Öt forintért árulják a telkeket, mégsem kell senkinek

Még 2001-ben gondolt egy merészet a tetétleni önkormányzat: hogy megállítsa a kisközség népességének fogyását, (majdnem) ingyen telkeket ajánlottak az oda költözőknek. A település keleti részén 40x19 méteres összközműves portákat alakítottak ki, összesen huszonhatot.

Olyanok jelentkezését várták, akik csendes helyre szeretnének költözni. Az sem volt baj, sőt, kifejezetten jó volt, ha gyerek is akadt a családban, hiszen így próbálták megmenteni a helybéli óvodát és általános iskolát. Már rögtön az első nap tízen jelentkeztek a párját ritkító lehetőségre.
– A feltétel csak annyi volt, hogy három éven belül megkérjék a lakhatási engedélyt, illetve nem engedtük, hogy öt évig eladják az öt forintos ingatlant – mondja Pásztor Imre polgármester.

A településvezető hozzáfűzi, a kezdeti lelkesedés után 2008 környékén megállt az érdeklődés, egyre kevesebben tudták vállalni az építkezés költségeit. Olyanok is voltak, akik „félúton” akadtak el, nem tudták befejezni vagy éppen elkezdeni házuk felhúzását.
– Két telken a mai napig NAV-os foglalás van, ezeket mostanság próbálja visszaszerezni önkormányzatunk.
A településvezető elárulja, egy portát árverezésen kellett visszavásárolniuk az adóhatóságtól.
– Elmentem az árverezésre, ahol három másik érdeklődő is licitált a telekre. Az ötforintos ingatlanunknak 70 ezer forint volt a kikiáltási ára. Kifejtettem a jelenlévőknek, hogy bármi áron, de visszaszerzem a tulajdonunkat. Elszántságomat látva szerencsére „csak” 140 ezerig mertek licitálni, így nekem 150 ezerért sikerült megvennem. Nem csaptunk túl jó üzletet – ingatja fejét Pásztor Imre, hozzátéve, pont erre a telekre van egy újabb érdeklődő. A fiatalok jelenleg Angliában dolgoznak, augusztusban jönnek haza, akkor kötik meg a szerződést az önkormányzattal, majd kezdik az építkezést.


Megtudjuk, szabad telkek még mindig vannak, az utóbbi két évben egyetlen egyet sem adtak el. S bár a jövőben már fel kell értékeltetnie az önkormányzatnak e portákat, a képviselő-testület szabadon dönthet arról, mennyiért adja tovább a letelepedni vágyóknak. Vélhetően most sem sok tízezer forintért...
Az ötforintos akció tehát kevés volt Köröstetétlen „benépesítésére”, de kevés volt az óvoda és az iskola megmentésére is, ezeket végül a református egyház vette át és működteti tovább.
– Mi mégsem adjuk fel, bízunk benne, hogy biztonságos településünkre költöznek még fiatal családok. Tárt karokkal várjuk őket – biztat mindenkit a településvezető.

A gyerekek kedvence az utca
Maróti Ferencék az elsők között voltak, akik Köröstetétlenre költöztek és az öt forintos telkek egyikén húzták fel házukat.
– Elsősorban a közbiztonság vonzott ide bennünket. Csendes település, 15-20 kilométerre van minden környező várostól, Ceglédtől, Szolnoktól, Tiszakécskétől, de Kecskeméttől sincs nagyon messze. Előnye az utcának, hogy zsákutca, és nincs átmenő forgalom. Így a gyerekeket nyugodtabban engedhetjük ki játszani a többi gyerekkel – mesélte Ferenc, akinek fia már első osztályos, természetesen a helyi iskolában.

Szoljon
polgarmeste.jpg
 
Kedves Röfike
-
Németországban nincs probléma a párválasztással, van rengeteg féle fajta ember, mindenki megtalálja az izéséhez passzolot.
-
Megnéztem a videot a 82 éves Pécsi szamurájjal, félek ott nem lesz már idö integrálodni se utodokat létrehozni.
Ahoz képest, hogy a bácsi 20 éve ott él, elég korlátolt a szokincse. Nem akar integrálodni? ;)
-
Erdekes, hogy nincs munkalehetöség Mo.-on, de azért fegyverforgatás tanitásábol jol meglehet élni. :)
...tudod készülünk a visszavágóra Lech mezőért. :)
 
Eszembe se jutott barátom, hogy a konyhakertből meg lehet élni. Természetesen felmérve a helyi adottságokat valamilyen állattartó/növénytermesztő tevékenységet kellene indítani. Lásd 1. pont. (Pénz+kedv nélkül nehéz!)

