Kedves ani02,sziasztok
szkennelem...csak nem haladok vele....de meglesz
a felénél tartok.
a kétféle boldogság is kinn van nálam a könyvtárból, előbb-utóbb ez is meglesz.
üdv:a
sziasztok
nem az én munkám, másik topicból hoztam át, én csak összefűztem pdf-be, és felteszem ide is, mert erről a könyről itt már sok szó esett:
Dráma az anyaméhben-pdf
köszönet érte mindenkinek, aki hozzájárult a könyv elkészültéhez
üdv:a
Természetesen tudom, hogy itt a helye, feltettem volna ide is, de így még jobb, hogy Ani átalakította pdf-be. Sajna nem olyan jó fényképezve, mint szkennelve, de nekünk nincs szkennerünk.Nagyon-nagyon örvendek, hogy ide felkerült a könyv.( ITT a helye!) Köszönöm neked , kedves Ani, és Hajninak is köszönöm a hatalmas munkát!
kissCsillagvirág
Sziasztok!
Olvastam Hellinger könyvét..Nagyon tetszik a módszer.
Az érdekelne,volt-e valamelyikőtök már Hellinger terápián,és sikerült -e a problémát megoldani..
Személyes tapasztalat érdekelne...
Természetesen tudom, hogy itt a helye, feltettem volna ide is, de így még jobb, hogy Ani átalakította pdf-be. Sajna nem olyan jó fényképezve, mint szkennelve, de nekünk nincs szkennerünk.
A munkát pedig a gyerekeim végezték, nem én .
Szia, kedves Kiscicus!
Én voltam Hellinger terápián. Nagyon sok lekötött energiát tud felszabaditani. Először a szüleimmel kapcsolatos problémáimmal dolgoztam. Konkrétan: mindig valamiféle hid szerepét töltöttem be , egyensúlyoztam közöttük, óvtam őket....ez annak volt köszönhető, hogy sokáig a válás árnyékában éltünk...Ha az ember felnőtten is a szülei problémáival "van tele", nem tudja élni a saját párkapcsolatát...Egyszerre túl NAGY a szüleivel szemben és gyermek marad a saját problémáiban... Két éve dolgoztam ezzel a dologgal. Édesanyámnak három abortusza is volt. Hogy ez mit jelenthet az anyának és a testvéreknek, arra itt ráláthattam...
Úgy érzem, hogy ezeket a dolgokat már letettem, és a helyükön vannak a szüleim. Én is felelősebb anya lettem. Van erőm előre nézni, nem ápolok már gyermekkori sérüléseket, de megértem őket.
Nehéz erről irni. Nemcsak a magam életén keresztül, hanem a csoporttársaim életén keresztül is láttam emberi szenvedés mélyrétegeit, és közben azt is éreztem, hogy mindenkinek saját HELYE VAN a világban, nekem ez a létjogosultság érzését adta. És tiszteletet ébresztett bennem a másik emberrel szemben....
Ami még meggyőző volt számomra az az, hogy barátaimon tapasztaltam nagy változásokat. Egy-egy ilyen alkalom mindig erőt ad, de nem mindegy hogyan használja fel az ember. Volt olyan barátom, aki hatalmasat lépett ezután, mert nagy terheket sikerült letenni, helyrerakni. Csoldálkozva néztük, hogy mikre képes az a kicsi ember, hogy tud egy egész ügy lelkévé lenni, végigvinni az elhatározásait......,a szemünk láttára nőtt fel.
Persze nem mindegy, hogy milyen terapeutához kerülsz.
Sokmindent "megmutat mező", a tudatosság határait feszegetjük a feltett kérdésekkel, de egy jó vezető fényévnyire tud lenditeni, ha igazán nyitott vagy. Ezért érdemes gyüjteni mások tapsztalatából az információt.
Én most egyetlen embert tudnék tiszta szivvel ajánlani az öt közül, akit vezetőként megismertem. De az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy mind az öt embernek köszönhetek valamit. (Szervezem is itthon a Hellinger féle családfelállitást, ezért kerültem ennyi emberrel kapcsolatba).
kiss Csillagvirág
Priviben válaszolok.Kedves Csillagvirág!
