Hellinger terapia
- Téma inditó Hannoka
- Kezdés dátuma
napsugár1986
Új tag
Sziasztok!
Engem is érdekelne, az a terapeuta aki Pestről jön le Szegedre most november elején.
Előre is nagyon köszönöm aki meg tudja írni!
Engem is érdekelne, az a terapeuta aki Pestről jön le Szegedre most november elején.
Előre is nagyon köszönöm aki meg tudja írni!
Ezt a könyvet meg fogom keresni.
Egyébként az irodalommal pont az a baj, amit megfogalmaztál: elmélet. Sokféleképpen modellezi a gyakorlatot, az életet, de nem helyettesitheti.
Mégis van néhány alapkönyv, ami gyakorlattal ötvözve segithet. Nem mindenik könyv ilyen, mert van amelyik félrevezet, túl homályos, attól függően, hogy az irója mennyire értette és élte, amit leirt. De ezt meg tudja itélni az ember valamiért, van rá érzékszerve.
Én is rengeteget olvasok, de folyamatosan szüröm is az irodalmat. A megélt gyakorlat a mérce.
Az elmélet legfeljebb tájékozódást nyújthat, legjobb ha magát a tapasztalatot keressük meg.
(De volt már olyan élményem is, hogy könyv körvonalazta úton jutottam értékes tapasztalatokig. Az ilyen kevés. Ehhez plusz erő kell, tudás, más területeken szerzett tapasztalat, olyan részkészségek, amik lehetővé teszik, hogy az elméletet életté formáld.)
Csillagvirág
Ezt a könyvet meg fogom keresni.
Egyébként az irodalommal pont az a baj, amit megfogalmaztál: elmélet. Sokféleképpen modellezi a gyakorlatot, az életet, de nem helyettesitheti.
Mégis van néhány alapkönyv, ami gyakorlattal ötvözve segithet. Nem mindenik könyv ilyen, mert van amelyik félrevezet, túl homályos, attól függően, hogy az irója mennyire értette és élte, amit leirt. De ezt meg tudja itélni az ember valamiért, van rá érzékszerve.
Én is rengeteget olvasok, de folyamatosan szüröm is az irodalmat. A megélt gyakorlat a mérce.
Az elmélet legfeljebb tájékozódást nyújthat, legjobb ha magát a tapasztalatot keressük meg.
(De volt már olyan élményem is, hogy könyv körvonalazta úton jutottam értékes tapasztalatokig. Az ilyen kevés. Ehhez plusz erő kell, tudás, más területeken szerzett tapasztalat, olyan részkészségek, amik lehetővé teszik, hogy az elméletet életté formáld.)
szia csillagvirág
megvan nagyon sok osho könyvem-szinte mind használható ebben a témában-átküldöm ha kell
azt gondolom- és erről osho tényleg nagyon jól ir-hogy nem csak néhány, hanem szinte az összes problémánk a családból származik:a személyiségfejlődés legkorábbi szakaszaiban szinte csak a családban érnek bennünket hatások:-legfőképp az anyától.
az ego, a karakter kialakulásának legelső szintere a család:annak fogjuk hinni magunkat, amilyen tükörbe nézünk.ez a tükör gyakran meglehetősen "görbe"
de ezt valamiféle álszemérem övezi-a csalás szentsége-holott a legnagyobb életre szóló sérülések itt érik az embert.
a "Mérgező szülők" , és a "Gyógyitsd meg a családtörténetedet" -c könyvek is remekek ebben a témában.
üdv:a
Mérgező szülők?
Drága Ani!
Igaznak tartom, hogy legtöbb gondunk a családból származik.
És természetesnek is. Szerintem óriási műhely a család, ahol az ember tapasztalatszerzése és önfejlesztése élesben zajlik, legyen a gyermek vagy a szülő státuszában.
A "Mérgező szülők " c. könyvet is elolvasnám, bár úgy érzem már rég túlléptem azon, amit a cim sugallni próbál.
Mindnyájan mást hozunk a családunkból. Ha azt hisszük, hogy a fájdalmaknak és korlátoknak pusztán negativ értékük van,akkor megreked az életünk. Ugyanazokat a csapdákat fogjuk felépiteni, amikben a szüleink éltek. Ezekkel a fájdalmakkal és korlátokkal dolgunk van, ez az, ami a legtöbbet segithet a továbblépésünkben. Ha nem pusztán daccal viszonyulunk hozzájuk, hanem átvilágitjuk, megértjük, és tovább lépünk ezen az alapon, akkor ennek beavatás értéke van.
Engem kicsit megüt az "mérgező szülő" fogalma. Mintha letagadnánk ezzel valamit.
Valóban sok múlik egy szülőn, utakat nyit meg vagy zár el. De ugye mindenki tudja , aki szülő, hogy a szülőben is él egy többé vagy kevésbé megérett gyermek, aki jól vagy rosszulértelmezett szeretetből hibákat követ el.... Az a kérdés inkább számomra, hogy hogyan áramolhat természetes és épitő módon a szeretet egy családban? Hogyan kell jól szeretni? Ezt tanuljuk a hibákon keresztül.