Összegezve, azt hiszem kettőnk közül Te látod rosszabbul a helyzetet: vidéken nincs állás, felejtsd el, hogy valaki alkalmaz, és az alkalmazotti nézőpontot is ezzel együtt. (Minimálbér, másodállás) NEKED kellene vállalkozni valamire (ha vidéken akarsz élni), ami jellemzően mg jellegű. Ha ez megvan és beindul a verkli, a többit meg lehetne oldani. (suli, iskola, stb.) Ausztráliában, az USA-ban vagy akár Kanadában ennél 10-szer nagyobb távolságokról kell megoldaniuk a farmereknek ezeket a dolgokat. Persze Magyarisztán nem az USA. :-(

1. Én nem vagyok a "barátod", ne nevezz annak.

2. Teljesen el vagy tévedve.
Ahhoz hogy valaki mg-i tevékenységet végezhessen különböző ENGEDÉLYEK KELLENEK. Ahhoz hogy kimenj a piacra és áruld a paprikádat ahhoz meg ALSÓ HANGON IS ŐSTERMELŐI IGAZOLVÁNYRA VAN SZÜKSÉGED. Nem úgy van ahogy te azt leírtad, vagy ahogy elképzeled: bérelsz egy földterületet, behinted magokkal, 'oszt azt árulod későbbiek során mindenféle jött mentnek! Röhög a vakbelem...

Ha meg már vállalkozó vagy, AKKOR IS FIZETNED KELL MAGAD UTÁNA JÁRULÉKOKAT, amikor ÁRVÍZ VAN, JÉGESŐ VAN, SZÁRAZSÁG VAN, TÉL VAN. TEHÁT BAROMI KOCKÁZATOS!

"Ausztráliában, az USA-ban vagy akár Kanadában "

jaj hagyjuk már ezt a hülyeséget, hogy mi hol van!!!!
 
Lehet ügyeskedni. A legkülönösebb módja ennek, amikor sok gyereket szülnek, akik nevelőotthonba kerülnek, majd valamelyik rokon kiveszi őket és mint nevelő szülő gondozza őket. Ezért az állam szépen fizet. Igaz, ilyenkor lagalább ellenőrzik őket, hogy valóban rendesen taníttatják és nevelik-e a gyerekeket.

Ismerek ilyen családot. Még a saját gyerekeiket is elhanyagolják, mégis, már két rokon gyereket vettek magukhoz, mint nevelőszülő. Nem mondanám, hogy annyira hatékony az az ellenőrzés...
 
Mezőgazdasági, termelő vállalkozásra gondoltam. Amihez termőföld kell, legelő, akarat, induló hitel és nagy-nagy bátorság. :) Más vállalkozást minek vidékre tenni? :)

Értem, mire gondoltál, de keveseknek van meg ehhez a képességük (amit írtál is, lóvé, meg bátorság).
Lehetne vidéken más vállalkozás is, csak nincs rá fizetőképes kereslet.
 
Akkor jobban tennéd ha csöndben is maradnál! Sokat változtak a törvények 10 ÉV ALATT!!!
Minden bizonnyal. Ezért nem is foglalkozok vele. mindemellett megjegyzem, 1991-ben, amikor a diplomámat kézhez kaptam, az egyik tanárom azt mondta: "Egy mg vállalkozás jövedelmezősége 12% körül van, ha jól csinálja, ha a tőkéjét bankba viszi és nem invesztál a tevékenységbe az hoz 20% hasznot, és nem kell korán kelni." Ezzel csak egy bibi volt akkor is: nincs mindenkinek tőkéje, amit be lehetne fektetni, valamit meg csinálni kell, hogy ne halljon éhen az ember. Mindemellett ha valaki nem akar, vagy tud mg tevékenységet csinálni, ne kérje az államtól számon, ha nem tud munkát adni helyette. Azt azonban számon kérheti, hogy miért nem a mg-t fejleszti, miért gyárakat kell építeni (és nem mg feldolgozóipari gyárakra gondolok) amelyek hoznak ugyan pár ezer munkahelyet, miközben több millióan vidékrn nem tudnak magukkal mit kezdeni. Ha lenne fantázia mg tevékenységben, és meglenne hozzá a feldolgozó ipar is, sokkal több embernek lenne munkája idehaza.
 
