Hogy mennyire kínos ez a helyzet az Orbán-kormány számára, azt jól jelzi, hogy eredményként próbálja felmutatni azt, hogy a britek négy, de szükség esetén akár hét éven át is korlátoznák az unióból újonnan érkező külföldi munkavállalóknak járó, foglalkoztatással összefüggő juttatásokat (vö.: kalandvágyás).
Elvégre Orbán Viktor aláírásával ratifikálta az Európai Unió állam- illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács pénteki zárónyilatkozatát, amely mások mellett leszögezte: végre kell hajtani a menekültek szétosztásáról hozott döntést!
Ezt hívják menekültkvótának a Habony-művekben.
Ezek szerint megváltozott az úgynevezett magyar megoldás? Mert a kormányfő, miközben azt magyarázta el, hogy miért is jó, ha diszkriminálják Londonban a magyar munkavállalókat, a bevándorlás kapcsán arról beszélt, hogy a Tanács döntésével “most először az Európai Unióban elfogadták a magyar megoldást”.
Csak szegény Kósa Lajosnak nem szóltak erről, ő még szombaton is azon lelkendezett, hogy már kétmillióan támogatták aláírásukkal a Fidesz-frakció kezdeményezését, betelepítési kvóta elleni aláírásgyűjtést.
Márciusban lesz a következő EU-csúcs, addigra talán hazánkba betelepített migránsokkal izgulhatunk azon, hogy mire bólint rá a magyar kormányfő.
S hogy mi ebből a tanulság? Felelős ember nem ír alá olyan papírt, amin fideszes logó van! Soha.
Alfahír nyomán
Elképesztő árulásnak nevezték Orbán tettét
A ellenzéki pártok nemtetszésüket fejezték ki azzal kapcsolatosan, hogy Orbán Viktor megszavazta a menekültek kvóták szerinti elosztását tartalmazó záródokumentumot pénteken az EU-csúcson.
Orbán Viktor is megszavazta a menekültek kvóták szerinti elosztását tartalmazó záródokumentumot pénteken az EU-csúcson.
Kiderült, hogy „az elmúlt egy évben tízmillió magyar embernek hazudott a kormányfő”, mivel a plakátkampányban azt mutatta be, hogy a kvóták szerinti elosztás káros, és nem enged be egy menekültet sem. Orbán Viktor „átvert kétmillió embert, a saját támogatóit, akik aláírták a menekültek befogadása elleni aláírásgyűjtő ívet”. Ezzel a miniszterelnök „politikai celebbé” vált, aki csak plakátokon sikeres, nem képes arra, hogy Brüsszelben megvédje az álláspontját, és így az országot sem tudja megvédeni – hangoztatta a DK.
A brüsszeli sajtótájékoztatón egy újságírói kérdésre Orbán Viktor is elismerte, hogy megszavazta a döntést, és felhívta a figyelmet arra, hogy a záródokumentumot mindig egyhangúlag fogadják el a tanácsban.
A kormány szerint félreértelmezik a záródokumentumot
A kormányszóvivő szerint akik a záródokumentum visszautalásait megpróbálják félreértelmezni, nem ismerik az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusát. Kovács Zoltán szombaton az MTI-nek nyilatkozva hangsúlyozta: az ellenzéki pártok nyilatkozataiból az látszik, hogy nem értik vagy tudatosan félremagyarázzák az EU-csúcson történteket.
A politikus elmondása szerint a többek által hivatkozott utalás a tavaly nyári tanácsi döntésre vonatkozik: ennek alapján a következő két évben 40 ezer közel-keleti és észak-afrikai menekültet helyeznek át Olaszországból és Görögországból más uniós tagállamokba önkéntes vállalás alapján. Hangsúlyozta: ez önkéntes szétosztási mechanizmus volt, Magyarország sohasem szavazta meg a kötelező szétosztási kvótát, mi több, csakúgy mint Szlovákia, az Európai Bírósághoz fordult a kötelező betelepítési kvótarendszer ellen.
Budapest álláspontja változatlan, szó sem lehet betelepítési kvótáról, az eddigi európai migrációs politika megbukott, ezért javasoltak a visegrádi négyek a határok megvédésén alapuló tervet – jegyezte meg a kormányszóvivő.
