Az onbizalom hiany szerintem mar csecsemokorban kialakul, sot biztos vagyok benne, hogy a szuloknek fontos szerepe van ebben
véleményem szerint valójában...10-14 éves korban alakul ki egy egy gyerkőcben igazán az önbizalom hiánya...(ez ugy a kamaszkor kezdete)...,ugy gondolom...,hogy azok a szülők-felnőttek...akik maguk is önbizalom hiányával "küzdenek...nevelnek önbizalom hiányos gyereket...amit csak nővelnek a különböző emberi viselkedési "képek"...lásd:bölcsi-óvi-suli...
azért gondoljunk csak bele...egy cseperedő gyerkőcnek...nap mint nap megannyi...különböző hatásokkal kell biza megküzdenie...,hány embernek kellene megfelelnie a környezetébe...és azok elvárásainak...ami nem mindig jár sikerrel...és sajnos baromi hamar kimondják mások az "itéletet"...
ha elromlik ugye valami...igyekszünk azt kijavitani..., no nincs is ez másként az emberi kapcsolatok és az érzelmeink terén sem...,de igen helytelennek tartom...,hogy sok sok felnőtt-szülő...a legjobbat akarja a gyerkőcétől...,de megfeledkezik arról...,hogy a gyermeke a lehető legkevesebb kudarcal szembesüljön...és minél jobban megerősödjék benne a lelki egyensúlya...,
sztem az önbizalom hiányának gyermekkori szakaszában...az egyik nagy hiba...,hogy sajnos az ugy nevezett pszichés fejlődésük...közel sincs arányban a testi fejlődésükkel...ami simán az önbizalmuk labilitásához vezet...,és ez a kamaszkor egyik rákfenéje...amikor is beindulnak a hormonok...a szexualitás igen csak tudatosodik...,jönnek az érzelmek és a csalodások...,és mivel nem vagyunk és a gyerekeink sem egyformák...igy vannak akik nem tudják az érzelmeiket...megfelelően kezelni...ez megint csak kudarcokat von maga után...ami szintén nőveli az önbizalom hiányát...,és biza egy idő után sajnos már kamaszkorban...közömbösséget mutatnak mások iránt...ami alol persze a szülők sem kivételek...
a magam részéről biza elővennék egy hatalmas radirt...és egyszerűen kiradiroznám az emberiség azon mondatait...,
hogy: "á én erre ugysem vagyok képes...,ezt én nem tudom megcsinálni...,én soha nem leszek olyan okos-szép-ügyes..."stb
igen is meg kell tanulnunk bizni és hinni a saját képességeinkben...önmagunk teljes mértékben való elfogadásával...,mert ha nem hisszük el...,hogy képesek vagyunk valamire...,no akkor a fene megette...és küzdhetünk az önbizalom hiányával...akár egy életen át is...ami azért karöltve jár...a kishitűséggel...a bizonytalanságokkal ugy önmagunkban...,mint másokkal szemben... és persze az önértékelési zavarainkkal...
az önbizalom hiányának legjobb gyógyszere....a pozitiv vissza jelzés kapása...,de adása is a másik felé...,és mint vissza jelzés pozitiv-negativként...nőveli vagy csökkenti az önbizalmát minden gyereknek és felnőttnek...
javallom mindenkinek aki ugy érzi kevés az önbizalma...,hogy probáljon egy időre "remeteként" élni...vagy is önmagát erősitse...
hogy pozitiv vissza jelzéseket kapjon majd...