Ugyan, ne törődj az olyan emberekkel akik attól megsértődnek, ha azt mondod nekik, hogy "barátom"... :rohog: Iszonyú érzés lehetett, amikor elolvasta ezt a rettenetes, megalázó megszólítást. Mit gondolsz, az "ember" elnevezés nem túl megalázó? :o
Nem tudom, de igazad van nem törődök vele. Max arra lennék kíváncsi, ő milyen mg tevékenységet végzett életében?
 
Minden bizonnyal. Ezért nem is foglalkozok vele. mindemellett megjegyzem, 1991-ben, amikor a diplomámat kézhez kaptam, az egyik tanárom azt mondta: "Egy mg vállalkozás jövedelmezősége 12% körül van, ha jól csinálja, ha a tőkéjét bankba viszi és nem invesztál a tevékenységbe az hoz 20% hasznot, és nem kell korán kelni." Ezzel csak egy bibi volt akkor is: nincs mindenkinek tőkéje, amit be lehetne fektetni, valamit meg csinálni kell, hogy ne halljon éhen az ember. Mindemellett ha valaki nem akar, vagy tud mg tevékenységet csinálni, ne kérje az államtól számon, ha nem tud munkát adni helyette. Azt azonban számon kérheti, hogy miért nem a mg-t fejleszti, miért gyárakat kell építeni (és nem mg feldolgozóipari gyárakra gondolok) amelyek hoznak ugyan pár ezer munkahelyet, miközben több millióan vidékrn nem tudnak magukkal mit kezdeni. Ha lenne fantázia mg tevékenységben, és meglenne hozzá a feldolgozó ipar is, sokkal több embernek lenne munkája idehaza.

"Ha lenne fantázia mg tevékenységben, és meglenne hozzá a feldolgozó ipar is"

ha...ha...ha... és megint ha.

Olyanról beszélsz megint ami NINCS!


És amúgy nem fantázia kérdése az egész, egészen egyszerűen NEM ÉRI MEG, mert külföldről behozott cuccal lenyomják az árakat, ezáltal csődbe viszik a vállalkozót és annak családját,+ az állam is lehúzza a megszokott bőradagot! Nem értem, hol voltál te az elmúlt években, (talán a holdon???) mikor a tejjel, olajjal, cukorral, liszttel és -sorolhatnám még sokáig - megcsinálták????

Egy álomvilágban élsz.
 
Nekem régi mániám, hogy a falunak saját magát kéne kihúznia a nyomorból. Most az van, hogy nem éri meg termelni szinte semmit, mert bejön Kínából (Spanyolországból stb) dömpingáron a zöldség, gyümölcs, nagyüzemből a hús, tojás. Ha el akarják adni, vagy a piacra kell menni (némi papírmunka, kocsi, üzemanyag, helypénz, idő, pakolás, keccsölés) vagy oda kell adni bagóért a felvásárlónak aki monopóliumot élvez a faluban, mert más felvásárló nem megy oda, nem csinálnak egymásnak versenyt.

Három megközelítés van eddig:
- termel sok munkával sok dolgot, egy-egy dologból viszonylag keveset, keccsöl vele a piacon, apránként eladogatja - sokat elvisz az értékesítés költsége
- termel kevesebb munkával egy-két dologból sokat, kisemmizi a felvásárló
- termel kevesebb munkával sok dolgot, épp csak annyit ami saját használatra esetleg a családnak elég (kiadást spórol, ez a motiváció)

Lenne még egy megoldás, ha a faluközösség saját tulajdonú boltja adná el a megtermelt javakat a városban, ezzel az értékesítés költségei a töredékükre csökkennek, ahhoz képest, hogy mindenki egyénileg fuvarozza a piacra a portékáját. Ugyanakkor a bevétel magas, nem viszi el a hasznot a felvásárló. Ezen lehetne fejleszteni, sajnos széthúzás van, elszámolási viták, félelem a közös üzlettől és nem is alaptalanul.

