Ott mindent jól csináltak? Felkészítették a gyermekeket az iskolára? Ott nem másoltak nem betűkre gondolok félre ne értessék, de ott is van. hogy akkor ezt vagy emezt másold át ide vagy emide. Van vonal vezetés, vonal kiegészítés, van vonal átírás. Hallott dolgokról mondhat véleményt, eseménysor kirakás elmondás, ok-okozat felismerés, és még sorolhatnám a végtelenségig, amit az óvodában kell csinálni, és ami az alapja az iskolának. És itt megint félre ne értsék nem kell az oviba meg tanítani olvasni, meg írni de vannak dolgok amik igenis a tanulás alapja, és azt az óvodában kell elsajátítani. Vagyis kellene de itt én úgy értelmezem, hogy csak az iskola, meg a tanító a borzalmas. Igen vannak nem a pályára alkalmas tanítók ez tény de vannak nagyon jó pedagógusok akik tudnak a szülő nyelvén beszélni meg tudják értetni velük, hogy igenis van probléma a gyermekkel, és nem lehet tovább vinni mert nem érte el a szükséges eredményt.
És vannak dolgok amivel nem vagyunk tisztába nincs ismeretünk róla, hogy miért azt a könyvet rendeli meg az iskola? Mikor ő is tudja, hogy az nem igazán jó, és ezt kívül állóként nem is fogjuk meg tudni, és nem is lesz aki felvállalja, hogy ezért meg ezért ezt a könyvet kell meg rendelni mert kivan adva utasításként. Meg ezt a könyvet kell megrendelni, de a másik könyvcsalád munka füzetét kell használni. Ezek mind belső dolgok amiről nem szívesen beszél senki. Sajnos, de valahol érthető mert mindenki aggódik az állása miatt, családja van elkel tartani, és próbálkozik ahogyan tud. Nagyon sok minden a hozzá álláson múlik és a hozzá állás úgy a pedagógus részéről mint a szülő részéről is gondolom.
Végezetül így ismeretlenül én személy szerint meg kérdőjelezem az óvoda felkészítését, az őszinte tájékoztatás adását a szülőnek a gyermekéről, és az adott óvoda és iskola együttműködő kapcsolatát.
Szi2Csi[/QUOTE]
Semmi gond, hogy hozzá szólsz a dologhoz, bár igazából reggel azt hittem törölték ezeket a hozzászólásokat, mert nem ebbe a fórumba íródtak eredetileg, nem is az volt a cél, hogy erről kérdezzek bárkit, a tananyagfeltöltős oldalon kérdeztem rá egy szülőre, hogy ő mit tapasztalt egy bizonyos tankönyv anyagáról. Aztán erre jött egy hozzászólás, amit igazságtalannak éreztem Rám nézve, ezért próbáltam teljes képet adni a helyzetről... Nem abba a fórumba való volt, írtam is hogy zárjuk le, de mára áttették ide és látom itt picit ment tovább a dolog. De a cél amiért az oldalon vagyok és voltam, nem az volt hogy kiderítsem kit okolhatok a vélt "sérelmeinkért", sőt én erre most sem keresek választ, mert megoldani ezt a helyzetet nem fogom tudni, a gyerekemre nézve megoldom, aztán a többi legyen minden szülő dolga egyénileg. Ettől függetlenül még úgy érzem nincs ez így rendben...
Most nem is áll össze a fejembe hogy mire kérdezel rá konkrétan azzal kapcsolatban hogy az óvodában minden rendben volt-e. (ugye nem baj ha tegeződve írok, mert így jobban számra áll, ha mégis gond, akkor bocsánat érte, ott olvass mindent úgy, mintha magázódva írtam volna) Szóval Nekünk az oviba semmi gondunk nem volt, voltak itthon is kis "munkafüzeteink", persze nem így hívták, de kis foglalkoztatók a gyerekek nyelvén, amik picit fejlesztették, kifestők, ügyességi játékok, Logico Piccolo-t is vettünk, mert az oviban imádott vele játszani, tavaly húsvétra kapta, de nagyon ügyes volt benne, sőt most is van olyan része ami jól jön még. Voltak oviban kis füzeteik, amit év közben kellett ott megcsináljanak, ment minden, nem volt semmi gond. Volt felmérés oviban különböző területeken, ott sem volt gond... Simán mehettünk suliba. De tényleg nem tudom ezt mire vonatkozóan kérdezted egyébként. A tanítónéni elmondása szerint az én gyerekemmel semmi gond sincs a többiekhez képest... Tehát Nekünk nem volt konfliktusunk egymással, én nem vitatkoztam Vele egyszer sem, nincs köztünk rossz viszony, csupán a szülői óta kb. 3x annyi kérdés merült fel bennem és kezdett összeállni a kép, hogy év elején és közben itt-ott miért ment "nehézkesebben" pár dolog.