A zseniális művészről olvastam valahol, hogy nemcsak az istenadta tehetség teszi művésszé, hanem az is, hogy megdolgozik érte, és érvényesiteni tudja, lépni tud a művészete által....Nekünk is rengeteg tehetség adatott. De a továbblépés fáradtságát nem spórolhatjuk meg a korlátozottságunk miatti sértődöttségünkből fakadóan.
Az életünk zseniális művészeivé válhatnánk, ha a korlátaink lehetőségeit is felfedeznénk, és megalkotnánk, amit a saját belső hangunk diktál.
A " mérgező szülő" fogalmában én egy lázadást érzékelek. Egy tekintélyelvű rendszer lefolytottságából született ez a lázadás teljesen jogosan, amiben a gyermeknek még alig voltak jogai, meg sem mondhatta, amit érez, egyáltalán kommunikáció sem volt szülő és gyermek között.
Szükségünk volt a lefojtottságnak erre a tapasztalatára, erre épitünk, mert pontosan tudjuk, hogy mit jelent. Teljes lényünkkel átéltük, tiszteletet érdemel mint tapasztalat. A szüleink igy tudtak szeretni. És nem igaz, hogy nem valódi az a szeretet-energia, ami ebben a furcsa formában áramlani próbált , de nem tudott. (Éppen ezért pl. én környezetemben, az én generációmban a gyermekre már másként figyelünk. Szabad, kimondhatja a fájdalmait..., figyelünk a kiteljesedésére. És még mindig elkövetünk hibákat is, amikkel valószinüleg neki kell majd dolgoznia, ha én nem tudom feloldani őket...)
A "Gyógyitsd meg a családtörténetetdet" nem NLP-s téma?
Nemrég olvastam, hogy Hellinger hányféle módszert szintetizál (köztük van az NLP is).
Szeretettel gondol Rád Csillagvirág
szia csillagvirág
megvan nagyon sok osho könyvem-szinte mind használható ebben a témában-átküldöm ha kell
azt gondolom- és erről osho tényleg nagyon jól ir-hogy nem csak néhány, hanem szinte az összes problémánk a családból származik:a személyiségfejlődés legkorábbi szakaszaiban szinte csak a családban érnek bennünket hatások:-legfőképp az anyától.
az ego, a karakter kialakulásának legelső szintere a család:annak fogjuk hinni magunkat, amilyen tükörbe nézünk.ez a tükör gyakran meglehetősen "görbe"
de ezt valamiféle álszemérem övezi-a csalás szentsége-holott a legnagyobb életre szóló sérülések itt érik az embert.
a "Mérgező szülők" , és a "Gyógyitsd meg a családtörténetedet" -c könyvek is remekek ebben a témában.
üdv:a
Drága Ani!
Igaznak tartom, hogy legtöbb gondunk a családból származik.
És természetesnek is. Szerintem óriási műhely a család, ahol az ember tapasztalatszerzése és önfejlesztése élesben zajlik, legyen a gyermek vagy a szülő státuszában.
A "Mérgező szülők " c. könyvet is elolvasnám, bár úgy érzem már rég túlléptem azon, amit a cim sugallni próbál.
Mindnyájan mást hozunk a családunkból. Ha azt hisszük, hogy a fájdalmaknak és korlátoknak pusztán negativ értékük van,akkor megreked az életünk. Ugyanazokat a csapdákat fogjuk felépiteni, amikben a szüleink éltek. Ezekkel a fájdalmakkal és korlátokkal dolgunk van, ez az, ami a legtöbbet segithet a továbblépésünkben. Ha nem pusztán daccal viszonyulunk hozzájuk, hanem átvilágitjuk, megértjük, és tovább lépünk ezen az alapon, akkor ennek beavatás értéke van.
Engem kicsit megüt az "mérgező szülő" fogalma. Mintha letagadnánk ezzel valamit.
Valóban sok múlik egy szülőn, utakat nyit meg vagy zár el. De ugye mindenki tudja , aki szülő, hogy a szülőben is él egy többé vagy kevésbé megérett gyermek, aki jól vagy rosszulértelmezett szeretetből hibákat követ el.... Az a kérdés inkább számomra, hogy hogyan áramolhat természetes és épitő módon a szeretet egy családban? Hogyan kell jól szeretni? Ezt tanuljuk a hibákon keresztül.
A zseniális művészről olvastam valahol, hogy nemcsak az istenadta tehetség teszi művésszé, hanem az is, hogy megdolgozik érte, és érvényesiteni tudja, lépni tud a művészete által....Nekünk is rengeteg tehetség adatott. De a továbblépés fáradtságát nem spórolhatjuk meg a korlátozottságunk miatti sértődöttségünkből fakadóan.
Az életünk zseniális művészeivé válhatnánk, ha a korlátaink lehetőségeit is felfedeznénk, és megalkotnánk, amit a saját belső hangunk diktál.