Szerintem van egy negyedik megoldás is. Meg kellene nézni, hogy mi az amire falun pénzt költenek. Még gyümölcsre és zöldségre is, csak kevesebbet mint városon. De már a feldolgozott termékekre ugyanúgy kiadják a pénzt: pékáruk, tejtermékek, felvágottak, konzervek, üdítő, szesz, kávé, stb. Megy még pénz áramra, fára, vízre. Időnként ruhára. Vannak még komoly kiadási tételek: közlekedés, gyógyszer és a szolgáltatások (újság, tv, net - már ahol - ez egyébként egyre inkább luxuskategória). Most hirtelen ennyi jut eszembe.

Pontosan fel kellene mérni - már amennyire lehet - hogy egy-egy falu mire költ, mennyi pénz áramlik a faluból kifelé és mire, és mennyi áramlik befelé és miből, valamint mennyi forog bent a faluban egymás között. Ez utóbbira kell gyúrni a továbbiakban, meg kell szervezni a falu gazdaságát kb úgy, mintha egy külön ország lenne. Ami kintről jön de helyben is megtermelhető, feldolgozható, előállítható, összeszerelhető, javítható vagy szolgáltatható, azt szép lassan meg kell szervezni, be kell indítani. Országoknál ezt a folyamatot úgy hívják, hogy importhelyettesítés, és az eredménye az szokott lenni, hogy munkahelyek létesülnek, nő a jövedelem, csökken az import, csökken a kereskedelmi deficit, nő a költségvetés bevétele. Az új, importhelyettesítő iparágakat a kormány védi a külföldi versenytől, adókedvezményekkel, vámmal, kvótával, támogatással, szabályozással. Legalábbis régebben ezeket szabad belátása szerint megtehette.

A falu külön törvényekkel nem védheti meg magát, pl külön vámot sem szabhat ki mondjuk a spanyol paradicsomra. Ám bevethet egy olyan fegyvert, ami MINDENT szinte 100%-ban kiszorít a falu piacáról amit helyben képesek létrehozni. Ez a fegyver pedig a helyi pénz amit egymás között elszámolásként elfogadnak, de kívül mindenki kitörölheti vele a seggét mert senki más nem fogadja el, csak a faluban létrehozott termékekre/szolgáltatásokra válthatja be.

Ráadásul a helyi pénznek van egy olyan tulajdonsága, hogy mivel ez rossz pénz (nem átváltható, nem széleskörben felhasználható, stb) mindenki igyekszik szabadulni tőle, ezért a falun belül amit lehet ebben fizetnek. Kiszorítja a forintot, amit megvehetnek helyi pénzért, azt azért veszik meg, a forintot tartalékolják más, olyan kiadásokra melyek nem fizethetőek helyi pénzben. A helyi pénzt csak azért fogadja el bárki is a faluban, mert a saját helyben előállított termékét, szolgáltatását mások helyi termékére, szolgáltatására cserélheti, így forintkiadást spórol meg. Amit el tud adni jó áron forintért, az nem jelenik meg a helyi piacon, ott csak a felesleget adja el a termelő, de ebből a feleslegből, megmaradt áruból - ami egyébként vagy rajta rohadna, vagy bagóért kéne eladnia - forintkiadást spórolhat meg. Idővel egyre többen jönnek rá, hogy az eddigi termelésüket minimális (vagy épp semmi) beruházással kismértékben érdemes növelni, mert a helyi piacon, helyi pénzért elmegy és a többletből forintkiadást spórolhatnak meg. Vagy épp minimális (pár ezer, tízezer ft) beruházással elkezd csinálni vmit amiből tisztes bevétele keletkezik helyi pénzben.

Kezdetben gyümölcs és zöldség cserebere. Kombinálva tojással, frissen vágott csirkével, disznóval. Később feldolgozott termékek: lekvár, befőtt, savanyúság, sütemény. Utána sajt, vaj, szalonna, kolbász, felvágott, gyümölcsjoghurt, tészta - ezek már inkább fiatalok révén. A korlát a komoly technikai hátteret jelentő termékek, a külső piacon is prímán eladható termékek és a teljes törvényi szigorral védett termékek (pl szesz, cigi, üzemanyag) - ezeket vagy nem képesek helyben előállítani, vagy nem adják el helyi pénzért, vagy tilos velük foglalkozni.

