Érdekességek a történelemből
- Téma inditó Létrahuszár
- Kezdés dátuma
Rákóczi újratemetése
Rákóczi 1735-ben halt meg Rodostóban. Kívánsága szerint anyja, Zrínyi Ilona mellé temették el az isztambuli galatai jezsuita templomban, a szívét pedig a Párizs közelében fekvő Grosbois-ba vitték. Ünnepélyes újratemetésére 1906. október 29-én került sor.
Ferenc József a magyarság régi óhaját teljesítette, amikor 1904. április 18-i leiratában utasította Tisza István miniszterelnököt, hogy foglalkozzon a fejedelem hamvai hazaszállításának kérdésével, és tegyen javaslatot a lebonyolításra. E gesztus a királynak nem jelentett politikai kockázatot, a népszerűségét viszont növelte.
A Thaly Kálmán által vezetett öttagú bizottság nemcsak Rákóczi hamvait hozza haza Törökországból, hanem fia, József, anyja, Zrínyi Ilona, továbbá gróf Bercsényi Miklós, Sibrik Miklós, gróf Esterházy Antal és gróf Thököly Imre koporsóját is. A különvonatot előkelőségek népes tábora fogadta Orsován, s amerre a szerelvény elhaladt, mindenütt tömegek tisztelegtek előtte.
Ekkorra az országgyűlés eltörölte a Rákóczit és a szabadságharcot elítélő 1715-ös határozatot.
Október 28-án reggel fél kilencre ért be a vonat a Keleti pályaudvarra. A koporsókat gyászhintókra helyezték, amiket díszmagyart öltött előkelőségek és a fejedelem korát megjelenítő díszmenet kísért a város szívébe. Rákóczit és társait a Szent István Bazilikában, Thökölyt a Deák téri evangélikus templomban ravatalozták fel. Mindkét helyen gyászmisét tartottak, majd a hamvakat visszavitték a pályaudvarra. Hivatalosan e napon lett a Kerepesi út belvárosi szakaszának neve Rákóczi út, a Csömöri úté pedig Thököly út.
Másnap Thököly koporsóját Késmárkra, Rákóczi és társai földi maradványait pedig a kassai székesegyházba szállították, s a temetésük még aznap megtörtént.
Fortepan - A II. Rákóczi Ferenc hamvait szállító hintó a Váci körúton (Károly körút) a bazilika felé halad. Ravatala a bazilikában:
Rákóczi 1735-ben halt meg Rodostóban. Kívánsága szerint anyja, Zrínyi Ilona mellé temették el az isztambuli galatai jezsuita templomban, a szívét pedig a Párizs közelében fekvő Grosbois-ba vitték. Ünnepélyes újratemetésére 1906. október 29-én került sor.
Ferenc József a magyarság régi óhaját teljesítette, amikor 1904. április 18-i leiratában utasította Tisza István miniszterelnököt, hogy foglalkozzon a fejedelem hamvai hazaszállításának kérdésével, és tegyen javaslatot a lebonyolításra. E gesztus a királynak nem jelentett politikai kockázatot, a népszerűségét viszont növelte.
A Thaly Kálmán által vezetett öttagú bizottság nemcsak Rákóczi hamvait hozza haza Törökországból, hanem fia, József, anyja, Zrínyi Ilona, továbbá gróf Bercsényi Miklós, Sibrik Miklós, gróf Esterházy Antal és gróf Thököly Imre koporsóját is. A különvonatot előkelőségek népes tábora fogadta Orsován, s amerre a szerelvény elhaladt, mindenütt tömegek tisztelegtek előtte.
Ekkorra az országgyűlés eltörölte a Rákóczit és a szabadságharcot elítélő 1715-ös határozatot.
Október 28-án reggel fél kilencre ért be a vonat a Keleti pályaudvarra. A koporsókat gyászhintókra helyezték, amiket díszmagyart öltött előkelőségek és a fejedelem korát megjelenítő díszmenet kísért a város szívébe. Rákóczit és társait a Szent István Bazilikában, Thökölyt a Deák téri evangélikus templomban ravatalozták fel. Mindkét helyen gyászmisét tartottak, majd a hamvakat visszavitték a pályaudvarra. Hivatalosan e napon lett a Kerepesi út belvárosi szakaszának neve Rákóczi út, a Csömöri úté pedig Thököly út.
Másnap Thököly koporsóját Késmárkra, Rákóczi és társai földi maradványait pedig a kassai székesegyházba szállították, s a temetésük még aznap megtörtént.
Fortepan - A II. Rákóczi Ferenc hamvait szállító hintó a Váci körúton (Károly körút) a bazilika felé halad. Ravatala a bazilikában:
942. A magyar portyázó sereg legyőzi a muszlim helyőrség (a mai Saint-Tropez térsége), Fraxinetum haderejét. 942-ben a magyarok egy különösen messzire vezető hadjáratot hajtottak végre: a korabeli arab és latin források szerint Nyugat-Európán keresztül egészen az Ibériai-félszigetig jutottak, vagyis a mai Spanyolország területére is betörtek. Ez a kalandozó hadjáratok egyik legdélebbi és legkülönösebb vállalkozása volt. A hadjárat egyik legérdekesebb mozzanata, hogy a magyarokról muszlim források is beszámoltak.