A " mérgező szülő" fogalmában én egy lázadást érzékelek. Egy tekintélyelvű rendszer lefolytottságából született ez a lázadás teljesen jogosan, amiben a gyermeknek még alig voltak jogai, meg sem mondhatta, amit érez, egyáltalán kommunikáció sem volt szülő és gyermek között.
Szükségünk volt a lefojtottságnak erre a tapasztalatára, erre épitünk, mert pontosan tudjuk, hogy mit jelent. Teljes lényünkkel átéltük, tiszteletet érdemel mint tapasztalat. A szüleink igy tudtak szeretni. És nem igaz, hogy nem valódi az a szeretet-energia, ami ebben a furcsa formában áramlani próbált , de nem tudott. (Éppen ezért pl. én környezetemben, az én generációmban a gyermekre már másként figyelünk. Szabad, kimondhatja a fájdalmait..., figyelünk a kiteljesedésére. És még mindig elkövetünk hibákat is, amikkel valószinüleg neki kell majd dolgoznia, ha én nem tudom feloldani őket...)
A "Gyógyitsd meg a családtörténetetdet" nem NLP-s téma?
Nemrég olvastam, hogy Hellinger hányféle módszert szintetizál (köztük van az NLP is).
Szeretettel gondol Rád Csillagvirág
szülők..
szia
én meg "benne vagyok" a mérgező szülők probléma megoldásában..de nagyon szépen, és igazan fogalmaztad meg:beavatás értéke van...mindig a legjobb "tanulópályát" kapjuk fenntről...és a tudatositás valóban egy beavatás.
az NLP az egyik legjobb elemefejlesztő módszer
a
szia
én meg "benne vagyok" a mérgező szülők probléma megoldásában..de nagyon szépen, és igazan fogalmaztad meg:beavatás értéke van...mindig a legjobb "tanulópályát" kapjuk fenntről...és a tudatositás valóban egy beavatás.
az NLP az egyik legjobb elemefejlesztő módszer
a
szia csillagvirág
megvan nagyon sok osho könyvem-szinte mind használható ebben a témában-átküldöm ha kell
azt gondolom- és erről osho tényleg nagyon jól ir-hogy nem csak néhány, hanem szinte az összes problémánk a családból származik:a személyiségfejlődés legkorábbi szakaszaiban szinte csak a családban érnek bennünket hatások:-legfőképp az anyától.
az ego, a karakter kialakulásának legelső szintere a család:annak fogjuk hinni magunkat, amilyen tükörbe nézünk.ez a tükör gyakran meglehetősen "görbe"
de ezt valamiféle álszemérem övezi-a csalás szentsége-holott a legnagyobb életre szóló sérülések itt érik az embert.
a "Mérgező szülők" , és a "Gyógyitsd meg a családtörténetedet" -c könyvek is remekek ebben a témában.
üdv:a
A család szentségével kapcsolatban jutott eszembe, hogy Feldmár András mesélte:
Amikor mesterének pályája kezdetén egy terapeuta barátja azt mondta, hogy úgy látja, nem szerette őt az édesanyja, ez majdnem megverte a másikat. Több időnek kellett eltelnie, hogy belássa: valóban...
Szerintem fontos felismerni azt, ami van, amiben élünk, nekem legalábbis az. Ezután elkezdhetünk dolgozni rajta, mert ez lehetséges ,megváltoztatható...bennem, ami kihat aztán mindenkire.
Nekem is vannak már olyan tapasztalataim, hogy nem mindenki problémája érinthető... Ilyenkor tiszteletben kell tartani a másik ember szabadságát, azt is ha nem akar látni...
Néha észre sem vesszük, hogy a másik ember nyakig ül a szégyenérzetben, előbb ebből kell kiszabadulnia.
(Én azért időnként kézzel-lábbal integetek, de már útban vagyok a dolgok egyszerű szemlélése és megélése felé.
) Nem is fontos, hogy rálásson, csak kiutat találjon önmaga és az energiái felszabaditása felé az ember fia. Ez pedig legtöbb esetben saját teremtés, amit nagyon tisztelek.Ne haragudj,ha a hosszú eszmefuttatással fentebb megbántottalak.( Néha elkap a hév.
)Én azért kiváncsi lennék Osho könyveire, nem sikerült még feltenned?
Szeretettel : Csillagvirág
"– Létezik valaki Fantáziában – kiáltotta Atráskó –, aki véghez tud vinni valamit, amire te nem vagy képes?
– Csak egyvalaki – felelte a Kislány Királynő –, ha ő is akarja. A Vándorló Hegy Öregje.
Atráskó a legnagyobb csodálkozással nézett a Kislány Királynőre.
– A Vándorló Hegy Öregje? – ismételte és minden szót hangsúlyozott –, azt akarod mondani, hogy valóban létezik?
– Kételkedsz benne?