Kovács Zoltán kiemelte: a mostani EU-csúcson először sikerült elfogadtatni a tavaly szeptember óta képviselt magyar álláspontot, hogy az első és legfontosabb feladat az európai határok védelme, és illegálisan senki nem léphet be az Európai Unióba, továbbá a schengeni szabályokat mindenkinek érvényesítenie kell. Ha ez korábban megtörtént volna, nem lenne szükség olyan lépésekre, mint Ausztriában az elmúlt napokban – tette hozzá.
Magyar Nemzet nyomán
Alább olvasható az a nyilatkozat amit Orbán Viktor aláírt:
Európai Tanács, 2016. február 18–19 – Következtetések a migrációról
II. MIGRÁCIÓ
4. Az Európai Uniót érintő migrációs válság kezelése során a migránsáradat mielőbbi megfékezésére, külső határaink védelmére, az illegális migráció csökkentésére és a schengeni térség integritásának védelmére kell törekedni. Az Európai Tanács ezen átfogó megközelítés részeként az elnökségtől és a Bizottságtól kapott részletes jelentések alapján felmérte a decemberben elfogadott iránymutatások végrehajtásának állását.
5. Az Európai Tanács üdvözli a NATO arra vonatkozó döntését, hogy segíti az Égei-tengeren zajló jogellenes átkelés kapcsán végzett felderítési, nyomon követési és megfigyelési műveletek végrehajtását, és felhívja a NATO minden tagját, hogy aktívan támogassák ezt az intézkedést. Az EU-nak – mindenekelőtt a FRONTEX-nek – szorosan együtt kell működnie a NATO-val.
6. Az EU-Törökország cselekvési terv teljes körű, gyors végrehajtása továbbra is prioritás, a migránsáradat megfékezése, valamint az emberkereskedő- és embercsempész-hálózatok felszámolása érdekében. Törökország tett lépéseket a cselekvési terv végrehajtása érdekében, többek között a szíriai menekülteknek a török munkaerőpiacra való belépése és az Unióval folytatott adatcsere terén. Továbbra is túlságosan nagy számban érkeznek azonban migránsok Törökországból Görögországba. Ezért számottevő mértékben és tartósan csökkenteni kell a Törökországból az EU területére történő jogellenes belépések számát. Ehhez a cselekvési terv hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében a török fél részéről is újabb határozott intézkedésekre van tesz szükség. Az Európai Tanács üdvözli a Törökországnak nyújtandó menekülttámogatási keretről született megállapodást, valamint felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a prioritást élvező projekteket mihamarabb valósítsák meg. Üdvözli továbbá a Törökországgal megvalósítandó, hiteles önkéntes humanitárius befogadási program előkészítésében elért előrehaladást.
7. Emellett:
a) a harmadik országokkal fennálló kapcsolatokat illetően a jelenleg kidolgozás alatt álló, konkrét országoknak nyújtandó átfogó és egyedi ösztönzők bevezetéséhez – amelyek az eredményes visszaküldést és visszafogadást hivatottak biztosítani – az Unió és a tagállamok teljes körű támogatása szükséges. Az Európai Tanács továbbá felhívja a Bizottságot, a főképviselőt és a tagállamokat, hogy kövessék nyomon és kezeljék az olyan tényezőket, amelyek a migrációs áramlások kiváltó okai lehetnek;
b) tovább kell folytatni és gyorsítani kell a vallettai csúcstalálkozón elfogadott intézkedések – különösen a 16 kiemelt intézkedés elfogadott listájának – végrehajtását és operatív nyomon követését;
c) a szíriai menekültek és a Szíriával szomszédos országok számára továbbra is biztosítani kell a humanitárius segítségnyújtást. Ez a sürgető feladat az egész világ felelőssége. Ebben az összefüggésben az Európai Tanács üdvözli a február 4-én Londonban megrendezett, a Szíriának és a térségnek nyújtandó támogatással foglalkozó konferencia eredményét, és a Bizottságot, a tagállamokat és a többi adományozó országot felszólítja arra, hogy mielőbb tegyenek eleget vállalásaiknak;
d) a nyugat-balkáni útvonalon folyamatosan érkező irreguláris migránsok áradata továbbra is súlyos problémát jelent, amelynek kezeléséhez ezután is szükség van az összehangolt fellépésre, valamint fel kell hagyni a migránsok más uniós országokba való továbbküldésének gyakorlatával és az útvonal különböző szakaszain a különböző intézkedések koordinálatlan alkalmazásával: figyelembe kell venni az érintett tagállamokban ebből fakadó humanitárius következményeket. Mindemellett éberen oda kell figyelni az esetleges más útvonalakkal kapcsolatos fejleményekre, hogy szükség esetén készen álljunk a gyors és összehangolt fellépésre;
