A tulajdonos a védett tárgyat engedély nélkül nem viheti külföldre, a műtárgyat és kiállítási vagy őrzési helyét nyilvántartásba veszik, a Műtárgyfelügyeleti Iroda időnként ellenőrizheti a műkincset, illetve a tulajdonosnak hozzáférhetővé kell tennie kutatási, kiállítási célokra - közölte a Forster Központ Műtárgyfelügyeleti Irodájának vezetője.
Forster Központ: Pákh Imre nem viheti ki a Golgotát az országból
A tulajdonos állampolgársága és a műkincs vásárlási helye sem releváns a védetté nyilvánítás szempontjából, így a védési eljárás alatt véglegesen nem vihető ki az érintett műtárgy az országból - mondta el az MTI-nek szerdán Buzinkay Péter, a Forster Központ Műtárgyfelügyeleti Irodájának vezetője annak kapcsán, hogy előző nap a Miniszterelnökség kezdeményezésére elindították az amerikai Pákh Imre tulajdonában álló Munkácsy-festmény, a Golgota védetté nyilvánítását.
Az irodavezető elmondta, hogy a törvény szerint az ideiglenes és az "állandó" védettség között gyakorlatilag nincs különbség, a tulajdonos a védett tárgyat engedély nélkül nem viheti külföldre, a műtárgyat és kiállítási vagy őrzési helyét nyilvántartásba veszik, a Műtárgyfelügyeleti Iroda időnként ellenőrizheti a műkincset, illetve a tulajdonosnak - vele egyeztetett módon - hozzáférhetővé kell tennie kutatási, kiállítási célokra.
A védettség ugyanakkor az államnak elővásárlási jogot biztosít, amely azt jelenti, hogy az állam egy esetleges adásvétel esetén az eladó és a vevő által meghatározott áron juthat a műkincs birtokába.
Az irodavezető hangsúlyozta, a védési eljárás megindítása ellen jogorvoslat nincs, viszont ha az eljárás - három hónapos határidővel - lezárult, akkor az eljárást lezáró érdemi döntés ellen lehet fellebbezéssel élni, lehet kérelmezni a kivitelt vagy akár a védettség megszűntetését is: első fokon a Műtárgyfelügyeleti Iroda az eljáró hatóság, másodfokon a Forster Központ elnöke, ezt követheti egy bírósági kereset - tette hozzá.
A védési eljárásban előbb kirendelt szakértők mondanak véleményt, majd a Kulturális Javak Bizottsága (KJB) vitatja meg az ügyet, végül pedig a Forster Központ Műtárgyfelügyeleti Irodája hoz határozatot.
Kedden Pákh Imre a TV2 hírműsorában arról beszélt, hogy új ajánlatot tett a a Magyar Nemzeti Banknak (MNB): korábban szóban, de már írásban is elküldte az ajánlatát. E szerint a korábban a Golgotáért kért 9 millió dollárért egy csomagot ajánl. A Krisztus-trilógia tagja, a Golgota című festmény mellett a tulajdonában lévő további 52 Munkácsy-festmény 10-12 évre szóló letétbe helyezését is felajánlotta a MNB-nek vagy más magyar állami intézménynek - fejtette ki az amerikai műgyűjtő.
Az MTI megkeresésére a MNB szerdán közölte: a korábbi nyilatkozatokhoz képest új információt nem áll módjában megosztani. Válaszukban hangsúlyozták: az MNB elkötelezett a nemzeti értékmegőrzés és értékteremtés iránt, azaz továbbra is célja, hogy a Golgota című kép is állami tulajdonba kerüljön, a Munkácsy-trilógia pedig Magyarországon egyben maradjon.
Szakértő szerint a nemzeti kultúra védelmét szolgálhatja a Golgota kivitelének megakadályozása
Az állam megakadályozhatja a Golgota című Munkácsy-festmény kivitelét az országból, egy műkincs védetté nyilvánítása a nemzeti kultúra védelmét szolgálja - mondta Kende Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem nemzetközi jogi tanszékének oktatója.