– Az öreg emberek mesélnek róla sátor-táborainkban az egész kicsi gyermekeknek, ha szófogadatlanok vagy rosszak. Azt mondják, hogy mindent, amit tesz vagy elmulaszt valaki, sőt még azt is, amit gondol és érez, beír a könyvébe, és hogy az akkor örökre ott marad feljegyezve, mint szép vagy csúnya történet, ahogy éppen adódik. Amikor még magam is kicsi voltam, szintén hittem benne, de később azt gondoltam, hogy csak gyermekriogató dajkamese az egész.
– Ki tudja – mondta a Kislány Királynő mosolyogva –, mi van a dajkamesék mögött.
– Tehát ismered őt – firtatta Atráskó –, láttad valaha?
A Kislány Királynő megrázta a fejét.
– Ha fellelem, első ízben fogunk találkozni.
– A mi öregjeink azt is mesélik – folytatta Atráskó –, hogy soha nem lehet tudni, merre található éppen az Öreg hegye, hogy mindig egészen váratlanul jelenik meg, hol itt, hol ott, és hogy csak véletlenül vagy a sors különös rendeléseképpen lehet vele találkozni.
– Így van – felelte a Kislány Királynő –, a Vándorló Hegy Öregjét nem lehet keresni. Őt csak megtalálni lehet.
– Neked is? – kérdezte Atráskó.
– Nekem is – mondta ő.
– És ha nem találsz rá?
– Ha létezik, akkor meg fogom találni – felelte rejtélyes mosollyal a Kislány Királynő –, és ha megtalálom, akkor létezni is fog."
(Michael Ende: Végtelen történet)
– Csak egyvalaki – felelte a Kislány Királynő –, ha ő is akarja. A Vándorló Hegy Öregje.
Atráskó a legnagyobb csodálkozással nézett a Kislány Királynőre.
– A Vándorló Hegy Öregje? – ismételte és minden szót hangsúlyozott –, azt akarod mondani, hogy valóban létezik?
– Kételkedsz benne?
– Az öreg emberek mesélnek róla sátor-táborainkban az egész kicsi gyermekeknek, ha szófogadatlanok vagy rosszak. Azt mondják, hogy mindent, amit tesz vagy elmulaszt valaki, sőt még azt is, amit gondol és érez, beír a könyvébe, és hogy az akkor örökre ott marad feljegyezve, mint szép vagy csúnya történet, ahogy éppen adódik. Amikor még magam is kicsi voltam, szintén hittem benne, de később azt gondoltam, hogy csak gyermekriogató dajkamese az egész.
– Ki tudja – mondta a Kislány Királynő mosolyogva –, mi van a dajkamesék mögött.
– Tehát ismered őt – firtatta Atráskó –, láttad valaha?
A Kislány Királynő megrázta a fejét.
– Ha fellelem, első ízben fogunk találkozni.
– A mi öregjeink azt is mesélik – folytatta Atráskó –, hogy soha nem lehet tudni, merre található éppen az Öreg hegye, hogy mindig egészen váratlanul jelenik meg, hol itt, hol ott, és hogy csak véletlenül vagy a sors különös rendeléseképpen lehet vele találkozni.
– Így van – felelte a Kislány Királynő –, a Vándorló Hegy Öregjét nem lehet keresni. Őt csak megtalálni lehet.
– Neked is? – kérdezte Atráskó.
– Nekem is – mondta ő.
– És ha nem találsz rá?
– Ha létezik, akkor meg fogom találni – felelte rejtélyes mosollyal a Kislány Királynő –, és ha megtalálom, akkor létezni is fog."
(Michael Ende: Végtelen történet)
Ime egy paradoxon...Éld a dolgok áramlását, de...
"...Joseph Campbell a következőt mondta:
"Ha egy férfi vagy nő találkozik az igazi társával, azonnal tudja: Most a jövőmmel találkozom".
Ez nagyon szép gondolat.
A jövő az, ami kikerülhetetlenül halad felénk. Aki megpróbálja megragadni, a jövőt fogságba kerül. "
(B. Hellinger: A forrás nem kérdi merre visz az útja)
Az a kérdés számomra most, hogyan teremtjük a jövőt, ami ismeretlen erőként eseményekben áramlik felénk. És az a sejtésem, hogy a teremtés, alkotás , megalkotás az egyetlen, amit tehetünk ITT és MOST..., de előreirányzott mintáinkról és képeinkről is le kell mondanunk,illetve el kell engednünk őket, hogy eljöhessenek hozzánk..., szabadon saját alakot öltve.........
Ezért a jövő olvasása, jövőbe látás szerintem soha sem lehet pontos, legfeljebb a valószinűségek valószinűségének, törvényszerűségek következményeinek a kiszámitása...
Hellingeri értelemben: ha rálátok, hogy az előttem álló életében hol akadt el a szeretet, fel tudom rajzolni ennek mi lehet a következménye, ez hogyan teljesiti be önmagát... De ha áramlani és teremteni tud a szeretet az ember életében, akkor kiszámithatatlan a felénk áramló jövő...