e) a Tanács 2016. február 12-én ajánlást fogadott el. Fontos, hogy összehangolt módon, a nehéz helyzetben lévő tagállamoknak nyújtott megfelelő támogatással helyreállítsuk a szabad mozgást biztosító térség rendes működését. El kell érnünk azt, hogy a schengeni térség valamennyi tagja újra teljes körűen alkalmazza a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódexet, és a külső határon megtagadja a beléptetést azon harmadik országbeli állampolgároktól, akik nem tesznek eleget az előírt beutazási feltételeknek, vagy akik, noha erre lehetőségük volt, nem nyújtottak be menedékjog iránti kérelmet, mindezek során figyelembe véve a tengeri határok sajátosságait, és tennünk kell ezt egyebek között az EU-Törökország cselekvési terv rendelkezéseinek végrehajtása révén;
f) a menekültek személyazonosságának megállapítása, regisztrációja és ujjnyomatuk levétele, valamint a személyek és az úti okmányok biztonsági ellenőrzése szempontjából egyre hatékonyabban működnek az Unió segítségével létrehozott tranzitzónák, azonban így is sok még a tennivaló; különösen teljesen működőképessé kell tenni a tranzitzónákat, biztosítani kell a beléptetésekkor a teljes, 100%-os személyazonosság-megállapítást és regisztrációt (és ennek keretében az európai adatbázisokban – és köztük különösen a Schengeni Információs Rendszerben – a keresések szisztematikus lefuttatását az uniós jog előírásainak megfelelően); teljeskörűen végre kell hajtani az Unión belüli áthelyezési folyamatot; meg kell fékezni az irreguláris migránsok és a menedékkérők továbbutazását, valamint gondoskodni kell olyan befogadóállomásokról, amelyek alkalmasak a migránsok emberhez méltó körülmények közötti elhelyezésére arra az időre, amíg a helyzetüket tisztázzák. A menedékkérők nem választhatják meg szabadon, hogy melyik tagállamban kívánnak menedékjogért folyamodni;
g) a nyugat-balkáni útvonalon haladéktalanul javítani kell a migránsok humanitárius helyzetét, és ehhez az összes rendelkezésre álló uniós és nemzeti eszközt igénybe kell venni. A Európai Tanács véleménye szerint e célból biztosítani kell, hogy az Unió mostantól egyéb szervezetekkel, például az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatalával együttműködésben – a Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem uniós Főigazgatóságának tapasztalatait felhasználva – képes legyen az Unió határain belül humanitárius segítséget nyújtani a menekült- és migránsáradat miatt túlterhelt országok támogatására. Az Európai Tanács üdvözli, hogy a Bizottság mielőbb konkrét javaslatokat kíván előterjeszteni;
h) valamennyi tavaly decemberben elfogadott intézkedést a lehető leggyorsabban végre kell hajtani, a migránsok Unión belüli áthelyezésére vonatkozó határozatokat, valamint a visszaküldést és a visszafogadást biztosító intézkedéseket is beleértve. Az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló javaslatot illetően fel kell gyorsítani a munkát, hogy még a holland elnökség idején megszülessen a politikai megállapodás az ügyben, és az új rendszer a lehető leghamarabb megkezdje működését;
i) az Európai Tanács felkéri az Európai Beruházási Bankot, hogy a Bizottsággal közösen mielőbb fogalmazza meg arra vonatkozó elképzeléseit, hogy miként tudna hozzájárulni az uniós intézkedésekhez.
8. A decemberben elfogadott átfogó stratégia csak abban az esetben lesz eredményes, ha annak minden elemét egyszerre hajtjuk végre, és az intézmények és a tagállamok az intézkedéseiket teljes mértékben koordinálva működnek együtt. Ugyanakkor előre kell lépnünk a tekintetben is, hogy egy humánus és hatékony menekültpolitika biztosítása érdekében megreformáljuk a jelenlegi uniós keretet. Ennek érdekében a mai mélyreható megbeszéléseket követően fel fogjuk gyorsítani az előkészületeket annak érdekében, hogy az Európai Tanács következő ülésén átfogó vitát folytathassunk. A márciusi ülésen – pontosabb elemzések alapján – további iránymutatásokat kell meghatároznunk és meg kell hoznunk a jövőbeli intézkedésekre vonatkozó döntéseinket.
