Megfejtették a Jupiter színes gyűrűinek titkát egy kutatás során, amely a légkör és a mágneses mező kölcsönhatását vizsgálta.
A Jupitert, a Naprendszer legnagyobb bolygóját gáz alkotja, többnyire hidrogénből és héliumból áll, így ennek a bolygónak nincs a Földéhez hasonló szilárd felszíne. A Föld jetjeihez hasonló, számos erős jet (nagy sebességű gázkilövellés) áramlik nyugatról kelet felé a Jupiter légkörében, ezek ammóniafelhőket szállítanak magukkal.
Ezek a felhők a fehér, a vörös, a narancs, a barna és a sárga árnyalataiban játszó, színes gyűrűkként láthatóak. A Földön a jetek szerepet játszanak az időjárás és az éghajlati rendszer alakulásában.
Mostanáig keveset tudtak arról a szakértők, mi történhet a Jupiter felhői alatt. "A kutatók régóta vitáznak arról, milyen mélyre érnek le a jetáramlatok a Jupiter és más gázóriások felszíne alá, és miért nem láthatóak a Nap felszínén" - mondta el Navid Constantinou, az Ausztrál Nemzeti Egyetem munkatársa.
A NASA Juno nevű űrszondája által gyűjtött bizonyítékok szerint ezek a jetek 3000 kilométerrel nyúlnak le a Jupiter felhői alá.
Jeffrey Parker, az amerikai Livermore National Laboratory, a The Astrophysical Journal című szaklapban megjelent tanulmány társszerzője elmondta, hogy elméletük szerint a jetáramlatokat egy erős mágneses mező fojtja vissza. A Jupiter belsejében lévő gáz mágneses, ezért a tudósok úgy gondolják, hogy elméletük megmagyarázza, miért mennek ilyen mélyre, a gázóriás felszíne alá a jetáramlatok, mélyebbre azonban már nem.
A Jupiter légköre alatt nincsenek kontinensek és hegyek, amelyek eltorlaszolnák az áramlatok útját.
MTI
A Jupitert, a Naprendszer legnagyobb bolygóját gáz alkotja, többnyire hidrogénből és héliumból áll, így ennek a bolygónak nincs a Földéhez hasonló szilárd felszíne. A Föld jetjeihez hasonló, számos erős jet (nagy sebességű gázkilövellés) áramlik nyugatról kelet felé a Jupiter légkörében, ezek ammóniafelhőket szállítanak magukkal.
Ezek a felhők a fehér, a vörös, a narancs, a barna és a sárga árnyalataiban játszó, színes gyűrűkként láthatóak. A Földön a jetek szerepet játszanak az időjárás és az éghajlati rendszer alakulásában.
Mostanáig keveset tudtak arról a szakértők, mi történhet a Jupiter felhői alatt. "A kutatók régóta vitáznak arról, milyen mélyre érnek le a jetáramlatok a Jupiter és más gázóriások felszíne alá, és miért nem láthatóak a Nap felszínén" - mondta el Navid Constantinou, az Ausztrál Nemzeti Egyetem munkatársa.
A NASA Juno nevű űrszondája által gyűjtött bizonyítékok szerint ezek a jetek 3000 kilométerrel nyúlnak le a Jupiter felhői alá.
Jeffrey Parker, az amerikai Livermore National Laboratory, a The Astrophysical Journal című szaklapban megjelent tanulmány társszerzője elmondta, hogy elméletük szerint a jetáramlatokat egy erős mágneses mező fojtja vissza. A Jupiter belsejében lévő gáz mágneses, ezért a tudósok úgy gondolják, hogy elméletük megmagyarázza, miért mennek ilyen mélyre, a gázóriás felszíne alá a jetáramlatok, mélyebbre azonban már nem.
A Jupiter légköre alatt nincsenek kontinensek és hegyek, amelyek eltorlaszolnák az áramlatok útját.
MTI