Le tudnád írni, ki(k)nél voltál családfelállításon (akár e-mailben is), és kit javasolsz? Én novemberben megyek két helyre is, először állításra, aztán segítőként. Kíváncsi vagyok, és már nagyon várom...
sziasztok
csak egy apró "szösszenet"-ma találkoztam vele, álom értelmezés kapcsán:
"A családi tudattalan igen komoly és meghatározó réteg a tudattalan lélekmunkánkban, nem lehet csak úgy figyelmen kivül hagyni.Olyan ez, mint a mesebeli rézerdő-csak ezen kersztül vezet az út az ezüst, és arany erdőhöz..a célhoz:a magnum opushoz."
laszló ruth
üdv:a
Szia, kedves Ani
Nagyon tetszik a rézerdő hasonlata, a mesék nyelvén iródott, és ez közel áll hozzám. De nem tud valamit a szerző az ezüsterdőről és aranyerdőről?
Sziasztok!
Tud valaki Hellinger-terapeutát Szegeden?
Kedves Csillagvirág!
Le tudnád írni, ki(k)nél voltál családfelállításon (akár e-mailben is), és kit javasolsz? Én novemberben megyek két helyre is, először állításra, aztán segítőként. Kíváncsi vagyok, és már nagyon várom...
Kedves Timke!
Isten hozott!
Lehet, hogy már eljutottál családfelállitásra, de ha nem, akkor valamire felhivnám a figyelmed.
A leveledben több témát is felvetsz, amivel lehetne foglalkozni.
Olvasva ezeket az oldalakat az ember óhatatlanul megpróbálja feltérképezni, az ő életében milyen tünetek jelennek meg...Nincs ebben semmi rossz, de fennáll a veszély, hogy sémákat vetit a saját helyzetére.
Ezért , ha eljutsz egy családfelállitásra, ne a jellegzetesnek látott szimptómákból indulj ki, hanem a legfájóbb, a legaktuálisabb gondodat próbáld megfogalmazni tömören.
Ez az , ami iránytű lehet, és mélyre vezet. Minden fájdalom lehet "hellingeres" téma. Ha valóban az a kiinduló oka a problémáidnak, hogy erős kötésben vagy az édesapáddal, nem tudtad elengedni, elgyászolni, és ráadásul az édesanyád szerepét átvéve inkább társként állsz mellette, mint gyermekként..., akkor ez ki fog derülni.
Ennek a szimptóma együttesnek nagyon sajátos következményei lehetnek. Csak azért nem irok róla, mert feltámadna az a kisértés, hogy azonosulj egy felvázolt sémával..., közben egyedi és egyszeri ember vagy, bármivé alakithatod a "hozományod".
Tehát azt térképezd fel, hogy jelenleg az életedben , mi az, ami a legjobban fáj, ez a kulcsa annak a kapunak, ami a mélybe vezető utat elzárja.
kissCsillagvirág
Kedves Csillagvirág, most olvastam el a válaszodat. A jelen és már jó ideje tartó problémám egyike a párkapcsolat. Valahogy mindig azt hiszem, igen, mostmár ez az...és eltelik fél év, egy év...és valahogy mélységes boldogtalansággal állapítom meg, hogy egyik férfi sem olyan...rengeteg sebet szereztem e téren.
Ezért is gondolkodtam ebben a "sémában". A kislányomhoz sem tudok lelkileg olyan közel kerülni, ez a másik hatalmas problémám. Sőt, mostanában erős félelmek élnek bennem betegségekkel kapcsolatban...
Édesapám lelki társ volt nekem és felnéztem rá mindig is: a maga erejéből ért el sikereket a legnagyobb szegénységből és mindvégig becsületes, tisztességes maradt. Annyira optimista és víg kedélyű volt, tele pozitív gondolatokkal, hogy gyanítom, ezért sikerült mindent megvalósítania, amit elképzelt.
Nem tudom, ezek után mi a véleményed, örülnék, ha megírnád.
Üdvözlettel: Timke