Téves definíció!
A hit: meggyőződés. Azért hiszem el, mert meggyőződtem, megbizonyosodtam róla, hogy igaz. Tehát épp az ellenkezője igaz Nitcse állításának: A hit = a (nem látható) igazságról való meggyőződés (lásd fentebb: Zsid. 11,1)
Vannak, vagy legalábbis elvileg lehetnek olyan dolgok, amelyek létét illetve nem létét nem lehet bebizonyítani egyértelműen, matematikai egzaktsággal. Ezeknél csak bizonyos valószínűségekről beszélhetünk. Azaz találhatunk „jó okokat/érveket”, melyek miatt a dolog létét (vagy nem létét) valószínűnek tartjuk. Ilyen még a matematikában is van, egyes „sejtések”. Például a Goldbach-sejtés, nézz utána. Vagy hogy létezik-e végtelensok ikerprím. S más hasonlók.
Elvileg egyesek számára ilyen dogma lehet a Föld gömbölyűsége is. Nem sok ember akad, aki meggyőződött róla személyesen, mert volt az űrben, vagy körbeutazta azt. Számos érv van a gömbölyűségére, de ezek az emberek akkor sem GYŐZŐDTEK MEG róla maguk! Elhiszik és kész. (vagy nem hiszik, mert akad olyan is...)
Na most hogy mennyi „jó ok” vagy „frappáns érv” kell ahhoz, hogy valaki egy dolgot ne csak valószínűnek tartson, de ELHIGGYEN, s eképp teljesen biztosnak tartson, az egyénenként változó. Számodra elég valószínű ez a feltámadásos story, emiatt elhiszed. Számomra nem, s úgy tűnik
@Ernoe számára se. Sőt, megkockáztatom az eddigiek alapján, hogy
@Melitta is a hitetlenek közé tartozik ezt illetően... Legfeljebb nem hangoztatja a hitetlenségét oly bőszen.
Azzal nekem nincs is semmi bajom, hogy te kevesebb érv alapján is elhiszed ezt a történetet, de amiatt már berzenkedek, hogy azt állítsd, hogy erről te MEGGYŐZŐDTÉL, illetve MEGTAPASZTALTAD. Ez ugyanis egyszerűen nem igaz, ez az állításod! Az evolúció ellenzői állandóan azzal jönnek, ott volt-e az evolúciót hírdető tudós az élet kialakulásakor, azaz meggyőződhetett-e róla?! Na ezt az érvet simán alkalmazhatom a te esetedre is. OTT VOLTÁL-E, amikor Jézust megfeszítették?! Nem?! Akkor hátha már az se történt meg. Vagy nem pont úgy. Ott voltál-e, amikor betették a barlangba?! Nem? Akkor hátha be se tették oda. Vagy mást tettek be oda. Ott voltál-e a teste mellett a barlangban végig, ügyelve rá, hogy senki el ne lopja, na?! Nem?! Akkor lehet hogy egészen másképp volt minden, mint ahogy később mesélték, hiszen felügyelet nélkül volt a test.
És így tovább a végtelenségig. NEM VOLTÁL OTT, tehát nem TAPASZTALHATTAD MEG az egészet, emiatt NEM GYŐZŐDHETTÉL MEG a dolgokról. Egyszerűen számodra ez a történet még elég valószínűnek hangzik ahhoz, hogy elhidd. Ennek azonban marhára semmi köze holmi meggyőződéshez. Elhiszed. Punktum.
Önmagában különben a hitre való képsséggel nincs is semmi baj, ez jó dolog. Tévedés, amit sokan hisznek, hogy az ateizmus a hit ellen hadakozna. NEM. Mert az is hit, amikor elhiszed, hogy a pénztárnál jól adnak vissza neked. Nem számolod meg a visszajáró pénzt, csak zsebrevágod. HISZEL BENNE, hogy a pénztáros becsületes, s abban is hogy nem téved. Pedig lehet hogy e hited alaptalan. De akkor is hiszel benne, mert megéri elhinned, ugyanis többnyire a hited beválik. Néha ráfázol, de ezzel együtt is jobban jársz azzal hogy ebben hiszel, mert roppant időveszteség volna minden alkalommal minden centet ellenőrizgetni.
És még sok más példát fel lehetne hozni, ahol a hit igenis ELŐNYÖS. Önmagában véve tehát az hogy tudunk hinni igenis JÓ dolog, emiatt is alakult ki az erre való képességünk az evolúció során.
Az ateizmus tehát nem hadakozik a hit ellen úgy ÁLTALÁBAN, hanem csak BIZONYOSFAJTA hitek ellen.