Mi történik akkor, ha az ember átlép a szeretve alkotás számithatatlanságába, ahol minden megtörténhet?
Ha Ödipusz király szülei nem a jóslatra hallgatnak, hanem szeretik a gyermeküket, bármit is hozzon a jövő, félelem nélkül, a jóslat nem lett volna képes beteljesiteni önmagát.
A jóslatok , szerintem, ott teljesülnek be, ahol nincs szeretet, ami kilépne a szabályok és szabványok közül, ami a csodáin keresztül átformálja a felénk haladó jövőt.
Legyen meg a Te akaratod. Ezzel az önátadással és nyitott szivvel fogadni azt, ami jön (az én munkámon túl)........
kiss
"...Joseph Campbell a következőt mondta:
"Ha egy férfi vagy nő találkozik az igazi társával, azonnal tudja: Most a jövőmmel találkozom".
Ez nagyon szép gondolat.
A jövő az, ami kikerülhetetlenül halad felénk. Aki megpróbálja megragadni, a jövőt fogságba kerül. "
(B. Hellinger: A forrás nem kérdi merre visz az útja)
Az a kérdés számomra most, hogyan teremtjük a jövőt, ami ismeretlen erőként eseményekben áramlik felénk. És az a sejtésem, hogy a teremtés, alkotás , megalkotás az egyetlen, amit tehetünk ITT és MOST..., de előreirányzott mintáinkról és képeinkről is le kell mondanunk,illetve el kell engednünk őket, hogy eljöhessenek hozzánk..., szabadon saját alakot öltve.........
Ezért a jövő olvasása, jövőbe látás szerintem soha sem lehet pontos, legfeljebb a valószinűségek valószinűségének, törvényszerűségek következményeinek a kiszámitása...
Hellingeri értelemben: ha rálátok, hogy az előttem álló életében hol akadt el a szeretet, fel tudom rajzolni ennek mi lehet a következménye, ez hogyan teljesiti be önmagát... De ha áramlani és teremteni tud a szeretet az ember életében, akkor kiszámithatatlan a felénk áramló jövő...
Mi történik akkor, ha az ember átlép a szeretve alkotás számithatatlanságába, ahol minden megtörténhet?
Ha Ödipusz király szülei nem a jóslatra hallgatnak, hanem szeretik a gyermeküket, bármit is hozzon a jövő, félelem nélkül, a jóslat nem lett volna képes beteljesiteni önmagát.
A jóslatok , szerintem, ott teljesülnek be, ahol nincs szeretet, ami kilépne a szabályok és szabványok közül, ami a csodáin keresztül átformálja a felénk haladó jövőt.
Legyen meg a Te akaratod. Ezzel az önátadással és nyitott szivvel fogadni azt, ami jön (az én munkámon túl)........
kiss
A szeretettől való félelemről...
...Ahhoz, hogy az ember fenntarthassa a félelmét, egy fontos trükköt kell alkalmaznia. Be kell hunyni a szemet. Csak csukott szemmel lehet nagyon félni, vagy ha félrenézünk. Mert ha az ember odanéz, esetleg érez egy kis szeretetet. Amikor félrenézünk, védekezünk. Ezt nevezik szemérmes tekintetnek.<o></o>
<o></o>
Az fél a szeretettől, aki nem szeret. A szeretetben élő ember elfelejtkezik a félelemről. Olyan mint a háború: csak a hátországban élők félnek, akik a fronton harcolnak, azok nem. Lépj előre, a legelső frontra.
Még valamit a félelelmről: a félelem egy elképzelésen keresztül alakul ki Ahhoz, hogy félj a szeretetttől, félre kell nézned, nem nézhetsz a másikra. Ha odanézel, a félelem azonnal elszáll. Tehát a félelem kis boldogság.
(B.H.)
<o>
</o>
...Ahhoz, hogy az ember fenntarthassa a félelmét, egy fontos trükköt kell alkalmaznia. Be kell hunyni a szemet. Csak csukott szemmel lehet nagyon félni, vagy ha félrenézünk. Mert ha az ember odanéz, esetleg érez egy kis szeretetet. Amikor félrenézünk, védekezünk. Ezt nevezik szemérmes tekintetnek.<o></o>
<o></o>
Az fél a szeretettől, aki nem szeret. A szeretetben élő ember elfelejtkezik a félelemről. Olyan mint a háború: csak a hátországban élők félnek, akik a fronton harcolnak, azok nem. Lépj előre, a legelső frontra.
Még valamit a félelelmről: a félelem egy elképzelésen keresztül alakul ki Ahhoz, hogy félj a szeretetttől, félre kell nézned, nem nézhetsz a másikra. Ha odanézel, a félelem azonnal elszáll. Tehát a félelem kis boldogság.
(B.H.)
