Történelemmel kapcsolatos könyvek I.

Apor Péter

Metamorphosis Transylvaniae​

A mű dokumentum-értéke rendkívüli. Az erdélyi nemesi életformát alaposan, belülről ismerő ember tempós részletességgel, hitellel számol be a még éppen csak avulni kezdő ősi szokásokról, viseletekről, a régi nyájasságokról, utazásokról, lakodalmi és esküvői módokról, káromkodási, imádkozási formákról stb. Történelmi, néprajzi, nyelv- és művelődéstörténeti szempontból páratlan és pótolhatatlan mű.

Makkai László (szerk.)

A tudomány forradalma Angliában​

Pilch Jenő (szerk.)

A kémkedés története I-III.​

A nagy sikerű Tolnai világtörténelem utódaként megjelenő új sorozat a nagy és méltó előd hagyományait követi: szellemében, tárgyi alaposságában, formai igényességében és olvasmányos stílusában. Köteteinek történelmi értékeit, kultúrtörténeti szerepét és napjaink könyvkultúrájában betöltött helyét az idő nem homályosította el. Új kiadásuk könyvtörténeti kuriózum.

Jacques Le Goff

Középkori hősök és csodák​

A világhírű középkorkutató, Jacques Le Goff könyve a szélesebb közönség számára is érthető és élvezetes módon mutatja be a középkori képzeletvilág néhány jellegzetes elemét.
A rövid, lényegre törő fejezetekből megtudhatjuk, hogyan vált legendás hőssé Artúr király, Nagy Károly, Roland vagy a Cid, miként nyert jelképes értelmet egy-egy olyan jellegzetes középkori épület, mint a katedrális, a vár vagy a kolostor, és milyen politikai, ideológiai megfontolások érhetők tetten a legendák születésében, átértelmezésében. A csodás hősöket felsorakoztató fejezetcímek jelzik, hogy a tudós szerző a feledés homályába vesző alakok – Melusina, Merlin, Robin Hood, Trisztán és Izolda – történelmi gyökereinek feltárásával nem holt anyagot kíván új életre kelteni.
Elsősorban azok a témák foglalkoztatják, amelyek – hol a háttérben megbújva, hol kordivatot teremtve – századokon át fogva tartották az európai ember képzeletét.

Kerekes Dóra

Diplomaták és kémek Konstantinápolyban​

Korunk egyik építőköve az információ, amely nélkül nem létezne média, könyvek, de kapcsolati hálók sem, nem lenne tőzsde, nem működne a gazdaság, más szegmensekről nem is beszélve. A digitális társadalom korában információhoz jutni gyorsan és könnyen lehet, a nehézséget inkább az jelenti, hogy túl sok, egymásnak gyakran ellentmondó értesülés birtokába kerülünk, amelyek között a valóság megismerése egyre nehezebbé válik. Nagyon hasonló problémákkal küzdött a kora újkor embere. A könyvnyomtatás feltalálását követő információrobbanás, az uralkodók és államok információéhsége, a köz érdeklődése mind abba az irányba hatottak, hogy Európa országai hatékony információszerző tevékenységet folytassanak a számukra politikailag vagy gazdaságilag fontos területeken. Ehhez a hivatalos formát, az állandó követségek ekkorra kiforró rendszerét, de az illegális megoldásokat, azaz a kémkedést is igénybe vették. A hírszerzés egyik központja a kora újkori világ egy sokszínű, hol ázsiainak, hol európainak tekintett városa, Konstantinápoly volt. Minden fontosabb uralkodó és állam tartott itt informátorokat, vagy szerzett be innen híreket. Milyen lehetett ebben a városban élni? Hogyan tudtak egy idegen, vallásilag és kulturálisan tőlük távol álló világban az európaiak hatékonyan működni, információt szerezni? Hogyan vált ez a világ mind kevésbé idegenné a kontinens hatalmai előtt? Kik voltak a kémek és hogyan dolgoztak mintegy háromszáz évvel ezelőtt? És az oszmánok? Tettek valamit a kémek ellen? Erről szól ez a kötet.

Habsburg Ottó

V. Károly: Egy európai császár​

Szép Fülöp és Őrült Johanna fia volt

Uralkodása alatt érte a Habsburg Birodalom legnagyobb kiterjedését, innen eredt a mondás, hogy „birodalmában sohasem nyugszik le a Nap.”

