Még 2001-ben gondolt egy merészet a tetétleni önkormányzat: hogy megállítsa a kisközség népességének fogyását, (majdnem) ingyen telkeket ajánlottak az oda költözőknek. A település keleti részén 40x19 méteres összközműves portákat alakítottak ki, összesen huszonhatot.
Olyanok jelentkezését várták, akik csendes helyre szeretnének költözni. Az sem volt baj, sőt, kifejezetten jó volt, ha gyerek is akadt a családban, hiszen így próbálták megmenteni a helybéli óvodát és általános iskolát. Már rögtön az első nap tízen jelentkeztek a párját ritkító lehetőségre.
– A feltétel csak annyi volt, hogy három éven belül megkérjék a lakhatási engedélyt, illetve nem engedtük, hogy öt évig eladják az öt forintos ingatlant – mondja Pásztor Imre polgármester.
A településvezető hozzáfűzi, a kezdeti lelkesedés után 2008 környékén megállt az érdeklődés, egyre kevesebben tudták vállalni az építkezés költségeit. Olyanok is voltak, akik „félúton” akadtak el, nem tudták befejezni vagy éppen elkezdeni házuk felhúzását.
– Két telken a mai napig NAV-os foglalás van, ezeket mostanság próbálja visszaszerezni önkormányzatunk.
A településvezető elárulja, egy portát árverezésen kellett visszavásárolniuk az adóhatóságtól.
– Elmentem az árverezésre, ahol három másik érdeklődő is licitált a telekre. Az ötforintos ingatlanunknak 70 ezer forint volt a kikiáltási ára. Kifejtettem a jelenlévőknek, hogy bármi áron, de visszaszerzem a tulajdonunkat. Elszántságomat látva szerencsére „csak” 140 ezerig mertek licitálni, így nekem 150 ezerért sikerült megvennem. Nem csaptunk túl jó üzletet – ingatja fejét Pásztor Imre, hozzátéve, pont erre a telekre van egy újabb érdeklődő. A fiatalok jelenleg Angliában dolgoznak, augusztusban jönnek haza, akkor kötik meg a szerződést az önkormányzattal, majd kezdik az építkezést.
Megtudjuk, szabad telkek még mindig vannak, az utóbbi két évben egyetlen egyet sem adtak el. S bár a jövőben már fel kell értékeltetnie az önkormányzatnak e portákat, a képviselő-testület szabadon dönthet arról, mennyiért adja tovább a letelepedni vágyóknak. Vélhetően most sem sok tízezer forintért...
Az ötforintos akció tehát kevés volt Köröstetétlen „benépesítésére”, de kevés volt az óvoda és az iskola megmentésére is, ezeket végül a református egyház vette át és működteti tovább.
– Mi mégsem adjuk fel, bízunk benne, hogy biztonságos településünkre költöznek még fiatal családok. Tárt karokkal várjuk őket – biztat mindenkit a településvezető.
A gyerekek kedvence az utca
Maróti Ferencék az elsők között voltak, akik Köröstetétlenre költöztek és az öt forintos telkek egyikén húzták fel házukat.
– Elsősorban a közbiztonság vonzott ide bennünket. Csendes település, 15-20 kilométerre van minden környező várostól, Ceglédtől, Szolnoktól, Tiszakécskétől, de Kecskeméttől sincs nagyon messze. Előnye az utcának, hogy zsákutca, és nincs átmenő forgalom. Így a gyerekeket nyugodtabban engedhetjük ki játszani a többi gyerekkel – mesélte Ferenc, akinek fia már első osztályos, természetesen a helyi iskolában.
Szoljon
Olyanok jelentkezését várták, akik csendes helyre szeretnének költözni. Az sem volt baj, sőt, kifejezetten jó volt, ha gyerek is akadt a családban, hiszen így próbálták megmenteni a helybéli óvodát és általános iskolát. Már rögtön az első nap tízen jelentkeztek a párját ritkító lehetőségre.
– A feltétel csak annyi volt, hogy három éven belül megkérjék a lakhatási engedélyt, illetve nem engedtük, hogy öt évig eladják az öt forintos ingatlant – mondja Pásztor Imre polgármester.
A településvezető hozzáfűzi, a kezdeti lelkesedés után 2008 környékén megállt az érdeklődés, egyre kevesebben tudták vállalni az építkezés költségeit. Olyanok is voltak, akik „félúton” akadtak el, nem tudták befejezni vagy éppen elkezdeni házuk felhúzását.
– Két telken a mai napig NAV-os foglalás van, ezeket mostanság próbálja visszaszerezni önkormányzatunk.
A településvezető elárulja, egy portát árverezésen kellett visszavásárolniuk az adóhatóságtól.
– Elmentem az árverezésre, ahol három másik érdeklődő is licitált a telekre. Az ötforintos ingatlanunknak 70 ezer forint volt a kikiáltási ára. Kifejtettem a jelenlévőknek, hogy bármi áron, de visszaszerzem a tulajdonunkat. Elszántságomat látva szerencsére „csak” 140 ezerig mertek licitálni, így nekem 150 ezerért sikerült megvennem. Nem csaptunk túl jó üzletet – ingatja fejét Pásztor Imre, hozzátéve, pont erre a telekre van egy újabb érdeklődő. A fiatalok jelenleg Angliában dolgoznak, augusztusban jönnek haza, akkor kötik meg a szerződést az önkormányzattal, majd kezdik az építkezést.
Megtudjuk, szabad telkek még mindig vannak, az utóbbi két évben egyetlen egyet sem adtak el. S bár a jövőben már fel kell értékeltetnie az önkormányzatnak e portákat, a képviselő-testület szabadon dönthet arról, mennyiért adja tovább a letelepedni vágyóknak. Vélhetően most sem sok tízezer forintért...
Az ötforintos akció tehát kevés volt Köröstetétlen „benépesítésére”, de kevés volt az óvoda és az iskola megmentésére is, ezeket végül a református egyház vette át és működteti tovább.
– Mi mégsem adjuk fel, bízunk benne, hogy biztonságos településünkre költöznek még fiatal családok. Tárt karokkal várjuk őket – biztat mindenkit a településvezető.
A gyerekek kedvence az utca
Maróti Ferencék az elsők között voltak, akik Köröstetétlenre költöztek és az öt forintos telkek egyikén húzták fel házukat.
– Elsősorban a közbiztonság vonzott ide bennünket. Csendes település, 15-20 kilométerre van minden környező várostól, Ceglédtől, Szolnoktól, Tiszakécskétől, de Kecskeméttől sincs nagyon messze. Előnye az utcának, hogy zsákutca, és nincs átmenő forgalom. Így a gyerekeket nyugodtabban engedhetjük ki játszani a többi gyerekkel – mesélte Ferenc, akinek fia már első osztályos, természetesen a helyi iskolában.
Szoljon
