Történelemmel kapcsolatos könyvek II.

Dr. Celler Tibor : "Nekünk mégis Mohács kell" - II. Lajos király rejtélyes halála és különböző temetései
A mohácsi csata 400. évfordulóján kiadott Mohácsi Emlékkönyv 1526. című válogatásban olvasható kiváló hadtörténészünk, Gyalókay Jenő akadémikus és első világháborús tüzérezredes precíz könyvfejezete a mohácsi csatáról és helyzetértékelő jelentése II. Lajos király holttestének megtalálásának körülményeiről és azzal kapcsolatban felmerült kétségekről, ellentmondásokról. A király holttestét ugyanis nem főurak, hanem a Mária királyné által kirendelt Czettritz Ulrik cseh-sziléziai származású udvari kamarás és a katonai kíséretet biztosító Sárffy Ferenc győri várkapitány találta meg. Czettritz a vízbefúlás egyetlen szemtanújaként jól ismerte a baleset helyszínét, ezért könnyen felfedezték a keresett mocsaras területet. A holttestet azonban nem a vízben, hanem attól nem messze, koporsó nélkül a földbe eltemetve találták meg 1526. október közepén. A kutatásról és annak eredményéről Sárffy 1526. okt. 19-én latinul írt levélben számolt be Brodarics István kancellárnak. Ebből a levélből ismerjük a történéseket és idézzük az alábbi mondatokat, melyek az alapvető ellentmondásokat tartalmazzák.
 

Csatolások

  • Screenshot_20231212_183438.jpg
    Screenshot_20231212_183438.jpg
    392.2 KB · Olvasás: 38
  • Celler Tibor - Nekünk Mohács kell .pdf
    1.6 MB · Olvasás: 194
Bookazine magazin - Merényletek
Összeállításunkban a történelem leghíresebb merényleteiről olvashat.
Vannak olyan események, amelyek megrázzák a világot, és vannak olyanok is, amelyek egyszer és mindenkorra megváltoztatják az emberi történelmet. Merüljön el leghírhedtebb gyilkosságok mögötti puccsok, konspirációk és elvakult cselszövések mocsaras világában! Legyenek bár nagy hatású vezetők, az állam ellenségei, őszinte aktivisták vagy híres celebek az áldozatok, haláluk, mely erőszakos, váratlan és sokszor a teljes nyilvánosság előtt zajlik, nyomot hagy a kollektív tudatban.
Sokan még arra is emlékeznek, hol voltak akkor éppen, amikor először hallották például JFK vagy Martin Luther King halálhírét, a férfiakét, akiket az egész világ nagyra tartott, és akiket egy erőszakos tett idő előtt fosztott meg az élettől. Ha az ember elveszíti egy példaképét, különösen, ha nagy hatású, komoly változásokat előidézni képes illetőről van szó, úgy érezheti, megfosztották egy jobb jövő ígéretétől is.
Bár sok merénylet felháborodást vált ki és gyász követi az egész világon, nem mindig ez a helyzet. Előfordulhat, hogy egy magas posztot betöltő célpont levadászása fordít a terror háborújának lefolyásán. Sok titokban szőtt merényletet – mint például Reinhard Heydrich náci tiszt vagy Oszáma bin Láden Al-Kaida-vezető megölését –, úgy is fel lehet fogni, mint egy olyan gonosz tettet, melyet a jobb jövő érdekében követtek el.
Olvasson tovább, és vizsgálja meg több mint 25 hírhedt merénylet beszámolóját, bizonyítékait és ezen tettek hatásait, és ismerkedjen meg azokkal a merényteleket is, melyek, ha nem dőlnek dugába, teljesen más útra terelik a történelmet.
 

Csatolások

  • merenyletek_cimoldal_cover.jpg
    merenyletek_cimoldal_cover.jpg
    176.3 KB · Olvasás: 36
  • Merényletek (Variable)_compressed.pdf
    26.4 MB · Olvasás: 331
Bookazine magazin - A legnagyobb úttörők
Ahogy a körülöttünk lévő világ egyre bonyolultabbá válik, ragyogó találmányok és előremutató ötletek tűnnek fel nap mint nap, életünk gazdagabbá válik. Olyan időszakban élünk, amikor a legkorszerűbb orvosi kezelés viszonylag könnyen elérhető, a legújabb kütyük segítségével még a kisujjunkat sem kell mozdítanunk, és nagyon kevés alkotóelemből is szép dolgokat tudunk készíteni. De az élet nem volt mindig ilyen. Bookazine Plusz sorozatunk legújabb kiadványában bemutatunk néhány nagyra becsült férfit és nőt, akiknek korszakalkotó újításai jobbá tették a világot. Ezek azok az emberek, akik építették a jövőt - akár csodálatos felfedezések, akár a kultúrára és a művészetekre gyakorolt befolyásuk révén, vagy akár úgy, hogy úttörő szerepet játszottak a politikai szférában. Csatlakozzon hozzánk, amikor találkozunk a történelem közel 100 legnagyszerűbb koponyájával! Üdvözöljük a Legnagyobb úttörők világában!
 