Uralkodása több tekintetből is korszakhatár a középkor és az újkor közt: Ő volt az utolsó császár, akit a pápa koronázott meg, és ugyancsak ő volt az utolsó uralkodó, aki német-római császári címét megpróbálta felhasználni az európai hegemónia megszerzéséhez. Uralkodása alatt folyt a reformáció, a lovagság utolsó felkelése, az utolsó lovagi csatát az ő seregei vívták Paviánál, a legnagyobb német parasztháború, és a mohácsi csata is az ő idején zajlott le.

Erling Haagensen · Henry Lincoln

A templomosok titkos szigete​

A kötet feltárja a középkori Skandinávia, Franciaország és Jeruzsálem rejtélyes kapcsolatát. Bemutatja, hogyan működtek együtt a XII. században egy titok megőrzésének érdekében olyan befolyásos személyiségek, mint Clairvaux-i Bernard, Bertrand de Blancheford templomos nagymester és egy dán püspök. A nyom átszelte Európát, s egészen az ókori Palesztináig vezetett. A következő fordulat akkor következett be, amikor a szerzők felfedezték, hogy 1911-ben egy elfeledett svéd kutató expedíciója ásatásokat végzett Dávid városa alatt, megismételve a híres templomos lovagok nyolc évszázaddal korábbi vállalkozását. Az expedíció által feltárt titok hidat képez a 2000 mérfölddel távolabb fekvő szigetig.
Bornholm parányi, alig tízszer húsz mérföld nagyságú sziget a Balti-tengeren. Tizenöt középkori temploma és több száz menhire jelzi, hogy a sziget ősidők óta szent hely. Az emlékek – különösen a templomok – hihetetlen és zseniális földmérési, geometriai és matematikai ismeretekről tanúskodnak. A templomosok titkos szigete feltárja a középkori Skandinávia, Franciaország és Jeruzsálem rejtélyes kapcsolatát. Bemutatja, hogyan működtek együtt a XII. században egy fantasztikus titok megőrzésének érdekében olyan befolyásos személyiségek, mint Clairvaux-i Bernard, Bertrand de Blancheford templomos nagymester és egy dán püspök.
A nyom átszelte Európát, s egészen az ókori Palesztináig vezetett. A következő fordulat akkor következett be, amikor a szerzők felfedezték, hogy 1911-ben egy elfeledett svéd kutató expedíciója ásatásokat végzett Dávid városa alatt, megismételve a híres templomos lovagok nyolc évszázaddal korábbi vállalkozását. Az expedíció által feltárt titok hidat képez a kétezer mérfölddel távolabb fekvő szigetig. A bornholmi templomok emellett rávilágítanak az ókor egyik nagy, máig megoldatlan, az évszázadok során még a Descartes-hoz hasonló tudósok zsenialitását is próbára tévő matematikai problémájának zseniális megközelítésére. A szerzők felfedezései kapcsolatot tártak fel Bornholm szigete és az önmagában is rejtélyes Rennes-le-Château faluja között – s a könyv bemutatja, miképpen tartozik össze elválaszthatatlanul a Föld ezen két parányi pontja. Szemmel láthatólag mindkét helyszín magán viseli azoknak a mesteri építőknek a keze nyomát, akik ugyanazzal a szakértelemmel, ugyanazzal a tudással bírtak, s akiket ugyanaz a vágy vezérelt: megfelelő rejtekhelyet készíteni kincseiknek. A szerzők együttműködése akkor kezdődött, amikor a bornholmi Erling Haagensen felfigyelt a sziget templomainak különös történetére, és kapcsolatba lépett Henry Lincolnnal, akinek rennes-le-château-i kutatásai már bepillantást engedtek a balti-tengeri rejtélyes sziget történelme mögött rejlő tényekbe.