Forrás: Európai Tanács
Elvégre Orbán Viktor aláírásával ratifikálta az Európai Unió állam- illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács pénteki zárónyilatkozatát, amely mások mellett leszögezte: végre kell hajtani a menekültek szétosztásáról hozott döntést!
Ezt hívják menekültkvótának a Habony-művekben.
Ezek szerint megváltozott az úgynevezett magyar megoldás? Mert a kormányfő, miközben azt magyarázta el, hogy miért is jó, ha diszkriminálják Londonban a magyar munkavállalókat, a bevándorlás kapcsán arról beszélt, hogy a Tanács döntésével “most először az Európai Unióban elfogadták a magyar megoldást”.
Csak szegény Kósa Lajosnak nem szóltak erről, ő még szombaton is azon lelkendezett, hogy már kétmillióan támogatták aláírásukkal a Fidesz-frakció kezdeményezését, betelepítési kvóta elleni aláírásgyűjtést.
Márciusban lesz a következő EU-csúcs, addigra talán hazánkba betelepített migránsokkal izgulhatunk azon, hogy mire bólint rá a magyar kormányfő.
S hogy mi ebből a tanulság? Felelős ember nem ír alá olyan papírt, amin fideszes logó van! Soha.
Alfahír nyomán
Elképesztő árulásnak nevezték Orbán tettét
A ellenzéki pártok nemtetszésüket fejezték ki azzal kapcsolatosan, hogy Orbán Viktor megszavazta a menekültek kvóták szerinti elosztását tartalmazó záródokumentumot pénteken az EU-csúcson.
Orbán Viktor is megszavazta a menekültek kvóták szerinti elosztását tartalmazó záródokumentumot pénteken az EU-csúcson.
Kiderült, hogy „az elmúlt egy évben tízmillió magyar embernek hazudott a kormányfő”, mivel a plakátkampányban azt mutatta be, hogy a kvóták szerinti elosztás káros, és nem enged be egy menekültet sem. Orbán Viktor „átvert kétmillió embert, a saját támogatóit, akik aláírták a menekültek befogadása elleni aláírásgyűjtő ívet”. Ezzel a miniszterelnök „politikai celebbé” vált, aki csak plakátokon sikeres, nem képes arra, hogy Brüsszelben megvédje az álláspontját, és így az országot sem tudja megvédeni – hangoztatta a DK.
A brüsszeli sajtótájékoztatón egy újságírói kérdésre Orbán Viktor is elismerte, hogy megszavazta a döntést, és felhívta a figyelmet arra, hogy a záródokumentumot mindig egyhangúlag fogadják el a tanácsban.
A kormány szerint félreértelmezik a záródokumentumot
A kormányszóvivő szerint akik a záródokumentum visszautalásait megpróbálják félreértelmezni, nem ismerik az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusát. Kovács Zoltán szombaton az MTI-nek nyilatkozva hangsúlyozta: az ellenzéki pártok nyilatkozataiból az látszik, hogy nem értik vagy tudatosan félremagyarázzák az EU-csúcson történteket.
A politikus elmondása szerint a többek által hivatkozott utalás a tavaly nyári tanácsi döntésre vonatkozik: ennek alapján a következő két évben 40 ezer közel-keleti és észak-afrikai menekültet helyeznek át Olaszországból és Görögországból más uniós tagállamokba önkéntes vállalás alapján. Hangsúlyozta: ez önkéntes szétosztási mechanizmus volt, Magyarország sohasem szavazta meg a kötelező szétosztási kvótát, mi több, csakúgy mint Szlovákia, az Európai Bírósághoz fordult a kötelező betelepítési kvótarendszer ellen.
Budapest álláspontja változatlan, szó sem lehet betelepítési kvótáról, az eddigi európai migrációs politika megbukott, ezért javasoltak a visegrádi négyek a határok megvédésén alapuló tervet – jegyezte meg a kormányszóvivő.
Kovács Zoltán kiemelte: a mostani EU-csúcson először sikerült elfogadtatni a tavaly szeptember óta képviselt magyar álláspontot, hogy az első és legfontosabb feladat az európai határok védelme, és illegálisan senki nem léphet be az Európai Unióba, továbbá a schengeni szabályokat mindenkinek érvényesítenie kell. Ha ez korábban megtörtént volna, nem lenne szükség olyan lépésekre, mint Ausztriában az elmúlt napokban – tette hozzá.
