Ókori történelemmel kapcsolatos könyvek

Tegyey Imre - Mykénétől Menandrosig


Tegyey Imre néhány évvel ezelőtt különleges ajándékkal lepte meg kollégáit és egykori kedves tanítványait: egy saját tervezésű borítóval ellátott DVD-tokba rejtett adathordozón egy több mint ötszáz oldalas kötetet találhattunk, mely a köztiszteletnek örvendő Tanár úr válogatott tanulmányait tartalmazta. A kötet nyomtatott formában való megjelentetésére csak most, a szerző elhunyta után adódott lehetőség a Moravcsik Gyula Intézet újonnan elindított könyvsorozatában. Az eredeti, digitális változat húsz magyar nyelvű és huszonkét idegen nyelvű tanulmányt tartalmazott. Terjedelmi és tartalmi okokból ezeket két külön kötetben jelentetjük meg, jelen kötet a magyar nyelvű írásokat és előadásokat tartalmazza. A szerző által választott cím kutatási témáinak két sarokpontját jelöli ki: ezek egyrészről a krétai-mykénéi kor emlékeinek, különösen a lineáris B írással készült szövegemlékeknek az elemzése, melyhez szervesen kapcsolódik a „Homéros és a történetírás” című fejezet, másrészről a görög újkomédia és az azt újjáélesztő római vígjáték sok szempontú, a kor valóságától sosem elszakadó, olykor a Tanár úr humorát is fölcsillantó vizsgálata.

Aurelius Victor Sextus - Rövid könyv az imperatorok életéről és erkölcseiről


„Az Epitome de Caesaribus egy korszak végét szimbolizálja. Még egyszer utoljára egy késő ókori pogány szenátor összefoglalta latin nyelven az imperátorok életét és erkölcseit – Augustus császártól Theodosiusig –, hogy aztán már csak keresztény szemszögből íródott latin nyelvű munkák keletkezzenek az ókorról. Ezután a latin nyelvű történetírás átlépett a középkorba.”

Sólyom Márk - A római-perzsa háborúk – Kr.e. 92 – Kr.u. 628

A Kr.e. I. századtól a Kr.u. VII. századig a pogány Római Birodalom, illetve középkori folytatása, a keresztény Keletrómai (Bizánci) Császárság számos alkalommal megütközött a zoroasztriánus (mazdaista) kultúrájú nagy keleti államalakulatokkal, nevezetesen a párthusok (parnik), illetve a szászánidák (újperzsák) királyságaival. A könyv tematikája mintegy 700 évet ölel fel: Sulla, Pompeius és Crassus korától, a klasszikus antikvitás római-párthus összecsapásaitól jut el Hérakleios keletrómai (bizánci) császár uralkodásának perzsaellenes hadjárataiig.

Mészáros László - Az ókori Európa nevelésügye


A jelen monográfia azoknak az ókori szellemi irányzatoknak a bemutatására vállalkozik, amelyek fontosnak tartották, hogy iskolákat is létrehozzanak. Ezek az iskolák tanításukkal és hagyományaikkal szervesen beépültek Európa közép- és újkori vallási és kulturális életébe, és az európai közgondolkodás meghatározó és megkerülhetetlen elemeivé váltak. A könyv úgy mutatja be az ókori Európa nevelésről vallott felfogását, hogy közben a kor felfogása szerinti egy és egységes tudomány szellemében a filozófia és a pedagógia szétválaszthatatlansága mellett érvel. Teszi ezt azért is, hogy a mindenkori pedagógiai megújulás számára olyan értékeket mutasson fel, amelyek ma is szilárd rögzítőpontok lehetnek annak az embernek az életében, aki személyként gondolkodik magáról, és vallja azt, hogy szeretetteli létezése az evilági kereteket szétfeszíti.

A könyv érvel az iskolai lelkigyakorlatok hagyományának felújítása mellett, és meghívja az olvasót, hogy saját létezését olyan egyetemes távlatba helyezve szemlélje, amely képessé teszi, hogy a bölcsesség útját járja mindennapi életfeladatai teljesítésében.

Uhrman Iván - A pogrom prototípusa - Alexandria Kr. u. 38-ban

A Római Birodalomhoz tartozó Alexandriában Kr. u. 38-ban drámai események zajlottak le a helyi zsidó közösség és a város vezetése, illetve a lakosság egy része között. A szerző a korabeli forrásokra, főként Alexandriai Philon műveire támaszkodva azt vizsgálja, lehet-e „modern értelemben” véve pogromnak minősítnei a történteket.