<o>
</o>
A szeretet képei
"A szeretettel a párok különbözőképpen bánnak. Vannak, akik a kényelmes szeretetet választották. Tehát a folyó partján állnak, a szeretetről alkotott véleménnyel, és a szeretet folyója, azaz a szeretet sodró áradata a lábuk előtt áramlik.<o></o>
Másoknak nincs konkrét elképzelésük a szeretetről. Beleugranak a folyóba, és megtanulnak úszni. Egyszerre csak a folyó hátára emeli őket. Az ilyen szeretet bizonyosan célba ér.<o></o>
<o></o>
Vannak párok, akik a folyó két ellentétes partján állnak, a szeretetről alkotott véleményükkel, és egymásra néznek. Csak akkor jutnak közelebb egymáshoz, ha beleugranak a folyóba. Akkor kölcsönösen tarthatják egymást, és a folyó biztosabban hordozhatja őket. Ezek csak képek.<o></o>
Az igazi szeretet messze túlmutat rajtuk."
(B.H.)
<o></o>
"A szeretettel a párok különbözőképpen bánnak. Vannak, akik a kényelmes szeretetet választották. Tehát a folyó partján állnak, a szeretetről alkotott véleménnyel, és a szeretet folyója, azaz a szeretet sodró áradata a lábuk előtt áramlik.<o></o>
Másoknak nincs konkrét elképzelésük a szeretetről. Beleugranak a folyóba, és megtanulnak úszni. Egyszerre csak a folyó hátára emeli őket. Az ilyen szeretet bizonyosan célba ér.<o></o>
<o></o>
Vannak párok, akik a folyó két ellentétes partján állnak, a szeretetről alkotott véleményükkel, és egymásra néznek. Csak akkor jutnak közelebb egymáshoz, ha beleugranak a folyóba. Akkor kölcsönösen tarthatják egymást, és a folyó biztosabban hordozhatja őket. Ezek csak képek.<o></o>
Az igazi szeretet messze túlmutat rajtuk."
(B.H.)
<o></o>
Hm?!?! megragadott: A gyermek szeretete
Gondolj arra, hogy benned is él egy gyermek (és ennek a ténynek ma is aktuális tartalmai vannak.) Én mindemellett a saját gyermekeimre is gondolok ...
(Nem tudok egyenlőre könyveket föltenni, ezért részleteket közlök: A forrás nem kérdi merre visz az útja c. könyvből)
A gyermek szeretete
"... ez kötődésen alapuló szeretet. A gyermek életre -halálra, jóban és rosszban szeretettel csügg a családján. Bármit követeljenek is tőle, a gyermek szeretettel teszi meg, akkor is, ha az életével vagy a boldogságával kell fizetnie érte. Ez az őseredeti szeretet , igy is lehet nevezni.
Vannak, akik úgy vélik, hogy a gyermeknek alapvető szükséglete, hogy szeressék. Pedig a gyermek alapvető szükséglete az, hogy szerethessen, és kimutathassa ezt a szeretetet. A szülőknek tisztában kell lenniük ezzel, és meg kell engedniük a gyermeknek, hogy kimutathassa a szeretetét. Ennek időnként nagyon sajátságos formái lehetnek. Egyszer pl. azt mondtam egy csoportban: " Csak jó gyerekek vannak". Erre az egyik résztvevő igy felelt: " Nem igaz , én például mindig ellenkezem". Megkérdeztem: "És ki még?" " Az apám", felelte.
...Ez a (szeretet) nem pusztán érzés. Ez erő."
Gondolj arra, hogy benned is él egy gyermek (és ennek a ténynek ma is aktuális tartalmai vannak.) Én mindemellett a saját gyermekeimre is gondolok ...
(Nem tudok egyenlőre könyveket föltenni, ezért részleteket közlök: A forrás nem kérdi merre visz az útja c. könyvből)
A gyermek szeretete
"... ez kötődésen alapuló szeretet. A gyermek életre -halálra, jóban és rosszban szeretettel csügg a családján. Bármit követeljenek is tőle, a gyermek szeretettel teszi meg, akkor is, ha az életével vagy a boldogságával kell fizetnie érte. Ez az őseredeti szeretet , igy is lehet nevezni.
Vannak, akik úgy vélik, hogy a gyermeknek alapvető szükséglete, hogy szeressék. Pedig a gyermek alapvető szükséglete az, hogy szerethessen, és kimutathassa ezt a szeretetet. A szülőknek tisztában kell lenniük ezzel, és meg kell engedniük a gyermeknek, hogy kimutathassa a szeretetét. Ennek időnként nagyon sajátságos formái lehetnek. Egyszer pl. azt mondtam egy csoportban: " Csak jó gyerekek vannak". Erre az egyik résztvevő igy felelt: " Nem igaz , én például mindig ellenkezem". Megkérdeztem: "És ki még?" " Az apám", felelte.
...Ez a (szeretet) nem pusztán érzés. Ez erő."
