A tenger mélyén egy hullám eképpen
szólt: húgaimnak mily jó fenn a dolga,
lebegnek arany sugárban ragyogva;
ó, egyszer bár én úszhatnék a fényben!
És úgy történt, ahogy kívánta éppen.
A sötét tenger-öl felszínre dobta,
ám mielőtt a fényt élvezte volna,
máris holtan feküdt a part-fövényen.
Ki életét halkan és sejtve járja,
ó, bárcsak mindig dicsérné a sorsát,
hogy nem ragadja nyílt tengernek árja!
Ne riassza meg az éji komorság,
hívó magasba ne röpítse vágya,
nehogy a szelek homokra sodorják!
Lothár László