Magyar Nemzet nyomán
Alább olvasható az a nyilatkozat amit Orbán Viktor aláírt:
Európai Tanács, 2016. február 18–19 – Következtetések a migrációról
II. MIGRÁCIÓ
4. Az Európai Uniót érintő migrációs válság kezelése során a migránsáradat mielőbbi megfékezésére, külső határaink védelmére, az illegális migráció csökkentésére és a schengeni térség integritásának védelmére kell törekedni. Az Európai Tanács ezen átfogó megközelítés részeként az elnökségtől és a Bizottságtól kapott részletes jelentések alapján felmérte a decemberben elfogadott iránymutatások végrehajtásának állását.
5. Az Európai Tanács üdvözli a NATO arra vonatkozó döntését, hogy segíti az Égei-tengeren zajló jogellenes átkelés kapcsán végzett felderítési, nyomon követési és megfigyelési műveletek végrehajtását, és felhívja a NATO minden tagját, hogy aktívan támogassák ezt az intézkedést. Az EU-nak – mindenekelőtt a FRONTEX-nek – szorosan együtt kell működnie a NATO-val.
6. Az EU-Törökország cselekvési terv teljes körű, gyors végrehajtása továbbra is prioritás, a migránsáradat megfékezése, valamint az emberkereskedő- és embercsempész-hálózatok felszámolása érdekében. Törökország tett lépéseket a cselekvési terv végrehajtása érdekében, többek között a szíriai menekülteknek a török munkaerőpiacra való belépése és az Unióval folytatott adatcsere terén. Továbbra is túlságosan nagy számban érkeznek azonban migránsok Törökországból Görögországba. Ezért számottevő mértékben és tartósan csökkenteni kell a Törökországból az EU területére történő jogellenes belépések számát. Ehhez a cselekvési terv hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében a török fél részéről is újabb határozott intézkedésekre van tesz szükség. Az Európai Tanács üdvözli a Törökországnak nyújtandó menekülttámogatási keretről született megállapodást, valamint felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a prioritást élvező projekteket mihamarabb valósítsák meg. Üdvözli továbbá a Törökországgal megvalósítandó, hiteles önkéntes humanitárius befogadási program előkészítésében elért előrehaladást.
7. Emellett:
a) a harmadik országokkal fennálló kapcsolatokat illetően a jelenleg kidolgozás alatt álló, konkrét országoknak nyújtandó átfogó és egyedi ösztönzők bevezetéséhez – amelyek az eredményes visszaküldést és visszafogadást hivatottak biztosítani – az Unió és a tagállamok teljes körű támogatása szükséges. Az Európai Tanács továbbá felhívja a Bizottságot, a főképviselőt és a tagállamokat, hogy kövessék nyomon és kezeljék az olyan tényezőket, amelyek a migrációs áramlások kiváltó okai lehetnek;
b) tovább kell folytatni és gyorsítani kell a vallettai csúcstalálkozón elfogadott intézkedések – különösen a 16 kiemelt intézkedés elfogadott listájának – végrehajtását és operatív nyomon követését;
c) a szíriai menekültek és a Szíriával szomszédos országok számára továbbra is biztosítani kell a humanitárius segítségnyújtást. Ez a sürgető feladat az egész világ felelőssége. Ebben az összefüggésben az Európai Tanács üdvözli a február 4-én Londonban megrendezett, a Szíriának és a térségnek nyújtandó támogatással foglalkozó konferencia eredményét, és a Bizottságot, a tagállamokat és a többi adományozó országot felszólítja arra, hogy mielőbb tegyenek eleget vállalásaiknak;
d) a nyugat-balkáni útvonalon folyamatosan érkező irreguláris migránsok áradata továbbra is súlyos problémát jelent, amelynek kezeléséhez ezután is szükség van az összehangolt fellépésre, valamint fel kell hagyni a migránsok más uniós országokba való továbbküldésének gyakorlatával és az útvonal különböző szakaszain a különböző intézkedések koordinálatlan alkalmazásával: figyelembe kell venni az érintett tagállamokban ebből fakadó humanitárius következményeket. Mindemellett éberen oda kell figyelni az esetleges más útvonalakkal kapcsolatos fejleményekre, hogy szükség esetén készen álljunk a gyors és összehangolt fellépésre;