Csatolások

  • BK24-196950-0.png
    BK24-196950-0.png
    175.4 KB · Olvasás: 29
  • A legnagyobb úttörők (Variable)_compressed.pdf
    22.9 MB · Olvasás: 294
Nagy Levente - A király, a zsarnok és a propaganda

1702723555376.jpeg

Az 1460-as évektől a 16. közepéig, majd másfél évszázadig, Drakula, alias Vlad Țepeș havasalföldi vajda a korabeli tömegtájékoztatás sztárja volt. E szokatlan publicisztikai karriert az váltotta ki, hogy 1462 őszén Mátyás király letartóztatta őt, és több mint tíz évig fogságban/házi őrizetben tartotta maga mellett Budán és Visegrádon. Letartóztatásának okát még a kortársak sem tudták pontosan, de Mátyás tette megragadta a korabeli írók fantáziáját. 1463–1500 között nyolc kézirat és hét nyomtatvány adta hírül a nyugat-európai, valamint az orosz olvasóközönségnek a kegyetlen zsarnok rémtetteit. Drakula irodalmi karrierjével párhuzamosan haladt képzőművészeti sikere is: számos festmény, metszet és oltárkép készült róla. Nagy Levente könyve ezt a Drakula-jelenséget mutatja be a tudományos ismeretterjesztő esszéírás módszereivel. Különösen fontos a higgadt értelmezés ma, amikor a tudomány a fantáziáló dilettantizmusban olyan versenytársat talált, amilyet még soha.
2021
 

Csatolások

  • Nagy Levente - A ​király, a zsarnok és a propaganda.pdf
    19.7 MB · Olvasás: 200
Mészáros Tamás - A rhamnusi Antiphón

1702723841861.jpeg


A perzsa háborúk korában született, és élete egészen a demokrácia négyszázak által történt megdöntéséig tartott, melyben, úgy tűnik, tevékeny szerepet vállalt. A négyszázak bukása után hazaárulásért feljelentették, elítélték, és miután az árulóknak kijáró büntetéssel sújtották, temetetlenül kivetették, és leszármazottaival együtt jogfosztottá nyilvánították.
2011



 

Csatolások

  • Mészáros Tamás - A ​rhamnusi Antiphón.pdf
    15.3 MB · Olvasás: 172
Zsoldos Attila - A Druget-tartomány története 1315-1342

1702727472184.jpeg


Zsoldos Attila 1986-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett diplomát. 1987–1994-ben tudományos továbbképzési ösztöndíjasként, majd egyetemi tanársegédként az Eötvös Loránd Tudományegyetemen dolgozott. 1994-től a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének (2012-től: a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Történettudományi Intézetének) munkatársa, 2010-től mint kutatóprofesszor. 1993-ban kandidátusi fokozatot, 2014-ben MTA doktora címet szerzett. 2007-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem címzetes egyetemi tanára. 2010-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2016-ban rendes tagjává választották. Kutatási területe az Árpád- és az Anjou-kor története. Főbb munkái: Az Árpádok és alattvalóik. Magyarország története 1301-ig (1997), A szent király szabadjai. Fejezetek a várjobbágyság történetéből (1999), Az Árpádok és asszonyaik. A királynéi intézmény az Árpádok korában (2005), Családi ügy. IV. Béla és István ifjabb király viszálya az 1260-as években (2007), Magyarország világi archontológiája 1000–1301 (2011), Székesfehérvár története az Árpád-korban [Kiss Gergely és Thoroczkay Gábor társszerzőkkel (2016)].
2017
 

Csatolások

  • Zsoldos Attila - A _Druget-tartomány története 1315–1342c.pdf
    24.4 MB · Olvasás: 154
Gaál Mózes : Széchenyi István vagy Magyarország újjászületése
…ha feltámadna halottaiból a nagy Széchenyi, s végigjárná ezt az országot! Ha látná a fényes fővárost, melynek Európa világvárosaitól nem kell szégyenkeznie, a Duna hátán tovasikló gőzhajók raját, a palotasorokat, melyek félszázad alatt mintegy varázsütésre szegélyezték a széles utcákat, a Vaskapu sziklamedrében biztosan közlekedő hajókat… a gyárak füstölgő kéményeit: hogy feldobogna a szíve a büszke örömtől…
– Nem voltam rossz prófétája hazámnak, nem voltam rossz napszámosa a nemzetnek. Teljesedett mindaz, amit előre hirdettem a kétségbeesés napjában, bár okulnál belőle én édes nemzetem, tanuld meg belőle a munka, a kitartás mindenható erejét!
Az ércszobor, mely ott áll a Lánchíd előtt, néma és komoly; de az a Széchenyi, kinek szelleme lebeg a haza felett, s ott él az elmék és szívek redőiben, olyan beszédes. Lelkesít minden szava, drága oktatás minden igéje.
Az éltető eszme Széchenyi hazaszeretete, mely henye szó helyett tettben nyilatkozott.
„Csak a gyenge szereti önmagát, az erős egész nemzeteket hordoz szívében.”
 

Csatolások

  • covers_454051.jpg
    covers_454051.jpg
    7.2 KB · Olvasás: 31
  • szechenyi-istvan-grof-vagy-magyarorszag-ujjaszletese.pdf
    361.9 KB · Olvasás: 128
Oldal tetejére