Szeretet és hatalom
"Szeretnék elárulni egy titkot. A gyermek úgy gondolja, hogy a szeretet mindenható. Ha ő eléggé szeret, akkor ezzel boldoggá tehet másokat. Ha elég sokat feláldoz ezzel kikényszeriti mások boldogságát. Azaz szinte varázserőt tulajdonit magának, úgy gondolja, hogy az ő kezében van a mások boldogsága.
Gyakran előfordul, hogy a szülők is ugyanigy viselkednek a gyermekeikkel. Úgy gondolják, hogy ha eléggé szeretik a gyermeküket, akkor minden rendben lesz vele. Emögött is az az elképzelés áll, hogy a szeretetnek hatalma van. Ám ez a szeretet a valóságban teljes tehetetlenségként nyilvánul meg. Épp ezért ennyire fájdalmas ez a fajta szeretet., és gyakran igyekeznek leplezni, pl. goromba és negativ viselkedéssel."
"Szeretnék elárulni egy titkot. A gyermek úgy gondolja, hogy a szeretet mindenható. Ha ő eléggé szeret, akkor ezzel boldoggá tehet másokat. Ha elég sokat feláldoz ezzel kikényszeriti mások boldogságát. Azaz szinte varázserőt tulajdonit magának, úgy gondolja, hogy az ő kezében van a mások boldogsága.
Gyakran előfordul, hogy a szülők is ugyanigy viselkednek a gyermekeikkel. Úgy gondolják, hogy ha eléggé szeretik a gyermeküket, akkor minden rendben lesz vele. Emögött is az az elképzelés áll, hogy a szeretetnek hatalma van. Ám ez a szeretet a valóságban teljes tehetetlenségként nyilvánul meg. Épp ezért ennyire fájdalmas ez a fajta szeretet., és gyakran igyekeznek leplezni, pl. goromba és negativ viselkedéssel."
Szeretet és tehetetlenség
" Sokan a szeretetükkel akarják megmenteni a szüleiket, vagy a szülők akarják megmenteni a fiukat, vagy bárki mást. Ez lehetetlen. A legfájdalmasabb érzés, amelyet csak az ember megélhet, akkor keletkezik, amikor felszinre kerül a szeretet. Amikor felszinre kerül ez a mélységes mély szeretet, ez a legerőteljesebb és egyben legfájdalmasabb érzés. Mindig együtt jár a teljes tehetetlenség megtapasztalásával. Ilyenkor eltünnek a felszines aggodalmak, és az embernek mindent rá kell biznia egy nagyobb erőre, amelyet nem ismerünk. Ez lenne itt a megoldás, ami egy magasabb sikon következik be."
" Sokan a szeretetükkel akarják megmenteni a szüleiket, vagy a szülők akarják megmenteni a fiukat, vagy bárki mást. Ez lehetetlen. A legfájdalmasabb érzés, amelyet csak az ember megélhet, akkor keletkezik, amikor felszinre kerül a szeretet. Amikor felszinre kerül ez a mélységes mély szeretet, ez a legerőteljesebb és egyben legfájdalmasabb érzés. Mindig együtt jár a teljes tehetetlenség megtapasztalásával. Ilyenkor eltünnek a felszines aggodalmak, és az embernek mindent rá kell biznia egy nagyobb erőre, amelyet nem ismerünk. Ez lenne itt a megoldás, ami egy magasabb sikon következik be."
Ide jutottam...Gondolatok
Hát újra itt!
A szeretet mindenhatóságában , végtelenségében én is hittem...Most úgy látom, hogy a fent emlitett tehetetlenséggel együtt kell elfogadnom. Azon túl pedig hagyni, hogy hátára vegyen az ismeretlen áramlat, amit a múlt és jelen elfogadása szabadit fel, de egy másik irányból, talán a jövőnek nevezett idődimenzió felől áramlik felénk... Nem látom csak érzem az áramlat meglétét. A régiek tudták, hogy a nagy szeretet meghajlithatja az istenek szivét. Úgy sejtem ez azt jelentheti,hogy a végső határon, a tehetetlenségen, és a hatalomról való lemondáson túl egy másik áramlat vesz a hátára, egy másik erő, ami oda visz, ahova menni akartál..., elvisz a dolgok szivéhez, a megérinthető szeretethez. Csakhogy közben átalakit.
Székely György ezt visszaforditott akaratnak, vagy szelid akaratnak nevezi. Ezzel az erővel az ember nem birtokolni akar, csak áramlani szeretne.
Hát újra itt!
A szeretet mindenhatóságában , végtelenségében én is hittem...Most úgy látom, hogy a fent emlitett tehetetlenséggel együtt kell elfogadnom. Azon túl pedig hagyni, hogy hátára vegyen az ismeretlen áramlat, amit a múlt és jelen elfogadása szabadit fel, de egy másik irányból, talán a jövőnek nevezett idődimenzió felől áramlik felénk... Nem látom csak érzem az áramlat meglétét. A régiek tudták, hogy a nagy szeretet meghajlithatja az istenek szivét. Úgy sejtem ez azt jelentheti,hogy a végső határon, a tehetetlenségen, és a hatalomról való lemondáson túl egy másik áramlat vesz a hátára, egy másik erő, ami oda visz, ahova menni akartál..., elvisz a dolgok szivéhez, a megérinthető szeretethez. Csakhogy közben átalakit.
