Könyv születik- Irj Te is egy sort hozzá!
- Téma inditó Melitta
- Kezdés dátuma
Aztán csak álltak, majd lassan mozogtak száj a szájban, s még a lepkék is megálltak a szárnycsapkodásukkal
Igazán nem értette, hogy nem érrintett meg semmit, a kéz aminek érintése várható lett volna nem volt ott.
Nem volt ott semmi várható, leginkább semmi elvárható.
Olyan volt a nemérzés, mint lapozgatni egy lapok nélküli könyvben.
Egy olyanban minek ha lapjai lennének mindegyikére ugyanaz lenne betűszerint nyomtatva.
Na jó, talán egy lehetne benne mire egyetlen szóval kevesebb van írva, a hiány helyett valami végszónak beírható helyével.
A nemlétező könyvel volt elfoglalva és a nemlétező érzésekkel.
Amik az érzésekből meg ott voltak azok már a tudat lepkehálójában vergődtek úgyis.
Azon a helyen ahol azokat újraolvasni értelmetlen próbálkozás lett volna.
Azon válaszok memmóriájában amik soha nem hangoznak majd el.
Azért sem, merttúl sok kérdést vetnének fel újra és újra soh nem igényelve igazi választ rájuk.
Talán ha egy kiszámoló mondókát használva mégis egyet kiválasztva a felszínre csalogatott volna a hiányérzete is megpihenhetne végre egyszer.
Az érintések ingyen voltak neki mindig, jó űzletnek bizonyultak begyűjteni őket.
Cak nagyon kevés tudott csak közülük almaharapás erejűvé lenni.
Egy jó zamatos harapás emlékével bírónak lenni.
A kés használata az alma emlékké tételére kegyetlen dolognak tünt.
Maradt a harapás az őszinteégével, a spontenaitásával, a kiszámíthatalan keménységével.
Erőt se kívánó egyetlen harapásnyi bátorságot szinlelve jelen lenni.
Hasonló témák
