Így futamodtak meg a kormány szoborállítói

Nem szeretek oldalakat beidézni de ezt találtam, óriási arányban öltek meg magyar embereket, magyarázat?
http://www.masodikvh.hu/erdekessegek/haborus-bunok/25-a-holokauszt-aldozatainak-szama

Ernoe said:

-

-
Pedig a nyilasok mindent megtettek, felrobbantották az összes Dunai és Tiszai hidat, ami egy két folyotol háromrészre osztott ország számára egy orjási katasztrofát jelentett. Hangsulyozom az elsö állando hidat a Dunán, amit nem kelett lebontani télen a jégtáblák miatt, Kempelen Farkas épitette Pozsonynál Maria Terezia idejébe. A Dunán egy hidat épiteni nem gyerekjáték.
-
Budapest ostroma volt az egyik leghosszabb és leg véresebb városi harca a 2. világháborunak, az esztelen ellenállás 102 napig tartott (több mind 3 honapot) . Összehasonlitásul Berlin bevétele két hetet, Bécs elfoglalása egy hetet, vett igénybe. Warso kivételével, nem volt több europai föváros háborus összetüzés helyszine.
-

Click to expand...

Nem mintha különösebb jelentősége lenne, de német csapatok, illetve a németek felügyeletével robbantották fel a hidakat. Budapest védelmében a magyar csapatok nagy része nem volt túl aktív, aki tehette polgári ruhát szerzett és igyekezett dezertálva eltűnni a tömegben/törmelékben. Ezzel nem becsmérelni akarom őket, sőt emberileg meg is értem. De megértem azt a kb 7000 fős magot, aki a németekkel vállvetve küzdött. Ők a kötelességüket teljesítették. Ami a hidak felrobbantásának kultúrtörténeti vonatkozását illeti valóban óriási értékek vesztek kárba. Ehhez mérhető csak az a barbarizmus, amit a mocskos szemét brit légierő pont ezen időszak alatt Drezdával tett. (Drezdában 2 nap alatt közel 100 000 polgári lakos vesztette életét, nem beszélve a kulturális értékekről, épületekről! Ehhez képest a 72 000 halott, 80 000 eltűnt, 240 000 sebesült szovjet katona a közel 60 napos ostrom alatti vesztesége nem nagy szám.)

comicsbubu said:

Nem mintha különösebb jelentősége lenne, de német csapatok, illetve a németek felügyeletével robbantották fel a hidakat. Budapest védelmében a magyar csapatok nagy része nem volt túl aktív, aki tehette polgári ruhát szerzett és igyekezett dezertálva eltűnni a tömegben/törmelékben. Ezzel nem becsmérelni akarom őket, sőt emberileg meg is értem. De megértem azt a kb 7000 fős magot, aki a németekkel vállvetve küzdött. Ők a kötelességüket teljesítették. Ami a hidak felrobbantásának kultúrtörténeti vonatkozását illeti valóban óriási értékek vesztek kárba. Ehhez mérhető csak az a barbarizmus, amit a mocskos szemét brit légierő pont ezen időszak alatt Drezdával tett. (Drezdában 2 nap alatt közel 100 000 polgári lakos vesztette életét, nem beszélve a kulturális értékekről, épületekről! Ehhez képest a 72 000 halott, 80 000 eltűnt, 240 000 sebesült szovjet katona a közel 60 napos ostrom alatti vesztesége nem nagy szám.)

Click to expand...

Hát sajnos igy van ez, eröszak eröszakot szül. Milyen alapon várjuk el azt, hogy akivel szemben embertelenek vagyunk nem tanul töllünk. Londonnak rakétákkal valo bombázása is csupán terror volt nem katonai célokat probáltak vele eltalálni.
-
Azt irod megbocsájtoan: "a németek a kötelességüket teljesitették Bp. szétlövetésekor."
Hát ezt nem értem. Miféle kötelesség a másikat legyilkolni?
-
En nem kötelezném el magamat ilyen barbárságra.

comicsbubu said:

Azért álljunk meg egy szóra! Nincs jogod lenácizni senkit, aki antiszemita nézeteket vall! Az antiszemitizmus sokkal régebbi időkre nyúlik vissza, mint a nácizmus, csak erről mostanában mintha elfeledkeznénk! Az ókori zsidóüldözéseket (Egyiptom, Babilóni, Római Birodalom), most figyelmen kívül hagyva csak ha a középkori Európában körülnézünk láthatjuk mit tett az inkvizíció Spanyol földön, vagy az első keresztes hadjárat idején a Rajna-vidéken tömegesen mészárolták a zsidókat. Ezért aztán a zsidóság nagy része elvándorolt Közép és Kelet-Európába. Később Luther Márton, a protestáns reformáció szellemi atyja, aki a „Hogy Jézus Krisztus is zsidónak született" című művének megírása után azt akarta, hogy a zsidók térjenek át a keresztény hitre, térítési próbálkozásának sikertelenségét belátva a zsidók elűzését kezdte követelni és nem tartotta lehetségesnek a zsidó-keresztény békés együttélést. Elkeseredésében 1543-ban megírta „A zsidókról és hazugságaikról" című könyvét, ami nagy hatással volt a korabeli közvélekedésre. Később, az Új-korban, Francia- és Németországban az 1870-es években, Magyarországon 1883-ban alakult antiszemita párt. Az Osztrák-Magyar Monarchiától keletre azonban a zsidóellenesség jóval erőszakosabb volt, ide kell sorolnunk az oroszországi pogromokat és a teljes jogegyenlőség kései bevezetését (utóbbira Romániában 1923-ban került sor, az antant nyomására). Franciaországban, a tömeghisztériát és antiszemita pogromhangulatot kiváltó Dreyfuss-per a 19.század legnagyobb politikai válságát okozta Franciaországban, egy évtizedre két táborra osztva társadalmát. De Amerikában is jelen volt, nüzzük csak meg a melléklet századvégi választási plakátot!