Ez az egy dolog pedig a választott tankönyvcsomag. Furcsa volt Nekem ez-az a tankönyvekben foglaltak és az elvárt dolgokat illetően, mert nem mindenhol egyezett vagy volt szó róla, de úgy voltam vele hogy ezt biztos már tudniuk kéne, el vagyunk maradva a többiekhez képest, ezért itthon jobban rámentünk ezekre a dolgokra és hol hamarabb, hol picit nehezebben, de megértett mindent. Láttam, hallottam, tapasztaltam az én hozzáállásommal, nevelésemmel ellentétes dolgokat, volt amire rá is kérdeztem, de mindig olyan választ kaptam, ami se ilyen, se olyan nem volt. Konkrétumot sokszor nem tartalmazott a feltett kérdést illetően, inkább csak amolyan terelésféle volt legtöbbször. Olyan is volt, hogy engem igazolt a válaszaival, majd később saját maga mondott ellent ennek a tetteivel. Egyre inkább azt éreztem, hogy valami itt nagyon nem kerek, de nem is akartam minden "nem tetsző" dolog miatt hozzá rohangálni, hiszen ha minden szülő megkeresné mikor valami nem tetszik, akkor nem lenne elég a napi 24 óra sem. Mindenkinek nem lehet megfelelni, így gondoltam megoldjuk "házon belül". Aztán jött a szülői... Itt olyan egyértelmű infókat kaptam a tanítónénitől, amik engem igazoltak nagyon sok dologban. És ha nem Tőle hallom, talán el sem hiszem, hogy egy tanult, főiskolát végzett, gyerekekkel foglalkozó ember nyíltan mond ki olyan dolgokat, amitől azt hittem hanyatt dobom magam. Persze ezek nem kettőnk közt lévő beszélgetések voltak, hanem közel 20 szülő ült a padokban... Erről-arról volt is "vita", de ezek sem minket érintő dolgok voltak, nem is akartam belefolyni, mert tudtam ha kinyitom a szám és rázúdítok minden bennem lévő kérdést, kételyt a többiek előtt akkor a gyerekem a "buktatandók" listájára fog kerülni. Nem azért, mert számon kértem volna, ordítottam volna vagy bunkó stílusban beszéltem volna, hanem azért, mert azzal ami szülőin elhangzott, szembe tudtam volna állítani azt, amit még év elején mondott szülőin és hallott rajtam kívül rengeteg szülő vagy az év közbeni dolgokat más is hallotta mikor kérdeztem. Nagyon kellemetlen helyzetbe került volna. Viszont azt sem értettem, hogy a többi szülő ezeket a dolgokat miért nem veszi észre? Miért nem szól senki? Ez elbizonytalanított picit, pedig tudtam nem lehet másként, mint ahogy látom a dolgokat. 3-4 szülővel ismerjük jobban egymást, szoktunk beszélgetni erről-arról és szóba került a szülői is. Előtte is beszélgettünk, érdeklődtünk egymásnál ha nem tudtunk valamit, beszéltük hogy vannak furcsaságok, de nem mentünk ezen tovább, egészen addig. Nem is akarok én itt mindenbe belemenni, mert annyira összetett dolgok ezek, de az egyik legfontosabb dolog, ami minket is érint, az a tankönyvek tartalma, összeállítása volt. Ugyanis a tanítónénink közölte szülőin, hogy nagyon nincs megelégedve a könyveinkkel, nem hozzák azt a szintet amit kéne, nincs elég feladat benne és nem elég alapos a gyerekeknek. DE!!! Ennek a könyvcsaládnak a felsős csomagjai már nagyon jól vannak összeállítva, ezért alsóban is már ezt használjuk, majd akkor jobb lesz! Ez szülőin így hangzott el!!! Most vagyunk első osztályosok... Hozzáteszem 5.-től nem visz tovább minket, ő alsó tagozatban tanít. Picit mosva magát még hozzátette, hogy a többi alsó tagozatos tanárral arra jutottak, hogy ezt választják egységesen, így ő is elfogadta. Ebből gondoltam én, hogy akkor kötelezően egyformából tanítanak az alsós tanfolyamokon. Igen ám, de nagyon hamar kiderült, kis utánajárással, mert persze innentől már piszkálta a csőrünket hogy mi is az igazság..., hogy egy pedagógus nem ezekből tanít és eddig sem ebből tanított, hanem az Apáczai-s könyvekből. Jöttek az újabb kérdések, hogy ha ő taníthat másból, akkor mi miért ebből tanulunk, amivel a mi tanítónénink sincs megelégedve? Pláne úgy, hogy ő is tanított már az Apáczaiból is és ebből a fajtából is.... A különbség még laikusnak is szemmel látható a két tananyag felépítése között. Egyértelmű volt, hogy nem igaz amit szülőin mondott Nekünk a választást illetően és még nagyon sok más dolgot illetően hazudtolta meg önmagát, ezért jobbnak láttuk, ha magunk orvosoljuk a problémát. Kis segítséget kaptunk egy segítőkész pedagógustól, rákeresgéltünk a neten és kíváncsiságból letöltöttünk egy-két Apáczai-s elsős könyvet, munkafüzetet, hogy lássuk azok