Vinky19 világa - Ismerj meg egy különös országot
- Téma inditó Vinky19
- Kezdés dátuma
Romhányi: FÜLEMÜLE
Fülemüle, fülemüle, gyönyörü madár,
szólal, szólal, szólal már.
Pittyen a fészek, zörren az ág,
moccan a hegyeken a hajnali láng.
Jegenyefa-jegenyefa-jegenyefa-lánc,
sima út szélén kettős ránc.
Denevér, bak-egér, északi szél,
kondul az óra, megszöktél,
három mérföld és egy fél
hosszu hajamba mért téptél?
Fülemüle, fülemüle, gyönyörü madár,
hallgat, hallgat, hallgat már
Fülemüle, fülemüle, gyönyörü madár,
szólal, szólal, szólal már.
Pittyen a fészek, zörren az ág,
moccan a hegyeken a hajnali láng.
Jegenyefa-jegenyefa-jegenyefa-lánc,
sima út szélén kettős ránc.
Denevér, bak-egér, északi szél,
kondul az óra, megszöktél,
három mérföld és egy fél
hosszu hajamba mért téptél?
Fülemüle, fülemüle, gyönyörü madár,
hallgat, hallgat, hallgat már
Csodálatossan szép dolgokról irsz,amit megkell érteni és ha valaki megérti sziven találja....
Valakit megszerezni egy pillanatrais elég,de megtartani egy életre is kevés.
pokerlady
Misztikus akvarell,varázslatos és nagyon szép.
"A rokon lelkek már távolról köszöntik egymást" /Schopenhauer/
Ákos az egyik kedvenc énekesem,mert őszinték és szinvonalassak a dalai.
Csillagok...
Kedves Vinky!
Az esti dal, melyről beszéltünk, engem így ihletett. A versed nagyon szép.
Pilinszky János: Tilos Csillagon
Én tiltott csillagon születtem,
a partra űzve ballagok,
az égi semmi habja elkap,
játszik velem és visszadob.
a partra űzve ballagok,
az égi semmi habja elkap,
játszik velem és visszadob.
Nem is tudom, miért vezeklek?
Itt minden szisszenő talány,
ne fusson el, ki lenn a parton,
e süppedt parton rámtalál.
Itt minden szisszenő talány,
ne fusson el, ki lenn a parton,
e süppedt parton rámtalál.
S ne félj te sem, ne fuss előlem,
inkább csittítsd a szenvedést,
csukott szemmel szoríts magadhoz,
szoríts merészen, mint a kést.
inkább csittítsd a szenvedést,
csukott szemmel szoríts magadhoz,
szoríts merészen, mint a kést.
Légy vakmerő, ítelj tiédnek,
mint holtak lenn az éjszakát,
vállad segítse gyenge vállam,
magam már nem birom tovább!
mint holtak lenn az éjszakát,
vállad segítse gyenge vállam,
magam már nem birom tovább!
Én nem kivántam megszületni,
a semmi szült és szoptatott,
szeress sötéten és kegyetlen,
mint halottját az itthagyott.
a semmi szült és szoptatott,
szeress sötéten és kegyetlen,
mint halottját az itthagyott.
Vinkó Attila: Varázslat
Shakespeare: Szonettek
<O
</O
Ha meggondolom, hogy csak egy rövid
Percig teljes mind, ami nő s virágzik,
S e roppant színpad csak olyat mutat,
Amit titkos csillag-parancs irányít;<O</O
Ha látom, egy az ember s a növény,
Egyazon ég húzza föl s rontja le:
Friss nedvben ragyog, lankad, túl delén,
S kopik daliás emlékezete, -<O</O
A múlás eszméje mindig elő-
Ragyogtatja legdúsabb tavaszod,
Melyben küzd már a romlás s az idő,
Hogy mocskos éjbe fojtsa szép napod
</OHa meggondolom, hogy csak egy rövid
Percig teljes mind, ami nő s virágzik,
S e roppant színpad csak olyat mutat,
Amit titkos csillag-parancs irányít;<O
</OHa látom, egy az ember s a növény,
Egyazon ég húzza föl s rontja le:
Friss nedvben ragyog, lankad, túl delén,
S kopik daliás emlékezete, -<O
</OA múlás eszméje mindig elő-
Ragyogtatja legdúsabb tavaszod,
Melyben küzd már a romlás s az idő,
Hogy mocskos éjbe fojtsa szép napod
<O</O
S küzdve az idővel, mely elragad,
Mert szeretlek, én feltámasztalak.<O</O
</OS küzdve az idővel, mely elragad,
Mert szeretlek, én feltámasztalak.<O
</O
Koós Attila
Erdők fölött, lombok között
Megcsillanó dombok mögött
Alszik hamvas délutánom,
Tó tükrébe néz.