A szakértő kifejtette: egy műkincs védetté nyilvánításának lehetősége nem kizárólag Magyarországon áll rendelkezésre, több európai uniós tagállamban van hasonló szabályozás.
A védetté nyilvánítás a tulajdonjogot annyiban korlátozza, hogy a védett műkincset nem lehet az országból kivinni, a helyét a Forster Központnak be kell jelenteni, és az államnak elővásárlási joga van rá - magyarázta. Hozzátette: amíg viszont nem adja el a műkincset a tulajdonos, addig tarthatja bárhol, csak nem viheti ki az országból. Kende Tamás közölte: a védettség viszont nagyon komoly árcsökkentő tényező a műkincspiacon.
A jogász hangsúlyozta: a védetté nyilvánítás a nemzeti kultúra védelmét szolgálja. Ezekben az esetekben államigazgatási határozatot hoznak, és a tulajdonos bírósághoz fordulhat, ha a határozat nem felel meg a jogszabályoknak - magyarázta.
Pákh Imre, a Golgota tulajdonosa múlt vasárnap közölte az MTI-vel, hogy elviszi a debreceni Déri Múzeumból a Krisztus-trilógia tagját, a Golgota című festményt. Munkácsy Mihály alkotásáért a Magyar Nemzeti Bank korábban 6 millió dollárt ajánlott, de a tulajdonos 9 millió dollárt kért.
L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára az M1 aktuális csatornán kedd délután azt mondta: az ideiglenes védettséggel nem kerül állami tulajdonba a kép. Ugyanakkor, ha Pákh Imre el akarná adni a képet, a magyar állam elővásárlási joggal rendelkezik.
Az államtitkár kiemelte: ha reális áron meg tudnak állapodni Pákh Imrével, továbbra is szeretnék megvenni a képet, mert az a céljuk, hogy a Golgota Magyarországon maradjon. Ha a festményt mégis másnak adná el Pákh Imre a védettség nyomán, akkor sem lehetne kivinni az országból - tette hozzá.
Forster Központ: Pákh Imre nem viheti ki a Golgotát az országból
A tulajdonos állampolgársága és a műkincs vásárlási helye sem releváns a védetté nyilvánítás szempontjából, így a védési eljárás alatt véglegesen nem vihető ki az érintett műtárgy az országból - mondta el az MTI-nek szerdán Buzinkay Péter, a Forster Központ Műtárgyfelügyeleti Irodájának vezetője annak kapcsán, hogy előző nap a Miniszterelnökség kezdeményezésére elindították az amerikai Pákh Imre tulajdonában álló Munkácsy-festmény, a Golgota védetté nyilvánítását.
Az irodavezető elmondta, hogy a törvény szerint az ideiglenes és az "állandó" védettség között gyakorlatilag nincs különbség, a tulajdonos a védett tárgyat engedély nélkül nem viheti külföldre, a műtárgyat és kiállítási vagy őrzési helyét nyilvántartásba veszik, a Műtárgyfelügyeleti Iroda időnként ellenőrizheti a műkincset, illetve a tulajdonosnak - vele egyeztetett módon - hozzáférhetővé kell tennie kutatási, kiállítási célokra.
A védettség ugyanakkor az államnak elővásárlási jogot biztosít, amely azt jelenti, hogy az állam egy esetleges adásvétel esetén az eladó és a vevő által meghatározott áron juthat a műkincs birtokába.
Az irodavezető hangsúlyozta, a védési eljárás megindítása ellen jogorvoslat nincs, viszont ha az eljárás - három hónapos határidővel - lezárult, akkor az eljárást lezáró érdemi döntés ellen lehet fellebbezéssel élni, lehet kérelmezni a kivitelt vagy akár a védettség megszűntetését is: első fokon a Műtárgyfelügyeleti Iroda az eljáró hatóság, másodfokon a Forster Központ elnöke, ezt követheti egy bírósági kereset - tette hozzá.