Maurice Paléologue

A cár országa a Nagy Háborúban​

Sz. Jónás Ilona

A középkor nagy császárai​

Tartalom:

Nagy Károly
I. Ottó
III. Ottó
III. Henrik
IV. Henrik
I. Barbarossa Frigyes
II. Frigyes
IV. Károly
Zsigmond

Teke Zsuzsa

Reneszánsz fejedelmek és pápák​

Tartalom:

BEVEZETŐ

FRANCESCO SFORZA 1401–1466

NAGY ALFONZ 1396–1458

COSIMO DE MEDICI 1389–1464

LORENZO DE MEDICI 1449–1492

VI. SÁNDOR 1431/39–1503 ÉS FIA 1474–1507

II. GYULA 1443–1513

X. LEÓ 1475–1521

Benke József

Arab kalifák​

A 6-9. század közötti három évszázad az arab iszlám civilizáció viharos gyorsaságú térhódításának időszaka. Ez alatt az idő alatt a vérségi alapon szerveződő, egymással is harcban álló sivatagi beduin törzsek laza szövetségéből hatalmas világbirodalom bontakozott ki. A vallásukat vérrel és fegyverrel terjesztő – de a más vallásokkal szemben lojális – arabok a meghódítottak kultúráját átvették és továbbfejlesztették, így évszázadokkal később, a reneszánsz kialakulásakor Európa azt, mint iszlám kultúrát integrálta. A kötetbe a három évszázad legkiemelkedőbb uralkodói kerültek be. A két igaz úton járó kalifa: Ali és Omar, a damaszkuszi Omajjádok: Muávija és Abdal Malik, az Abbászida al-Manszúr és a legendás Harun ar-Rasíd, valamint az andalúziai Omajjádok közül a három Abdar-Rahmán kalifa.

Tóth István György

Szent Lajos utódai​

A hat, egymás után uralkodó király portréján keresztül megismerhetjük Franciaország történelmét a 16. századi reneszánsz udvari bálok világától a francia forradalom napjaikig. III. és IV. Henrik meggyilkolása, XVI. Lajos kivégzése mellett a kötet bemutatja a Napkirály ragyogó udvarát és Richelieu okos politikáját is. Ez a könyv mégsem illusztrált történelem, hanem eleven hús-vér emberekről szól: nemcsak a követeket fogadó, csatákat vezénylő uralkodókat ismerjük meg belőle, hanem a királyok durcás kisgyerekként, csapodár szeretőkként vagy zsémbes öregemberekként is elénk lépnek. Az abszolutizmus korában az uralkodó egyénisége rányomta a bélyegét a történelem alakulására.
Tartalom:
BEVEZETŐ
III. HENRIK 1551–1589
IV. HENRIK 1553–1610
XIII. LAJOS 1601–1643
XIV. LAJOS 1643–1715
XV. LAJOS 1710–1774
XVI. LAJOS 1754–1793

Vaszilij Groszman · Antony Beevor (szerk.) · Luba Vinogradova (szerk.)

Író a háborúban​

Vaszilij Groszman a Vörös Hadseregben, 1941–1945

Groszman, akit a német támadáskor, 1941-ben katonai szolgálatra alkalmatlannak minősítettek, a Vörös Hadsereg lapja, a Krasznaja Zvezda különtudósítója lett. Figyelemre méltó módon a következő négy esztendőből hármat a fronton töltött, ahol az író szemével figyelte a történelem legirgalmatlanabb küzdelmét. Groszman közelről látta 1941 döbbenetes vereségeit és visszavonulásait, Moszkva védelmét és az ukrajnai harcokat. 1942 augusztusában Sztálingrádba vezényelték, s ott is maradt az utcai harcok legkegyetlenebb négy hónapjára. Jelen volt a kurszki csatában, a történelem legnagyobb páncélos-összecsapásában, és amikor a Vörös Hadsereg átment offenzívába, eljutott Bergyicsevbe. Ott beigazolódtak legrettenetesebb félelmei édesanyja és más rokonai sorsával kapcsolatban. Maga is zsidó lévén, vállalta a holocaust rémtetteinek pontos feltárását, ahogy a népirtás valós nagyságrendje kiderült. Hatalmas erejű, „A Treblinka nevű pokol” című beszámolóját bizonyítékként használták a nürnbergi perben. Az Író a háborúban egyedülálló tanúvallomás a keleti fronton zajló háborúról, és talán a valaha összeállított legjobb beszámoló arról, amit Groszman „a háború könyörtelen igazságának” nevezett.