Click to expand...

Nagyon szelektív a történelmi emlékezet, egyáltalán nem az igazság és a valóság érdekli azokat, akik most tombolnak a szoboravatásokon, maguk mellé állítva és kihasználva ennek a népcsoportnak a tragédiáját.

Milyen érdekes, hogy soha nem hallottam, hogy amerikaiakat vagy kanadaiakat antiszemitának jellemeznek és a szobraikat döntögetnék ezekben az országokban, pedig az ő kezükhöz közvetlenül vér tapad, nem úgy, mint Donáth Györgynek. Például miért nem döntögetik le Roosevelt szobrát? Amerika hajón 1939 májusában menekülő 930 zsidót nem engedték partra szállni az USA kikötőiben, de Jamaikában, Kubában, Kanadában sem. A Rooseveltnek táviratot küldtek, hogy mit tegyenek, de nem válaszolt. Vissza kellett térniük Európába, ahol sokan a holocaust áldozatai lettek. Morgenthaunak azt mondta, hogy Kamerunban kellene letelepíteni a zsidókat. "Ott csodálatos sík felvidék és fű van. Az egész országot felfedezték, felkutatták készen van a betelepítésükre."
Észak Afrika megszállása után Rabatban a francia tábornoknak azt mondta, hogy "az orvosi, ügyvédi pályán működő zsidók számát vissza kellene szorítani a lakossághoz viszonyított százalékukra."

Ugye-ugye! Hol is kellene elkezdeni takarítani? Talán mindjárt ott, ahol a nagy tervek megszületnek, nem ebben a szerencsétlen kis országban, ahol 70 éve nem lehet megemlékezni arról az egy millió magyarról és németről, akiket a bolsevisták és ÁVO-sok legyilkoltak az oroszok bevonulása után. Ami szintén nem a mi hibánk volt, hanem a Molotov-Ribbentrop paktumban már a háború megkezdésekor rögzített nagyhatalmak akaratán múlt.

Forrás Roosevelt antiszemitizmusáról: Joseph E. Persico, amerikai történész-író a „Roosevelt titkos háborúja” (Roosevelt‘s Secret War, Random House Trade Paperbacks/New York 2002, ISBN 0-375-76126-8) című könyvben található a 218. 219. 220-as oldalakon.

setni said:

Esztelen ellenállás, most azokat a katonákat minősíted le akik csak a kötelességüket teljesítették.
Tudom hogy értelmetlen volt de Ők a végsőkig harcoltak amit a kitörésnél is láthattunk. Tízezrével lőtték le őket de csak mentek....Ezért nem szólnám le őket.
Sajna olyan kormányért tették ezt ami elmenekült a hazájából.

Click to expand...

Ernoe biztos praktikusabban viselkedett volna. Eldobná a puskát, oszt uzsgyi.

Mely magayrjaink itt irtak le a masik topicba nem akarnak agyutoltelek lenni, ergo mindenki venne a nyulcipot.

comicsbubu said:

Nem mintha különösebb jelentősége lenne, de német csapatok, illetve a németek felügyeletével robbantották fel a hidakat. Budapest védelmében a magyar csapatok nagy része nem volt túl aktív, aki tehette polgári ruhát szerzett és igyekezett dezertálva eltűnni a tömegben/törmelékben. Ezzel nem becsmérelni akarom őket, sőt emberileg meg is értem. De megértem azt a kb 7000 fős magot, aki a németekkel vállvetve küzdött. Ők a kötelességüket teljesítették. Ami a hidak felrobbantásának kultúrtörténeti vonatkozását illeti valóban óriási értékek vesztek kárba. Ehhez mérhető csak az a barbarizmus, amit a mocskos szemét brit légierő pont ezen időszak alatt Drezdával tett. (Drezdában 2 nap alatt közel 100 000 polgári lakos vesztette életét, nem beszélve a kulturális értékekről, épületekről! Ehhez képest a 72 000 halott, 80 000 eltűnt, 240 000 sebesült szovjet katona a közel 60 napos ostrom alatti vesztesége nem nagy szám.)

Click to expand...

Tedd hozzá, hogy Drezdában nem volt semmiféle stratégiai indoka a szőnyegbombázásnak, egyértelműen háborús bűncselekmény volt.
Sir Arthur Harris, aki Winston Churchill engedélyével tehette csak meg ezt 100 ezer polgári lakossal ezt mondta "Én nem tekintem a németországi városok maradványainak egészét még egyetlen brit gránátos csontjaival egyenértékűnek sem." - mondta a háború után Bomber Harris, akinek mai napig szobra áll Londonban, s természetesen soha nem számoltatták el.

Neki jár a szobor, Donáthnak nem jár.

Igy igaz nem jar szobor Donath nak sem .