Miért is?
Talan nem blokkolja Orbán a felsoroltakat?
Én csak tényeket írtam...
Tényeket irsz, persze, csak csibész tendenciozus módon nem az ÖSSZES tényt.
Namost, vagy nem vagy abban a szellemi/olvasottsági/tudásbeli helyzetben hogy átlásd az egészet,
vagy ami még rosszabb, ha megvan a tudásod, de ideologiai propaganda keretében valótlant terjesztesz féligazság keretében.
A teljes valóhoz ugyanis közismert módon hozzátartozna, hogy miért is blokkolja a magyar külpolitika Ukrajna több érdekvonalát? Pl. a krimi háború elött ugye Ukrajna bevezette a nyelvtörvényt, ami az ottani magyarságot igen hátrányosan érinti.Nem csak a magyarságot,de az ukrajnai oroszokat,románokat, lengyeleket, stb. - de ez legyen elsödlegesen az ö dolguk.
S vagy 2 hete bevezették a 2. nyelvtörvényt,vagy az elsö módositását, ami a kárpataljai magyarokat még negativabban érinti.
Amig ez nem változik, marad a NATO-blokkolás, ezt OVi megmondta. Neki pedig mindezt a KMKSZ vezetöi mondták meg.
"
Bírálják a napokban elfogadott ukrán kisebbségi törvényt a kárpátaljai magyarság érdekvédelmi szervezetei
Sterr Attila, az MTI tudósítója jelenti:
Ungvár, 2022. december 15., csütörtök (MTI) - Közös nyilatkozatban bírálja a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) az Ukrajna nemzeti közösségeiről szóló új törvényt.
A közös nyilatkozat rámutat, hogy a törvényalkotók teljes egészében figyelmen kívül hagyták a magyar és más kisebbségi szervezetek által korábban megfogalmazott konstruktív javaslatokat.
A törvény nem csupán megerősíti az oktatási és nyelvtörvényben korábban kodifikált jogszűkítéseket, de újabbakat is bevezet, "nem garantálja a kompakt nemzetiségi letelepedési térségek megőrzését, illetve a nemzetiségi szimbólumok használatát sem" - áll a nyilatkozatban.
A közös nyilatkozat szerint az új jogszabály "a kisebbségi jogokat kizárólag a kisebbségekhez tartozó személyek egyénileg gyakorolható jogaként értelmezi", megfosztva ezzel őket (közösségeiket, szervezeteiket) az intézményesen gyakorolható politikai, oktatási, nyelvi jogok érvényesítésétől, s így saját sorsuk befolyásolásának lehetőségétől is.
A kárpátaljai magyarság két mérvadó érdekvédelmi szervezete szerint a törvény jelenlegi formájában nem alkalmas arra, hogy Ukrajna jogalkotásában megfelelő eszközül szolgáljon az alkotmány rendelkezéseinek, illetve az ország nemzetközi jogi kötelezettségeinek végrehajtásához a nemzeti kisebbségek jogainak védelme tekintetében.
A törvény nem biztosít megfelelő intézményi alapokat és jogi mechanizmusokat a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítéséhez és védelméhez - zárul a KMKSZ és az UMDSZ nyilatkozata.
Az Ukrajna nemzeti közösségeiről szóló törvénytervezetet a 450-ből képviselőt számláló ukrán parlament kedden 324 képviselő támogatásával második olvasatban, azaz véglegesen is elfogadta."
Ugyanezért a bukaresti külügy is levélben tiltakozott.
"
Bukarest, 2022. december 22., csütörtök (MTI) - Sajnálatosnak tartja a román külügyminisztérium, hogy az ukrán parlament egy "hiányos, jogszűkítéseket lehetővé tevő, az országban élő nemzeti közösségek igényeit figyelmen kívül hagyó" kisebbségi törvényt fogadott el, ezért felszólítja az ukrán felet, hogy kérjen újabb ajánlást az ügyben a Velencei Bizottságtól és ültesse is át a gyakorlatba az Európa Tanács alkotmányjogi konzultatív testületének javaslatait.
Csütörtökön kiadott állásfoglalásában a bukaresti külügyminisztérium felidézte: a nemzeti kisebbségről (közösségekről) szóló törvény elfogadása az egyik feltétele annak, hogy Ukrajna megkezdhesse a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval.
Bukarest ismételten támogatásáról biztosította Kijev európai integrációs törekvéseit és bár megérti igyekezetét, úgy értékeli, hogy a "túlzott sietség" az érintett közösségekkel folytatandó konzultáció rovására ment, holott Bukarest korábban is jelezte, hogy mindenképpen szükség lett volna egy tartalmas párbeszédre az Ukrajnában élő román közösség képviselőivel, még a törvény elfogadása előtt.
A román külügyi közlemény pozitív fejleményként értékeli, hogy a törvény bevezetője az európai kisebbségvédelmi szabványokra - a Keretegyezményre és a Regionális Nyelvek Chartájára - hivatkozik, továbbá az ukrán kisebbségpolitika alapelveként szögezi le az etnikai közösségek beolvadásának elkerülését.
Másfelől Bukarest szerint a törvény nem javítja ki azokat jogszűkítéseket, amelyeket a Velencei Bizottság és a román fél is kifogásolt az oktatási és nyelvtörvényben, nem garantálja megnyugtató módon az anyanyelvű oktatáshoz való jogot, félreértelmezhető nyelvezetet használ a kisebbségi jogok érvényesítését ellenőrző állami hatóságok és kisebbségi szervezetek kompetenciáit illetően.
A román külügy azt is kifogásolja, hogy az ukrán kisebbségi törvény nem elég egyértelmű a közigazgatási nyelvhasználatot illetően, illetve semmilyen előírást nem tartalmaz a bírósági anyanyelvhasználat tekintetében. Bukarest szerint a törvény további hiányossága, hogy nem tisztázza sem a többnyelvű feliratozásnak, sem a nemzeti kisebbségi szervezetek finanszírozásának kérdését.
A román fél kifejezi készségét a konstruktív párbeszéd folytatására, és saját tapasztalatára hivatkozva leszögezi: az európai integrációhoz átfogó reformokra és az európai értékrend maradéktalan átvételére van szükség, amelyek "kötelezőek" a csatlakozni szándékozó országok számára.
Bukarest észrevételeiről Bodgan Aurescu, a román diplomácia vezetője levélben tájékoztatta Dmitro Kuleba ukrán külügyminisztert."
Ettöl eltekintve, az ukrán vezetés ott gyalulja minden, a területén található kisebbségeket, ahol éri.
Na, majd ha ezen változtatnak európai módra, akkor kerülhet elö mindenféle csatlakozás.