Festus - A római nép viselt dolgainak breviáriuma - Breviarium rerum gestarum populi Romani

„Festus breviáriuma a nagy népvándorlás megindulása (375) és a katolikus keresztény hitvallás államvallássá emelése (380) előtt néhány évvel, 369/370-ben íródott. A rövid történeti munka befejezésének idején a Római Birodalom keleti területeit uraló ariánus keresztény császár, Valens még a Szászánida Birodalom elleni katonai összecsapást tervezte, területszerzésen, Ktésiphón elfoglalásán gondolkodott, azonban néhány évvel később a hun és a gót veszély miatt már védekezésre kellett berendezkednie. A Festus által "legdicsőségesebb princepsnek” nevezett imperator 378-ban Hadrianopolis mellett nézett farkasszemet a birodalomban letelepített, ám ellenségessé váló gót csapatokkal, majd az elhamarkodott, vesztes összecsapás után egy kunyhóban lelte dicstelen halálát, az épületet ugyanis rágyújtották az uralkodóra barbár ellenfelei. Az Alarik vezette nyugati gótok egy emberöltő múlva, 410-ben már Rómát is elfoglalták és kifosztották, ezzel pedig a birodalom sérthetetlenségének és legyőzhetetlenségének mítosza egy csapásra semmivé foszlott. Az imperium nyugati fele aztán még ugyanebben az évszázadban megszűnt létezni, miután a szkír Odoaker letaszította trónjáról Romulus Augustulust. Elmondható, hogy talán Festus breviáriuma az utolsó olyan történeti munka az ókorból, amelyben egy római történetíró hódításokról, terjeszkedésről, a birodalom nagyságának növeléséről elmélkedik."

Joyce Tyldesley: Egyiptom mítosza


formátum: pdf
méret: 16 MB
Gabo Kiadó, 2006


https://mega.nz/file/s0gQQaqL#mBtw1Tubx1PmPjLq_gcK0P5umMXYRj3gf-dIUIvYII8

Ákos Károly - Vasárnap



Semmivel sem lehetett gyermekkoromban jobban kihozni a sodromból, mint ezzel a válasszal: „csak”. Mennyi mindenre voltam kíváncsi!
Mi van a hegyeken túl? Kik élnek ott? Nézzük meg!
Vagy: – Miért öregednek meg az emberek? Az öregek is voltak gyerekek? Mikor? Mit csináltak akkor? – Egyszerűen nem lehetett kielégíteni a kíváncsiságomat. Kérdeztem, egyre csak kérdeztem. Míg végül meg nem unták, s akkor jött a keserves válasz: „csak”.
Sosem tudtam ebbe belenyugodni. – „Miért nem mondjátok meg? Tudni akarom!”
– „Ne kérdezz annyit!” – hangzott végül. – „Miért ne?” – „Csak.”
De én nem akartam annyiban hagyni. Nem nyugodhatok bele. Nem. Mindent szeretnek érteni...
Régen tudom, hogy ez lehetetlen. Elérhetetlen."
1961

imbusz írta:

Földi András – Hamza Gábor: A római jog története és institúciói


formátum: pdf
méret: 179 MB
Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 2006

Csatolás megtekintése 1941826
https://mega.nz/file/JGoRkYAb#iPPdlvxeslvBrPhzgmG921ai2g65aNzw8GOIWaZuL0M

Kattints a kibontásához...

Nincs meg valakinek a 2009-es kiadás vagy későbbi?

Előre is köszönöm.

Ahmes Osman - Mózes, Egyiptom fáraója (1990)


A bibliai és egyiptomi történelem ezen újraértelmezése drámai – régészeti és írásos forrásokból származó – bizonyítékokat tár elénk arra vonatkozóan, miszerint az ószövetségi Mózes próféta és a forradalmi eszméket valló Ehnaton egyiptomi fáraó egy és ugyanazon személy volt.
Ehnaton alakját számos titokzatos kérdés övezi. Legfőképpen az, hogyan volt képes eltörölni az ősi egyiptomi vallási rendszert, melynek isteneit bálványokként vagy állati formában tisztelték, és akik helyett meghonosította az országban az egyetlen Isten fogalmát: Atont, akinek nincs sem képmása, sem konkrét formája, aki nem csupán Egyiptomnak lett az egyetemleges istene, hanem az egész világnak.
A Mózes, Egyiptom fáraója átértelmezi a Kivonulás történetét: nagyszerűen és meggyőzően érvel a sémita vallás eredetére vonatkozó új bizonyítékok mellett, melyek kihívást jelentenek a tudósoknak, és magukkal ragadják a történelmi gondolkozású olvasók széles táborát.

