A
szellem,
lélek,
test hármassága az ősidőktől fogva ismert volt, de a keresztény egyház sok-sok éve – saját céljai miatt – önkényesen kivette a tanításaból a
szellem-et és az embert
testre és
lélekre szűkítette. Egészen a középkor elejéig az emberi lény három részéről beszéltek a szellemi tanítások. A 8. konstantinápolyi ökumenikus zsinaton, 869-ben, úgy határoztak, hogy az ember csak
test és
lélek, amely utóbbinak szellemi tulajdonságai is vannak. A későbbi bibliafordításokban a
szellem szó helyét a
lélek szó váltotta fel, ezzel eltorzítva az eredeti jelentést.
Lássuk az eredeti és valódi meghatározásokat:
Szellem
A
szellem szó, a ’spirit’, a görög pneuma illetve a latin spiritus szó fordítása. Eredeti jelentése ’az élet lehelete’.Ez az "Isteni rész", ami örök, mert minőségében azonos az Abszolútummal.
A
szellem az örökkévaló, az az
Én.
Lélek
A
lélek a görög psziché szóból származik, amelynek jelentése
lélek, illetve a lelki jelenségek összessége az egyénben.
A
lélek az csak részem (lelkem van), de "én" a
szellem vagyok. A
lélek =
asztrális test, amely a reinkarnációs ciklus elejétől a végéig a részünk.
Az
én (szellem) a
lélek által nyilvánul meg a testben.
Test
Test alatt - ebben az értelemben - a fizikai anyagokból felépült, külső érzékszerveinkkel érzékelhető, jól körülhatárolható részünket értjük.
Fizikai testünk által érzékeljük a fizikai világot és működünk benne.
Az emberi lény 4 része
Minden egyes emberi lénynek 4 fő része van. Ezek:
én,
asztrális test,
étertest,
fizikai test. Mindezek további részekre is oszthatóak, de ebbe most nem megyünk bele.
A
fizikai testünkkel az ásványvilággal vagyunk rokon,
étertestünkkel a növényekkel,
asztrális testünkkel az állatokkal,
én-ünk csak nekünk van.
Étertestünk nagyjából 5 cm-re terjed fizikai testünkön túl, ez tart életben bennünket, ezzel a növények is rendelkeznek és a fizikai halál után 3 nappal feloszlik. Az
étertest formálja meg a
fizikai testet és látja el életenergiával. Körülbelül a fogváltás időszakára (7 éves kor) alakul ki teljesen a saját
étertestünk.
Asztráltestünk tartalmazza érzelmeinket, ösztöneinket, vágyainkat, álmainkban elhagyja fizikai testünket az
én-nel együtt és ebben tartózkodunk. Asztrális testünk reggel, ébredéskor fokozatosan húzódik bele a fizikai testbe és ez a folyamat nappal is tart. Hideg hatására összehúzódik, melegre tágul. A mérete jóval meghaladhatja az étertestét. A nemi érés idejére, kb. 14 éves korra alakul ki teljesen a saját
asztrális test. Az állatoknak is van
asztrális testük, de
én-jük, azaz
szellemük nincsen.
Az ember
én-je 21 éves korára fejlődik ki teljesen. Az
Én irányítja az „alsóbb” testeket. Az
én-nek legalacsonyabb, külső világbeli kifejeződése az ego.
Az átlagember, aki csak fizikai érzékszerveit használja,
fizikai testében tudatos, csak nappal van magánál és magasabbrendű részeiről csak közvetve van tudomása.
Aki kifejlesztette asztrális érzékelőszerveit, az álomban is tudatos, érzékeli az asztrálvilágot.
Aki
én-jében, azaz
szellemében képes tudatosulni, az a mélyalvás alatt is tudatos marad, ám ennek semmi köze az ego tudatához, amely csak egy parányi része a teljes Én-nek. Ez már egy magasabb fokozat, amelyen a szellemvilág magasabbrendű lényeivel lehetséges a tudatos kapcsolat és kommunikáció.