Délutónak dísze, éke
Gyémánt fényt szór arany égre,
Mint őszi homlokon
Simító gyönge kéz.
Szél fut rét szép hada közé,
Karcsú nád dereka köré
Selymes illatot lop, onnan
Szórja szét kincseit.
Alszik vágyam, pihen álmom
Elterülve délutánon,
Bágyadtan ring el a tájon:
Csak hiánya ég, magányom
Hogyha fáj, még jobban fájjon,
Ha Ő nincsen itt!
Koós Attila oldala a fórumon itt
Erdők fölött, lombok között
Megcsillanó dombok mögött
Alszik hamvas délutánom,
Tó tükrébe néz.
Délutónak dísze, éke
Gyémánt fényt szór arany égre,
Mint őszi homlokon
Simító gyönge kéz.
Szél fut rét szép hada közé,
Karcsú nád dereka köré
Selymes illatot lop, onnan
Szórja szét kincseit.
Alszik vágyam, pihen álmom
Elterülve délutánon,
Bágyadtan ring el a tájon:
Csak hiánya ég, magányom
Hogyha fáj, még jobban fájjon,
Ha Ő nincsen itt!
Koós Attila oldala a fórumon itt
Minden méltóságunk a gondolkodásunkban rejlik
avagy
érezzünk vagy csak létezzünk?
„… az embernek érzelmekre is
szüksége van, mert gyengédség
és szeretet nélkül az élet csupán
afféle lélektelen… gépezet.”
avagy
érezzünk vagy csak létezzünk?
„… az embernek érzelmekre is
szüksége van, mert gyengédség
és szeretet nélkül az élet csupán
afféle lélektelen… gépezet.”
Victor Hugo idézetéből kiindulva, manapság a „robotlelkek” modellje látszik megvalósuló követendő példának. Mikor az ember nem azt nézi, mennyit adhat magából hanem azt, hogy mennyit kaphat másoktól, elfelejti vagy nem is akarja észrevenni, hogy a szeretet több örömet, boldogságot adhat mindenkinek egy nagyobb vagyontól. Vajon mennyiért adják el méltóságukat az emberek?
A baráti körökben, a munkahelyeken, egyáltalán a hétköznapi életben miként viselkednek ? A gondolatokat tettek követik, a tetteket pedig következmények. Sokszor megesik az emberrel, hogy akaratlanul is olyan tettek következményeit viseli, melyek előzményeit mások akarva-akaratlanul félreértenek, s a végkifejlet őt negatív színben tünteti fel. Méltóságunk a gondolatainkban rejlik, melyekben megtalálhatók eszméink is, s a megbocsátás, a türelem, a magyarázat elfogadása, a problémák megbeszélése és megoldása, egyáltalán a puszta viselkedésünk más emberekkel kihat a környezetünkben élők ránk való benyomására. Merjük-e magunkat adni vagy mutassunk egy jelmezt azért, hogy a más gondolkodásúak befogadjanak? Saját magunkat jobbnak, szebbnek, kulturáltabbnak feltüntetni épp olyan, mintha hazugságainkat szépítgetnénk. Nem méltó másokat sem becsapni, sem nekik hazudni.
Visszatérve Hugo gondolatához, úgy gondolom, hogy gépezetnek lenni vagy gépezetnek láttatni két egymásnak ellentmondó tény, mert míg a gépezet nem, addig az illuzionista érez. Feladni világunkat ugyanaz, mint becsapni másokat és önmagunkat.
Ide kívánkozik Tolsztoj gondolata:
„ Ha szeretünk, az egész embert
szeretjük, amilyen, nem amilyennek
akarom, hogy legyen.”