Cseke Lajosnak van egy érdekes tortenelmi regenye pontosabban trilogiaja a Kárpátok farkasai.
Egyx szinte egyatalan nem ismert dologrol ir benne, arrol hogy a Székelyek egyes csoportja a karpat medenceben, tortenetesen még a dunantulon is fellelhetoek voltak.
A fohos az erdelyi sobanyakbol az itt leirt modon szallitott sót.
A konyvet érdemes elolvvani. Nagy benne a náció keveredés
A fohose egy portyazo viking - akit fejbevertek egy akcioban és erdélyben ragadt - fia, Kemend nevet nyerte el a székelyek kozott
A pozsonyi győzelem mellett talán a brentai győzelem a legjelentősebb a honfoglalást követő időkből.
Berengár itáliai király uralkodása idején került sor a magyarok első jelentős itáliai hadjáratára. Az itáliai trónért folyó küzdelmek során ellenfelei kapcsolatba kerültek a magyarokkal, akik 899-ben nagy sereggel törtek be Észak-Itáliába. Berengár erős hadsereget gyűjtött ellenük, és megpróbálta megállítani előrenyomulásukat. A magyarok békét ajánlottak, de a király ezt visszautasította. Ezután a magyarok színlelt visszavonulással csapdába csalták az üldöző itáliai sereget. A Brenta folyó mellett vívott csatában döntő vereséget mértek Berengár hadára. A győzelem után a magyarok végigportyázták Észak-Itália jelentős részét, és nagy zsákmányra tettek szert. A vereség meggyengítette Berengár tekintélyét, ezért később kénytelen volt egyezségre törekedni a magyarokkal. A magyar hadjárat a kalandozások korának egyik legnagyobb katonai sikere lett. A brentai győzelem hosszú időre megalapozta a magyar harcosok hírnevét Európában.
Ma van Berengár névnapja
Berengár itáliai király uralkodása idején került sor a magyarok első jelentős itáliai hadjáratára. Az itáliai trónért folyó küzdelmek során ellenfelei kapcsolatba kerültek a magyarokkal, akik 899-ben nagy sereggel törtek be Észak-Itáliába. Berengár erős hadsereget gyűjtött ellenük, és megpróbálta megállítani előrenyomulásukat. A magyarok békét ajánlottak, de a király ezt visszautasította. Ezután a magyarok színlelt visszavonulással csapdába csalták az üldöző itáliai sereget. A Brenta folyó mellett vívott csatában döntő vereséget mértek Berengár hadára. A győzelem után a magyarok végigportyázták Észak-Itália jelentős részét, és nagy zsákmányra tettek szert. A vereség meggyengítette Berengár tekintélyét, ezért később kénytelen volt egyezségre törekedni a magyarokkal. A magyar hadjárat a kalandozások korának egyik legnagyobb katonai sikere lett. A brentai győzelem hosszú időre megalapozta a magyar harcosok hírnevét Európában.
Ma van Berengár névnapja
Szekelyeket határörzöként telepitettek Pl. Bukovinába.Cseke Lajosnak van egy érdekes tortenelmi regenye pontosabban trilogiaja a Kárpátok farkasai.
Egyx szinte egyatalan nem ismert dologrol ir benne, arrol hogy a Székelyek egyes csoportja a karpat medenceben, tortenetesen még a dunantulon is fellelhetoek voltak.
A fohos az erdelyi sobanyakbol az itt leirt modon szallitott sót.
A konyvet érdemes elolvvani. Nagy benne a náció keveredés
A fohose egy portyazo viking - akit fejbevertek egy akcioban és erdélyben ragadt - fia, Kemend nevet nyerte el a székelyek kozott
A regeny azokrol a szekely csoportokrol szol, akiket a del dunantulra, és a mai gyor-sopron megyebe telepitettek.
Korabeli királyi oklevelek és történelmi dokumentumok határozottan alátámasztják, hogy a székelyek a középkor korai szakaszában (főként a 11–13. században) nagyobb csoportokban éltek a mai Győr-Moson-Sopron vármegye, a nyugati határszél, valamint Dél-Magyarország (például Baranya és a Temesköz) területein.
Mielőtt a székelység fő tömbje elfoglalta volna mai erdélyi lakhelyét, az Árpád-házi királyok határvédelmi (gyepűőrző) feladatokkal bízták meg őket a korabeli Magyarországon!
A dokumentumok igazolják, hogy a székelyek eredetileg nem egyetlen tömbben, hanem szétszórt katonai kolóniákban éltek az ország belső és külső határvonalain (nyugaton, délen és északkeleten egyaránt). Csak a 12–13. század folyamán, a határok kitolódásával szervezték át őket egységesen a mai Erdély (Székelyföld) területére, ahol megőrizhették különleges szabadságjogaikat
(hozzateszem, hogy szamomra is meglepetes volt egesz a trilogia elolvasasaig. Akkor neztem utana kicsit jobban)
A trilogia egyebkent a kovetkezo kotetekbol all:
(Az utolso resz irja le a pozsonyi csatat, ahol a kulonbozo orszagreszekben élő székelyeket egy iranyitas ala tette az akkori csapatvezer)
- Csiglemező
- Hosszúhíd
- Szakajtott virágok
Ez már az 1986-os könyvben is leírva volt mármint hogy a székelyek határőrizeti feladatot láttak el.