Képes Géza
Kőbe vésett eposzok

A magyarság a honfoglalást megelőző századokat azon a területen töltötte, ahol a nyugati török birodalom állt, virágzott és megdőlt. Őseink ott ismerhették meg és hozták új hazájukba a műveltség rögzítő jegyeit is: a rovásírás-jeleket, amelyeket a székelyek csekély módosításokkal még a 16. században is használtak. Nem hihetetlen tehát, hogy az Orkon és Tola folyó mentén látható kőfeliratokban rögzített versekhez hasonló hősi énekek és és siratók hangozhattak el a honfoglalás előtt, alatt és után is, jó ideig a magyar fejedelmek udvarában és nép közt.

Kétségbeesetten keresek két könyvet, tudnátok segíteni?

Vértes Edit: Szibériai nyelvrokonaink hitvilága
Domokos Péter: Finnugor-szamojéd (uráli) regék és mondák 2-3.

Előre is köszönet!

Muciparipa írta:

Kétségbeesetten keresek két könyvet, tudnátok segíteni?

Vértes Edit: Szibériai nyelvrokonaink hitvilága
Domokos Péter: Finnugor-szamojéd (uráli) regék és mondák 2-3.

Előre is köszönet!

Kattints a kibontásához...

Ezzel tudlak segíteni.
Domokos Péter 2.

Én is gyűjtögetem pdfben a könyveket. Vegyesen. Irodalom, iskolai tankönyvek, gyermekirodalom, stb. Szívesen elküldeném ha kellene, de nem tudom, mert külső merevlemezre mentettem a dolgaimat.

PUBLIUS TERENTIUS AFER ókori latin szerző két, modern magyar fordításban eddig nem hozzáférhető komédiája:
AZ ÖNKÍNZÓ
TESTVÉREK
fordította Bálint Gábor

Sziasztok! Valaki esetleg nem tudná feltölteni Hegedűs Géza A Milétoszi Hajós könyvét? SOS szükségem lenne rá.

Enikő111 írta:

Sziasztok! Valaki esetleg nem tudná feltölteni Hegedűs Géza A Milétoszi Hajós könyvét? SOS szükségem lenne rá.

Kattints a kibontásához...

(Fent van zip-ben, ha ez az epub verzió duplázásnak számít kitörlöm.)

Az időszámításunk előtti V. század Görögországába, Athénbe, az ókor világába vezeti ifjú olvasóit Hegedűs Géza. A görög-perzsa háborúk ideje ez: halhatatlan Marathónnak, Leónidász spártai király szállóigévé vált hősiességének, Miltiadésznek és Periklésznek, az ókori tudomány virágzásának kora. A regény a kisázsiai Milétoszban kezdődik. Két fiú sétahajózni indul, de a tengeren viharba kerül, és elszakad otthonától. Perzsiába jutnak, ahonnan csak esztendők múlva, élményekben gazdagon, kalandok sorozatán át kerülhetnek Görögországba. Csatákban, veszélyben, munkában és szerelemben, kémek üldözése és filozófiai viták, művészi élmények és világjárás közben bontakozik ki az olvasó előtt az emberiség ifjúkora.

A. P. Okladnyikov - A.I. Martinov
Szibériai sziklarajzok


A. P. Okladnyikov, a magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, 1966-tól 1981 végén bekövetkezett haláláig vezette a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Történettudományi Intézetének novoszibirszki részlegét. A most magyarul is megjelenő, a szibériai sziklarajzokat bemutató könyvét A. I. Martinov professzorral együtt írta, a kutatás és a feldolgozás oroszlánrészét azonban ő maga végezte. Okladnyikov a rendszeres és hosszan tartó terepmunka, az ásatások és az expedíciók vezetése mellett igen termékeny, sokat publikáló tudós volt.

​