e) a Tanács 2016. február 12-én ajánlást fogadott el. Fontos, hogy összehangolt módon, a nehéz helyzetben lévő tagállamoknak nyújtott megfelelő támogatással helyreállítsuk a szabad mozgást biztosító térség rendes működését. El kell érnünk azt, hogy a schengeni térség valamennyi tagja újra teljes körűen alkalmazza a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódexet, és a külső határon megtagadja a beléptetést azon harmadik országbeli állampolgároktól, akik nem tesznek eleget az előírt beutazási feltételeknek, vagy akik, noha erre lehetőségük volt, nem nyújtottak be menedékjog iránti kérelmet, mindezek során figyelembe véve a tengeri határok sajátosságait, és tennünk kell ezt egyebek között az EU-Törökország cselekvési terv rendelkezéseinek végrehajtása révén;
f) a menekültek személyazonosságának megállapítása, regisztrációja és ujjnyomatuk levétele, valamint a személyek és az úti okmányok biztonsági ellenőrzése szempontjából egyre hatékonyabban működnek az Unió segítségével létrehozott tranzitzónák, azonban így is sok még a tennivaló; különösen teljesen működőképessé kell tenni a tranzitzónákat, biztosítani kell a beléptetésekkor a teljes, 100%-os személyazonosság-megállapítást és regisztrációt (és ennek keretében az európai adatbázisokban – és köztük különösen a Schengeni Információs Rendszerben – a keresések szisztematikus lefuttatását az uniós jog előírásainak megfelelően); teljeskörűen végre kell hajtani az Unión belüli áthelyezési folyamatot; meg kell fékezni az irreguláris migránsok és a menedékkérők továbbutazását, valamint gondoskodni kell olyan befogadóállomásokról, amelyek alkalmasak a migránsok emberhez méltó körülmények közötti elhelyezésére arra az időre, amíg a helyzetüket tisztázzák. A menedékkérők nem választhatják meg szabadon, hogy melyik tagállamban kívánnak menedékjogért folyamodni;
g) a nyugat-balkáni útvonalon haladéktalanul javítani kell a migránsok humanitárius helyzetét, és ehhez az összes rendelkezésre álló uniós és nemzeti eszközt igénybe kell venni. A Európai Tanács véleménye szerint e célból biztosítani kell, hogy az Unió mostantól egyéb szervezetekkel, például az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatalával együttműködésben – a Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem uniós Főigazgatóságának tapasztalatait felhasználva – képes legyen az Unió határain belül humanitárius segítséget nyújtani a menekült- és migránsáradat miatt túlterhelt országok támogatására. Az Európai Tanács üdvözli, hogy a Bizottság mielőbb konkrét javaslatokat kíván előterjeszteni;
h) valamennyi tavaly decemberben elfogadott intézkedést a lehető leggyorsabban végre kell hajtani, a migránsok Unión belüli áthelyezésére vonatkozó határozatokat, valamint a visszaküldést és a visszafogadást biztosító intézkedéseket is beleértve. Az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló javaslatot illetően fel kell gyorsítani a munkát, hogy még a holland elnökség idején megszülessen a politikai megállapodás az ügyben, és az új rendszer a lehető leghamarabb megkezdje működését;
i) az Európai Tanács felkéri az Európai Beruházási Bankot, hogy a Bizottsággal közösen mielőbb fogalmazza meg arra vonatkozó elképzeléseit, hogy miként tudna hozzájárulni az uniós intézkedésekhez.
8. A decemberben elfogadott átfogó stratégia csak abban az esetben lesz eredményes, ha annak minden elemét egyszerre hajtjuk végre, és az intézmények és a tagállamok az intézkedéseiket teljes mértékben koordinálva működnek együtt. Ugyanakkor előre kell lépnünk a tekintetben is, hogy egy humánus és hatékony menekültpolitika biztosítása érdekében megreformáljuk a jelenlegi uniós keretet. Ennek érdekében a mai mélyreható megbeszéléseket követően fel fogjuk gyorsítani az előkészületeket annak érdekében, hogy az Európai Tanács következő ülésén átfogó vitát folytathassunk. A márciusi ülésen – pontosabb elemzések alapján – további iránymutatásokat kell meghatároznunk és meg kell hoznunk a jövőbeli intézkedésekre vonatkozó döntéseinket.
Forrás: Európai Tanács