Székely György ezt visszaforditott akaratnak, vagy szelid akaratnak nevezi. Ezzel az erővel az ember nem birtokolni akar, csak áramlani szeretne.
Győzelem és féltékenység
"Aki győzni akar, vereségre vágyik. És aki hatalmat akar, szintén vereségre vágyik. Az emberek nem azért féltékenyek, mert meg akarják tartani a másikat. ellenkezőleg: A féltékenység olyan szinielőadás, amelyet akkor játszanak, amikor meg akarnak szabadulni a másiktól, mégpedig úgy, hogy közben ártatlanok maradnak. Ilyenkor ugyanis a kudarcot a másik nyakába lehet varrni. Ha alaposabban odafigyelünk ez egészen világosan felismerhető."
"Aki győzni akar, vereségre vágyik. És aki hatalmat akar, szintén vereségre vágyik. Az emberek nem azért féltékenyek, mert meg akarják tartani a másikat. ellenkezőleg: A féltékenység olyan szinielőadás, amelyet akkor játszanak, amikor meg akarnak szabadulni a másiktól, mégpedig úgy, hogy közben ártatlanok maradnak. Ilyenkor ugyanis a kudarcot a másik nyakába lehet varrni. Ha alaposabban odafigyelünk ez egészen világosan felismerhető."
Hatalmi harcok
"Ahol hatalmi harcok zajlanak, a gyengébbeket nem is veszik észre. Amikor a politikában hatalmi harcok zajlanak, néha az egész nép boldogulása esik áldozatul. Minden a hatalmi harc áldozatává válik. Amikor egy házasságban a férj és a feleség között zajlik hatalmi harc, gondolkodás nélkül feláldozzák a gyermeket, gondoljunk pl. a válóperekre.
A hatalmi harcban a győzelem együtt jár a diadal érzésével: most nekem sikerült. Most aztán megkapta. Bárhol zajlik hatalmi harc, valami mindig megsérül. A férfi , aki legyőzi a feleségét egyben el is veszti. A feleség , aki legyőzi a férjét, el is veszti. Az anya , aki legyőzi a gyermekét, elveszti. A gyermek, aki legyőzi a szüleit, elvesziti őket. Ez az elbizakodottság, a gőg útja.
Az ellentéte az alázat útja, amikor az ember észreveszi és elismeri a másikat. Lemond a diadalról és a hatalomgyakorlásról, aminek óriási hatása van: ezzel békét teremtő és jótevő erőket enged szabadon. Itt más erők veszik át a vezetést. Mert a lélek mélyén olyan erő működik, ami a megbékélés, egymás kölcsönös elismerése, és tisztelete felé irányitja az egész rendszert - mégpedig önmagától, ha az ember rábizza magát, és visszafogja önmagát."
"Ahol hatalmi harcok zajlanak, a gyengébbeket nem is veszik észre. Amikor a politikában hatalmi harcok zajlanak, néha az egész nép boldogulása esik áldozatul. Minden a hatalmi harc áldozatává válik. Amikor egy házasságban a férj és a feleség között zajlik hatalmi harc, gondolkodás nélkül feláldozzák a gyermeket, gondoljunk pl. a válóperekre.
A hatalmi harcban a győzelem együtt jár a diadal érzésével: most nekem sikerült. Most aztán megkapta. Bárhol zajlik hatalmi harc, valami mindig megsérül. A férfi , aki legyőzi a feleségét egyben el is veszti. A feleség , aki legyőzi a férjét, el is veszti. Az anya , aki legyőzi a gyermekét, elveszti. A gyermek, aki legyőzi a szüleit, elvesziti őket. Ez az elbizakodottság, a gőg útja.
Az ellentéte az alázat útja, amikor az ember észreveszi és elismeri a másikat. Lemond a diadalról és a hatalomgyakorlásról, aminek óriási hatása van: ezzel békét teremtő és jótevő erőket enged szabadon. Itt más erők veszik át a vezetést. Mert a lélek mélyén olyan erő működik, ami a megbékélés, egymás kölcsönös elismerése, és tisztelete felé irányitja az egész rendszert - mégpedig önmagától, ha az ember rábizza magát, és visszafogja önmagát."
Hogy átfogóbb, gyakorlati útmutató is álljon itt, ha valakit érdekel ez a módszer :
http://www.jokai-bibl.hu/hellinger.htm
http://www.hellingerakademia.hu/
http://www.hellingerintezet.hu/h-berthellinger.html
http://www.jokai-bibl.hu/hellinger.htm
http://www.hellingerakademia.hu/
http://www.hellingerintezet.hu/h-berthellinger.html
Az ősz egy második tavasz, amikor minden levél virággá változik.
Albert Camus
Hasonló témák
