Angol vegyészek olyan, a természetben előforduló enzimet tökéletesítenek, amely képes megemészteni a legtöbbet használt plasztikfajtát. A világot így talán mégsem önti el az hosszú életű műanyagszemét.
A plasztik palackokhoz használt PET (polietilén-tereftalát) nevű anyagot örök életre találták fel, ha a palackot kidobjuk, több száz évig tart amíg szétmállik. Angol tudósok most egy enzimből állítottak elő PETáznak elnevezett készítményt, ami néhány nap alatt felfalja és megemészti a PET-plasztikot.
Ezzel forradalmasították a plasztik-újrafelhasználást.
Csak Angliában évente mintegy 13 milliárd PET-palackot használnak, és ebből több mint 3 milliárd nem kerül újrahasznosításra.
A plasztikevő enzim első változatát Japánban fedezték fel, egy baktérium segítségével állítják elő. Mert a PET poliészter, ami előfordul a természetben, a növények leveleinek a védőanyaga, a baktériumok évmilliók alatt alakultak olyanná, hogy fogyasztani tudják.
A portsmouth-i egyetem kutatócsoportjának felfedezését még tökéletesíteni kell, de óriási reményekre jogosít.
A felfedezés azért is fontos, mert az plasztik tárgyak és szövetek gyártásához használt ipari poliésztert kőolajból állítják elő. A PET-palackokat eddig - ha begyűjtötték őket - megőrölték és szőnyegeket készítettek az őrletből. De elhasználódva ezek is a szemétbe kerülnek.
A PETáz lebontja és palackgyártáshoz újrafelhasználhatóvá teszi a plasztikot. Ehhez kőolaj sem kell.
Mikor tűnik el a plasztikszemét az erdőkből, tavakból és tengerekből? Egyhamar nem. A PETáz ipari méretű előállítására ugyanis még néhány évig várni kell. De a felfedezés fontos: az amerikai tudományos akadémia lapjának (PNAS) aktuális számában megjelent tanulmány szerzői most azon dolgoznak, hogy tovább javítsák az enzim teljesítményét, amíg ipari méretekben is képes lesz PET-et bontani.
A plasztik palackokhoz használt PET (polietilén-tereftalát) nevű anyagot örök életre találták fel, ha a palackot kidobjuk, több száz évig tart amíg szétmállik. Angol tudósok most egy enzimből állítottak elő PETáznak elnevezett készítményt, ami néhány nap alatt felfalja és megemészti a PET-plasztikot.
Ezzel forradalmasították a plasztik-újrafelhasználást.
Csak Angliában évente mintegy 13 milliárd PET-palackot használnak, és ebből több mint 3 milliárd nem kerül újrahasznosításra.
A plasztikevő enzim első változatát Japánban fedezték fel, egy baktérium segítségével állítják elő. Mert a PET poliészter, ami előfordul a természetben, a növények leveleinek a védőanyaga, a baktériumok évmilliók alatt alakultak olyanná, hogy fogyasztani tudják.
A portsmouth-i egyetem kutatócsoportjának felfedezését még tökéletesíteni kell, de óriási reményekre jogosít.
A felfedezés azért is fontos, mert az plasztik tárgyak és szövetek gyártásához használt ipari poliésztert kőolajból állítják elő. A PET-palackokat eddig - ha begyűjtötték őket - megőrölték és szőnyegeket készítettek az őrletből. De elhasználódva ezek is a szemétbe kerülnek.
A PETáz lebontja és palackgyártáshoz újrafelhasználhatóvá teszi a plasztikot. Ehhez kőolaj sem kell.
Mikor tűnik el a plasztikszemét az erdőkből, tavakból és tengerekből? Egyhamar nem. A PETáz ipari méretű előállítására ugyanis még néhány évig várni kell. De a felfedezés fontos: az amerikai tudományos akadémia lapjának (PNAS) aktuális számában megjelent tanulmány szerzői most azon dolgoznak, hogy tovább javítsák az enzim teljesítményét, amíg ipari méretekben is képes lesz PET-et bontani.