Tolsztoj
szeretjük, amilyen, nem amilyennek
akarom, hogy legyen.”
Tolsztoj
Ismét Victor Hugo gondolatához visszatérve, az elgépiesedés egyik fő érvadója lehet az érzelmektől való menekülés is. Az okot talán Leonardo da Vinci fogalmazta meg a legpontosabban:
„Ahol több az érzés, több a szenvedés is!”
Ebből a gondolatból kiindulva, feltenném a kérdést, vajon az elszigetelődés, a külső világ kizárása, az érzelmektől mentes élet méltó e hozzánk? Az ember társasági lény, s épp ezért kétlem, hogy a világból való kiválás megoldaná a problémákat.
Az ember szabad, ám nem teljes mértékben. Alávetjük magunkat a szabályoknak, követelményeknek, ezzel részben behatároljuk magunkat azért, hogy befogadjanak. Ám ahhoz, hogy megtaláljuk helyünket a világban, alkalmazkodnunk kell egy bizonyos fokig. A társaságokban úgy, ahogy a társadalomban törvények vannak, az egyik esetben illene a másik esetben kötelező (kellene, hogy legyen) a betartásuk, de mindkét esetben az ember saját maga dönt, hogy mennyit hajlandó önmagából feladni a közösségbe való bejutás érdekében.
„…jobban szeretem, ha mindenki
utál, mint ha színészkednem
kell bárki szeretetéért”
Shakespeare
Írásomat végül Márai Sándor gondolatával zárom:
Csak a barát vonzalma önzetlen,
nincs benne érdek, sem az érzékek játéka.
A barátság szolgálat, erős és komoly szolgálat,
a legnagyobb emberi próba és szerep.
nincs benne érdek, sem az érzékek játéka.
A barátság szolgálat, erős és komoly szolgálat,
a legnagyobb emberi próba és szerep.
Pearl Harbor
Tartalom
1941. december 7. A második világháború fordulópontja, a történelem egyik legvéresebb csatája, a hadtörténet egyik legnagyobb becsetelensége: a japán légierő hadüzenet nélkül megtámadta Amerika csendes-óceáni flottáját. A támadás számtalan áldozattal járt, hatalmas pusztítást vitt végbe: sokáig tartott, míg az amerikai hadsereg kiheverte a csapást, és felkészült a visszavágásra. Ez a film e támadás és csata története, de egyben három fiatal története is. Akik, miközben a történelem a szörnyű, véres események közepébe sodorja őket, a saját életüket élnék – azt sem könnyű. Rafe és Danny a legjobb barátok: gyerekkoruk óta együtt szeretnének pilóták lenni. Mindketten katonák, mindketten Pearl Harborban állomásoznak. És mindketten ugyanazt a lányt szeretik. A japán gépek pedig elindultak Pearl Harbor felé...
Tartalom
1941. december 7. A második világháború fordulópontja, a történelem egyik legvéresebb csatája, a hadtörténet egyik legnagyobb becsetelensége: a japán légierő hadüzenet nélkül megtámadta Amerika csendes-óceáni flottáját. A támadás számtalan áldozattal járt, hatalmas pusztítást vitt végbe: sokáig tartott, míg az amerikai hadsereg kiheverte a csapást, és felkészült a visszavágásra. Ez a film e támadás és csata története, de egyben három fiatal története is. Akik, miközben a történelem a szörnyű, véres események közepébe sodorja őket, a saját életüket élnék – azt sem könnyű. Rafe és Danny a legjobb barátok: gyerekkoruk óta együtt szeretnének pilóták lenni. Mindketten katonák, mindketten Pearl Harborban állomásoznak. És mindketten ugyanazt a lányt szeretik. A japán gépek pedig elindultak Pearl Harbor felé...
Mess Attila
színész
1974. 10. 11.
Életrajz
Szabadkán született. Az Újvidéki Művészeti Akadémia – Drámai tagozatának elvégzése után a szabadkai Népszínházhoz szerződik. Ezzel párhuzamosan 1994-től műsorvezetőként a Szabadkai Rádió állandó külmunkatársa. 2000-2001-ben a Szabadkai Regionális Televizió hírolvasója. Játszik a Tanyaszínházban, vendégművészként részt vesz a szabadkai Gyermekszínház és a Kosztolányi Dezső színház előadásaiban is.