milyenek. Így találtam meg ezt az oldalt is egyébként, aminek nagyon örülök! Mikor megláttam az első oldalakat, hát leírni nem tudom azt az érzést, a düh, az értetlenség, az indulat, az elkeseredettség, a méreg azt hittem szét feszít... A hangok meghallása, megtalálása, amivel vagy 3 hétig "tömtem" a gyerekem fejét, amit nem értettem hogy hogy nem hall egy szóban és amit nem tudtam hogy kéne számára érthető módon elmagyarázni, ott volt az ő nyelvére lefordítva, aprólékosan, lépésről lépésre levezetve egyik oldalról a másikra... Ami a mi jó tankönyvünkben még csak nem is szerepel... Akkor még fel sem merült bennem, hogy az iskolában nem az ő szemszögükből próbálják megtanítani a gyerekeknek a dolgokat. Akkor kérdőjeleztem meg először azt, hogy "jó anya" vagyok-e, mert büszke voltam rá, hogy milyen okos a gyerekem, tudtam hogy nem lesz komoly gondunk az elsővel, erre már az első hetekben azzal találkozok, hogy nem tudja azt, amit a tankönyv szerint már kéne mire suliba megy. Azt éreztem, hogy elfogult voltam a gyerekemmel szemben, többet akartam belelátni, mint ami benne volt... Iszonyú érzés volt egyébként és bűntudatom is volt sokáig, ezért is igyekeztem mindent megtenni a gyerekemért, hogy ne érezze "butusnak" magát, amiért ő ezt nem érti még. De most már tudom, hogy nem kellett volna megkérdőjeleznem a gyerekem tudását, mert alapból ezzel indít, hogy ezt hogy tudják megtanulni, hogy éreznek rá. És ahogy néztem tovább, néztem minden tantárgyból, rájöttem hogy semmi gond a gyerekemmel! Csupán azt kellett volna szem előtt tartani tankönyvválasztásnál, hogy a gyerekek szemszögéből mi a legjobb, legérthetőbb számukra és aszerint dönteni, nem pedig aszerint, hogy felsőbe már jók lesznek ezek a könyvek... Ezek után úgy döntöttünk egy szülőtársammal együtt, akivel jó barátnők is lettünk, összekovácsolt minket a kétségbeesettség
p), hogy a legfontosabb dolgokat, az olvasókönyvet munkafüzettel, szövegértési feladatokat pluszba és egy kis helyesírási munkafüzetet megrendelünk, ez elég lesz itthonra suli alatt gyakorolni, meg nyárra is jó lesz, a többiből meg tudunk nyomtatgatni 1-1 lapot mindig mikor aktuális. És ami a legfontosabb az egészben, hogy a gyerekem a sulis olvasókönyvét 1x sem hozta oda tanulás után hogy olvassunk, míg ezt a könyvet hétvégén többször hozta már, még este is, hogy olvas belőle Nekem... Ennél nagyobb visszaigazolás nem is kell számomra! A gyerekem az akit szem előtt tartottam, akiért meg akartam tenni mindent és ő azóta már többször "rábólintott" a tetteivel, hogy jól döntöttem. Ennél felemelőbb érzés nincs is és nem is kell több! Azóta lecke után nem tanulunk, hanem "játszunk", amit nem is kell mondani, a lánykám hozza fel, hogy anya keresünk valami jót a füzetbe? Mennyivel másabb így... De a ......... bele.... miért nem lehetett ez így év eleje óta? Mikor többen kérdeztük hogy mit ajánl, mit szerezzünk be amivel segíthetjük őket, miért nem mondta hogy ezek a könyvek, füzetek tökéletesek rá? Ha tudta hogy ezek jók, miért nem ezt választotta??? Az indulat megint forr bennem, de már lezártam ezt, nem is akarok erről beszélni... megoldottuk mi magunk és most már így állunk majd a sulihoz. Egyik ismerősöm anyósa is tanítónő volt, most ment nyugdíjba, tavaly decemberben, nem itt lakik, jóval messzebb, de itt volt múlt héten és megkértem, hogy nézze meg a tankönyveinket.... Azt mondta ő nem is látta még ezeket és elkezdte sorolni hogy miért nem jók ezek...., csupa olyan dolgot mondott, ami az Apáczai-ban egytől-egyig benne van... Szóval erről ennyit! Innentől kezdve én nem keresek választ a sok-sok miértre, de tudom mit hova kell helyezni és mit hogy kell kezelni, bár még mindig azt gondolom, hogy ennek normál esetben nem így kéne történnie, nem lehetne ezt így csinálni.... Na ezek után ha bejön ez az egésznapos suli és még többet "okosodik" ezekből a tankönyvekből, akkor nem tudom mikor lesz időm itthon kiegészíteni az ott tanultakat... Remélem most már senki nem azt fogja leszűrni a történetből, hogy én nagyravágyásból tömöm a gyerekem fejét feleslegesen, mert erről szó sincs, csupán szeretném ha a legmegfelelőbb módon tanulhatna, mert minek fektessen bele 3x annyi energiát a tanulásba, ha 1/3-dal is meg tudja tanulni ugyanazt? Aztán bízok, hogy lesz ez még jobb is...