Mark Carney kanadai miniszterelnök „veszélyes blöffnek” nevezte a közelgő albertai népszavazást, ahol a Kanadától való elszakadásról fognak szavazni. Carney a brexitről szóló szavazáshoz hasonlította az október 19-én tartandó referendumot – írta a BBC.
Carney arra figyelmeztette Alberta lakosait, hogy az elszakadás nem várt következményekkel járhat, és szerinte hiba lenne azt gondolni, hogy ezzel javíthatják a tartomány tárgyalási pozícióját a kormánnyal szemben. A miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva azt mondta, a következő hónapokban a kanadai egység mellett fog kampányolni. „Nagyon óvatosnak kell lennünk ezzel kapcsolatban. Nagyon erős érvek szólnak Kanada mellett, és egy erős Alberta mellett egy egyesült Kanada részeként” – mondta Carney.
Alberta függetlenségének támogatói úgy vélik, hogy Ottawában a döntéshozók régóta figyelmen kívül hagyják az olajban gazdag tartomány érdekeit. Azzal is érvelnek, hogy a szövetségi környezetvédelmi politika gátolja az olaj- és gázvezetékek építését, valamint a természeti erőforrások kiaknázását. Alberta Kanada olajtermelésének több mint 84 százalékát adja, napi mintegy 4 millió hordóval.
Az október 19-i népszavazásra azután kerül sor, hogy a függetlenségért küzdő civil mozgalom idén több mint 300 ezer aláírást gyűjtött össze az elszakadásról szóló petíció mellett. Egy bírósági döntés azonban érvénytelennek minősítette a petíciót, miután az albertai őslakos közösségek sikeresen bizonyították, hogy velük nem folytattak megfelelő konzultációt az ügyben.
Ennek ellenére Alberta miniszterelnöke, Danielle Smith bejelentette, hogy így is előterjeszti az elszakadásról szóló népszavazási kérdést, hivatkozva egy másik, Alberta Kanadában maradását támogató ellenpetícióra, amelyet több mint 400 ezren írtak alá. Smith nem ért egyet a bírósági döntéssel, és úgy véli, hogy az albertaiaknak joguk van népszavazáson kifejezni a véleményüket. Az albertai miniszterelnök hozzátette, hogy ő is a maradás mellett fog kampányolni, szerinte a tartomány kapcsolata az elmúlt hónapokban javult a központi kormányzattal.
Ha október 19-én a függetlenségpártiak lesznek többségben, akkor a tartomány elindítja az elszakadáshoz vezető jogi folyamatot, ami után egy másik, már ügydöntő népszavazás születhet végleges döntés a kérdésről.
Carney arra figyelmeztette Alberta lakosait, hogy az elszakadás nem várt következményekkel járhat, és szerinte hiba lenne azt gondolni, hogy ezzel javíthatják a tartomány tárgyalási pozícióját a kormánnyal szemben. A miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva azt mondta, a következő hónapokban a kanadai egység mellett fog kampányolni. „Nagyon óvatosnak kell lennünk ezzel kapcsolatban. Nagyon erős érvek szólnak Kanada mellett, és egy erős Alberta mellett egy egyesült Kanada részeként” – mondta Carney.
Alberta függetlenségének támogatói úgy vélik, hogy Ottawában a döntéshozók régóta figyelmen kívül hagyják az olajban gazdag tartomány érdekeit. Azzal is érvelnek, hogy a szövetségi környezetvédelmi politika gátolja az olaj- és gázvezetékek építését, valamint a természeti erőforrások kiaknázását. Alberta Kanada olajtermelésének több mint 84 százalékát adja, napi mintegy 4 millió hordóval.
Az október 19-i népszavazásra azután kerül sor, hogy a függetlenségért küzdő civil mozgalom idén több mint 300 ezer aláírást gyűjtött össze az elszakadásról szóló petíció mellett. Egy bírósági döntés azonban érvénytelennek minősítette a petíciót, miután az albertai őslakos közösségek sikeresen bizonyították, hogy velük nem folytattak megfelelő konzultációt az ügyben.
Ennek ellenére Alberta miniszterelnöke, Danielle Smith bejelentette, hogy így is előterjeszti az elszakadásról szóló népszavazási kérdést, hivatkozva egy másik, Alberta Kanadában maradását támogató ellenpetícióra, amelyet több mint 400 ezren írtak alá. Smith nem ért egyet a bírósági döntéssel, és úgy véli, hogy az albertaiaknak joguk van népszavazáson kifejezni a véleményüket. Az albertai miniszterelnök hozzátette, hogy ő is a maradás mellett fog kampányolni, szerinte a tartomány kapcsolata az elmúlt hónapokban javult a központi kormányzattal.
Ha október 19-én a függetlenségpártiak lesznek többségben, akkor a tartomány elindítja az elszakadáshoz vezető jogi folyamatot, ami után egy másik, már ügydöntő népszavazás születhet végleges döntés a kérdésről.