Jelentősebb színpadi szerepek
Várkonyi M. - Miklós T.: Sztárcsinálók (Burrus),
Maleckij, Slawinsky, Gershwin Ő meg ő (Férfi),
Csáth G.-Fodor T.-Hernyák Gy.: Zách Klára (Kornéliusz, Károly Róbert magyar király),
Tasnádi I.- Sziveri J.- Lajkó F.: Közellenség (a nagy vencel),
Kárpáti Péter: Országalma (Főjegyző),
Slawomir Mrozek: Rendőrség (A rab ),
Kornis Mihály: Körmagyar (A milliomos),
Alfonso Paso Hazudj inkább, kedvesem (Juan, a betörő),
Grimm testvérek: Erdei házikó (Favágó),
Ray Cooney: Páratlan páros (Troughton),
Petőfi Sándor: János Vitéz (János Vitéz),
Luigi Pirandello: Hat szerep szerzőt keres (Első színész),
Mészöly Miklós: Emide és Amoda (Amoda),
Moliére: A botcsinálta doktor (Scanarelle),
Örkény István: Tóték (Postás),
Tasnádi István: Titanic vízirevü (Ritter Dénes),
Kristof-Eldad-Brestyánszki: Nem fáj! (Peter),
Rideg Sándor - Tímár Péter: Indul a bakterház (Toppancs Miska),
Georges Feydeau: Bolha a fülbe (Chandebise & Poche),
Eugéne Ionesco: Kopasz énekesnő (Tűzoltó),
Görgey Gábor: Komámasszony, hol a stukker? (Márton),
…még egy korShow SÖR (az egyik),
Brackett-Diamond-Wilder-Verebes I: Van, aki forrón szereti (Specc Kolombó, Ozgud Félix),
Presser – Sztevánovity: A padlás (Rádiós),
Brandon Thomas: Charley nénje (Babberley)
Jelentősebb rendezések
Edouard Laboulaze: A pofon,
Szabó Palóc Attila: Zöldleveli Kótyonfitty,
…még egy korShow SÖR,
Robert Thomas: 8 nő,
Ég és föld között
Diákszínpadok
- Alapító tagja és csoportvezetője az Újvidéki Színház Színes Szilánkok Diákszínpadának (1997-1999 között)
- A Szabadkai Kosztolányi Dezső Színház Diáxínpadának alapítója
- A lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet DiáXínpadának társalapítója
Díjak
- 1999-ben a 32. Szerbiai Hivatásos Gyermekszínházak Fesztiválján a legjobb férfi főszerep díja
- 2000-ben, az 50. Vajdasági Hivatásos Színházak fesztiválján gyermekszínházi előadások kategóriájában a legjobb férfi főszerep díja
- 2000-ben a 33. Szerbiai Hivatásos Gyermekszínházak Fesztiválján a legjobb férfi főszerep díja
- 2001-ben a Magyar Millennium Kormánybiztosa és a Jó Pajtás szerkesztőségének elismerése 2001
- 2002-ben Szabadka Község Művelődési Közösségenek Bodrogváry Ferenc különdíja 2002
- 2002-ben, 2003-ban és 2005-ben az Évad színésze – a szabadkai Népszínház Magyar Társulatának közönségdíja
Egyebek
- Nyári Ifjusági és Gyermek táborok oktatója, csoportvezetője (Magyar Gyermekek Világtalálkozója Tábor Csáfordjánosfa 1998, Magyarságmentésimisszió Honismereti Tábora Debrecen 1999, Anyanyelvápoló tábor Susara 2001, Kelepelő Anyanyelvápoló-Honismereti Tábor (Tóthfalu 2001, Balatongyörök 2002, Szombathely 2004), Nyári Ifjusági Etno Tábor – színjátszó szak 2004)
- közreműködik vajdasági amatőr színjátszók csoportjainak munkájában is (2003 Nosza, 2004 Bácstopolya, 2005 Lendva – Szlovénia, 2005 Szabadka-Népkör)
Hasonló témák