Viktor Szuvorov

A jégtörő​

Hitler mint eszköz Sztálin terveiben

"Még mielőtt Németországban a nemzeti szocialisták hatalomra kerültek volna, a szovjet vezetők Hitlernek a"forradalom jégtörője" nem hivatalos elnevezést adták. Ez egy nagyon találó és sokatmondó elnevezés.
A kommunisták megértették, hogy Európát csak egy háború tudja feltörni, és a forradalom jégtörője tudja mindezt elérni. Adolf Hitler, anélkül, hogy ennek tudatában lett volna, tetteivel a világkommunizmus útját készítette elő. Villámháborúival szétverte a nyugati demokráciákat, és ezzel egyidejűleg saját hadseregét szétszórta és mozgósította Norvégiától Észak-Afrikáig. Sztálin számára ez csak előnyös lehetett.

Fő forrásaim a nyilvánosan is hozzáférhető szovjet publikációk.

Fő tanúim: Marx, Engels, Lenin, Trockij, Sztálin és minden a II. világháborúban részt vett szovjet marsall, sok vezető pozícióban lévő tábornok. "(A Szerző)

keresztúr írta:

Viktor Szuvorov

A jégtörő​

Hitler mint eszköz Sztálin terveiben
Csatolás megtekintése 1771298
"Még mielőtt Németországban a nemzeti szocialisták hatalomra kerültek volna, a szovjet vezetők Hitlernek a"forradalom jégtörője" nem hivatalos elnevezést adták. Ez egy nagyon találó és sokatmondó elnevezés.
A kommunisták megértették, hogy Európát csak egy háború tudja feltörni, és a forradalom jégtörője tudja mindezt elérni. Adolf Hitler, anélkül, hogy ennek tudatában lett volna, tetteivel a világkommunizmus útját készítette elő. Villámháborúival szétverte a nyugati demokráciákat, és ezzel egyidejűleg saját hadseregét szétszórta és mozgósította Norvégiától Észak-Afrikáig. Sztálin számára ez csak előnyös lehetett.

Fő forrásaim a nyilvánosan is hozzáférhető szovjet publikációk.

Fő tanúim: Marx, Engels, Lenin, Trockij, Sztálin és minden a II. világháborúban részt vett szovjet marsall, sok vezető pozícióban lévő tábornok. "(A Szerző)

Kattints a kibontásához...

Felteszed a másik 2 Szuvorovot is?

Viktor Szuvorov

Az M-nap – Ki kezdte a második világháborút?​

Az M-nap a mozgósítás hivatalos napja (oroszul: mobilizacija), amely B. M. Saposnyikov, a Szovjetunió marsallja szerint háborút jelent. gy katonai titkosszolgálati tiszt rendszerességével gyűjti össze a szerző az önmagukban jelentéktelennek tűnő részletek sokaságát annak érdekében, hogy bebizonyítsa, a Sztálin vezette Szovjetunió 1939 augusztusa óta fegyverkezési és hadi stratégiai tevékenységét konzekvensen egy 1941 júliusában Németország elleni támadó háború megnyitására irányította. Vörös Hadsereg 1941-ben elszenvedett vereségének a szerző döntő okát abban látja, hogy a Wehrmacht támadása olyan időponttan lepte meg a Szovjetuniót, amikor az minden erőfeszítését a hamarosan bekövetkező M-napra összpontosította, azaz védekezésre nem volt felkészülve.

keresztúr írta:

Maurice Paléologue

A cár országa a Nagy Háborúban​

Kattints a kibontásához...

Szia!
Ez a regény II. kötete.
Az I. és a III. kötet is megvan?
Köszi

Maurice Paléologue

A cár országa a Nagy Háborúban I.​

Chester Nez · Judith Schiess Avila

Kódbeszélők​

Az első és egyetlen emlékirat a második világháborús navaho kódbeszélők egyikétől, akiknek üzeneteit a japánok nem tudták megfejteni. A második világháborúban a japánoknak sokáig az összes amerikai rejtjelrendszert sikerült feltörniük. A tengerészgyalogság vezetése azonban a bevonult navaho indiánokhoz fordult, hogy alkossanak meg egy új rejtjelrendszert.

Anonymus

Gesta Hungarorum​