A védési eljárásban előbb kirendelt szakértők mondanak véleményt, majd a Kulturális Javak Bizottsága (KJB) vitatja meg az ügyet, végül pedig a Forster Központ Műtárgyfelügyeleti Irodája hoz határozatot.
Kedden Pákh Imre a TV2 hírműsorában arról beszélt, hogy új ajánlatot tett a a Magyar Nemzeti Banknak (MNB): korábban szóban, de már írásban is elküldte az ajánlatát. E szerint a korábban a Golgotáért kért 9 millió dollárért egy csomagot ajánl. A Krisztus-trilógia tagja, a Golgota című festmény mellett a tulajdonában lévő további 52 Munkácsy-festmény 10-12 évre szóló letétbe helyezését is felajánlotta a MNB-nek vagy más magyar állami intézménynek - fejtette ki az amerikai műgyűjtő.
Az MTI megkeresésére a MNB szerdán közölte: a korábbi nyilatkozatokhoz képest új információt nem áll módjában megosztani. Válaszukban hangsúlyozták: az MNB elkötelezett a nemzeti értékmegőrzés és értékteremtés iránt, azaz továbbra is célja, hogy a Golgota című kép is állami tulajdonba kerüljön, a Munkácsy-trilógia pedig Magyarországon egyben maradjon.
Szakértő szerint a nemzeti kultúra védelmét szolgálhatja a Golgota kivitelének megakadályozása
Az állam megakadályozhatja a Golgota című Munkácsy-festmény kivitelét az országból, egy műkincs védetté nyilvánítása a nemzeti kultúra védelmét szolgálja - mondta Kende Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem nemzetközi jogi tanszékének oktatója.
A szakértő kifejtette: egy műkincs védetté nyilvánításának lehetősége nem kizárólag Magyarországon áll rendelkezésre, több európai uniós tagállamban van hasonló szabályozás.
A védetté nyilvánítás a tulajdonjogot annyiban korlátozza, hogy a védett műkincset nem lehet az országból kivinni, a helyét a Forster Központnak be kell jelenteni, és az államnak elővásárlási joga van rá - magyarázta. Hozzátette: amíg viszont nem adja el a műkincset a tulajdonos, addig tarthatja bárhol, csak nem viheti ki az országból. Kende Tamás közölte: a védettség viszont nagyon komoly árcsökkentő tényező a műkincspiacon.
A jogász hangsúlyozta: a védetté nyilvánítás a nemzeti kultúra védelmét szolgálja. Ezekben az esetekben államigazgatási határozatot hoznak, és a tulajdonos bírósághoz fordulhat, ha a határozat nem felel meg a jogszabályoknak - magyarázta.
Pákh Imre, a Golgota tulajdonosa múlt vasárnap közölte az MTI-vel, hogy elviszi a debreceni Déri Múzeumból a Krisztus-trilógia tagját, a Golgota című festményt. Munkácsy Mihály alkotásáért a Magyar Nemzeti Bank korábban 6 millió dollárt ajánlott, de a tulajdonos 9 millió dollárt kért.
L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára az M1 aktuális csatornán kedd délután azt mondta: az ideiglenes védettséggel nem kerül állami tulajdonba a kép. Ugyanakkor, ha Pákh Imre el akarná adni a képet, a magyar állam elővásárlási joggal rendelkezik.
Az államtitkár kiemelte: ha reális áron meg tudnak állapodni Pákh Imrével, továbbra is szeretnék megvenni a képet, mert az a céljuk, hogy a Golgota Magyarországon maradjon. Ha a festményt mégis másnak adná el Pákh Imre a védettség nyomán, akkor sem lehetne kivinni az országból - tette hozzá.
