Tanács a 20 hozzászólás könnyű megszerzéséhez

A gyaloglás még mindig a legjobb módja a közlekedésnek rövid távon. A legkényelmesebb, a legolcsóbb és a legegészségesebb.
 
Miért van az, mélázott, hogy annyi ember leéli az életét anélkül, hogy választ keresne a kérdésekre? Sőt maguktól a kérdésektől is megkímélik magukat. Lehet izgalmasabb valami az életben, mint a válaszok keresése?
 
– Miért gondolja, hogy ostoba dolog az ablakon bemászni az ajtó helyett?
– Mert nagydobra veri azt, amit el akar rejteni, maga őrült! Ha titkom van, nem ragasztom be a számat, hogy mindenki rögtön lássa, hogy titkom van. Ellenkezőleg, ugyanannyit beszélek, mint máskor, csak másról.
 
Ha a történelem elsősorban személyekkel foglalkozik, akkor a kép vagy feketére, vagy fehérre sikeredik, az író beállítottságától függően. Így is, úgy is teljességgel hasznavehetetlen.
 
A beszédnek eredetileg az volt a rendeltetése, hogy segítségével az ember, ha tökéletlenül is, de megtanulta közölni gondolatait. Azáltal, hogy bizonyos szellemi állapotok kifejezésére önkényesen egyes hangokat és hangcsoportokat nevezett ki, az ember kifejlesztett magának egy kommunikációs módszert, amely azonban esetlenségével és durva elnagyoltságával a finom szellemi folyamatokat fölületes torokjelekké züllesztette le.
 
Nos, ő szokta volt mondani, hogy csak az a hazugság válik be, amely nem szégyelli önmagát. Azt is ő mondta, hogy nem az a fontos, hogy minden igaz legyen: az a fontos, hogy minden igaznak hangozzék.
 
A beosztással járó kedvezmények hozzák magukkal az igazi örömöket: itt kényelmesebb ülőhelyet, ott egy szebb darab húst, másutt rövidebb sorbanállást. A filozofikus lélek számára mindezeknek megszerzése aligha ér meg nagyobb fáradságot.
Csakhogy bármily filozofikus lélek legyen is valaki, az egyszer megszerzett kedvezményekről nem könnyen mond le. Ez a dolog lényege.
 
Minden civilizáció piramisszerűen épül föl. Minél följebb kapaszkodik valaki a társadalom építményén a csúcs felé, annál több a szabadideje és a lehetősége a boldogságkeresésére. És minél magasabbra jut, annál kevesebb emberrel kell megosztoznia a növekvő élvezetekben. A kisemmizettek mindig túlsúlyban vannak.
 
Azoknak, akik az igazságról álmodoznak, gyakran csalódniuk kell… s ez igazán kár, mert ők általában egészen csodálatraméltó emberek.
 
Mégis úgy tűnik, a tömegek könnyebben befolyásolhatók, mint az egyének. Ez erős paradoxonnak tűnik. Hiszen nagyobb súlyt nehezebb megmozgatni, mint kisebbet. Nagyobb energiamennyiséggel nehezebb szembeszegülni, mint csekélyebbel. Hosszabb távot több idő alatt tehetünk meg, mint rövidebbet. Akkor miért könnyebb sok személy együttes befolyásolása, mint néhányé?
 
Az is csak egy csillag látszólag, de gondoljon bele: az az eredeti Nap! Annak a csillagnak a fénye világosította meg az egyetlen bolygót, amelyen emberi lények éltek. Azt a bolygót ragyogta be, amelyen az emberiség lassan kifejlődött. Arra a bolygóra sütött, amelyen több milliárd évvel ezelőtt az élet keletkezett, az élet, melyből az ember is kiemelkedett. Háromszázmilliárd csillag van a galaxisban, és százmilliárd galaxis a világmindenségben, és minden csillag közül egyetlenegy ragyogott csak az ember születésének folyamata fölött… és éppen ez az a csillag!
 
Oldal tetejére