Az egész ráadásul adómentesen valósulhat meg.
Vagy tökfeketén: az egész falu benne van, mivel mindenki ismeri egymást, adóellenőr a körbe nem tud befurakodni, hiába lengeti a pénzt, mivel idegen nem fogadják el tőle, a helyi pénzről meg megkérdezik, hogy milyen színes papírral égeti itt magát. (Cserebere alapon most is így megy, az adóhatóság nem tud fogást találni, mert nincs eset, nincs bizonyíték, ismeretlennek nem eladó, nem cserélhető semmi, üzletképtelen)
Meg lehet oldani adómentesen hivatalosan is, szövetkezeti formában, ahol a tagok egymásnak - talán hatmillíós értékig - teljesíthetnek egymás felé. Ez akkor jöhet be a képbe, ha ott van a távlati cél, hogy feldolgozott termékeket is helyben akarnak előállítani.

Persze a helyben előállított termékek árban semmiképp nem lesznek versenyképesek a kinti termékekkel, de nem is kell mert a helyi pénz kiszorítja a kinti termékeket. Gyakorlatilag munkát cserélnek munkára, kiküszöbölve azt a problémát, hogy saját munkával piaci alapon nem tudnának versenyképes, jövedelmező dolgokat csinálni. Sok mindent továbbra is kintről kell beszerezni, de sok mindent - kb az élelmiszer 70-80%-t - nem, néhány szolgáltatást sem, fűtést is csak részben (pl a tüzifa eladható az országban mindenhol, de pl a gallyfa, metszési nyesedék, venyige stb már csak olcsóbban vagy bagóért ezért nem is érdemes vele foglalkozni, ott rohad meg a földön, legfeljebb a gazdája fűt vele. Helyi pénzért eladható, ki lehet váltani az árából más kiadást.

Egy másodrendű gazdaságot lehetne csinálni a semmiből, szinte csak munkával, minimális pénzből, sok-sok szervezéssel, visszahozva a termelésbe, szolgáltatásba, kereskedelembe több millíó most otthon reménytelenül kókadozó honfitársunkat. Nyilván a nagytőke ezt nem nézné jó szemmel.
 
Szervusztok ,
Sajnos Pearll-nek nagyon is igaza van , pedig nem mindig értek vele egyett ! De nagyon is igaz , hogy a sok külföldröl behozott áruval szépen tönkre lehetett és lehet tenni a belsö piacot , mint termelöt , mint gyártot . Magam emlékszem még arra az idöre amikor még nem voltunk bent az EU-ban , igy természetesen EU-s külföld voltunk , ez azt jellentette , hogy azok az áruk melyek az EU területét elhagyták "támogatásba" részesültek Brüsszelböl . Tehát igy nem volt a a Magyar sajt versenyképes a maga 1500Ft/kg árával a Németországból behozottal melyet 700Ft/ kg-ért árultak , kérditek hogy ez megérte a külföldi gyártónak ? Meg hát hiszen megkapta rá otthon mint Expotképes árura a támogatást ! Hiszen még ma is a baromfivágohidi nyesedékre melyett Afrikába szállitunk kilogrammokként 1.5€ kap az export cég !
Másik Zolcsi , ez szép és jó , mármint az Ötleted a "külön pénzröl" de kérlek ebbe az állam bácsi nemeggyez bele ! Mitgondolsz ? 20 ezer különféle fizetöeszköz ?? Itt Németországba volt egy pár hasonló terv mely müködött is kicsit a kereskedök között , ezt Batko-nak hivták a Bartel kereskedelemböl véve és Baden-Würthemberg tartományból /tehát svábiából/ indult ki . Az auto szerelö megjavitott a kocsidat , Ömeg a töled kapot csekkel valahol máshol felhasználhatta , de elég gubancos volt hiszen készpénzre igy is ugyis szükség volt , na meg ugye az áfát is lekellett perkálnod . Tehát nem olyan egyszerü mint az ember ezt elképzeli. De volt ám valamikor még az átkos elött az átkosabba az ugynevezett "Hangya szövetkezet" mely igen is a falusi termelöket , gyártokat segitette akik a szövetkezetekbe tömörülve tudták áruikat értékesiteni !
Ps. valamikor még ifjabb koromban mi az erdöben a gallyfát árultuk akkor a környékbeli lakosságnak , egy teherautonyi , jó akkor még csak Zil-ek jártak ha jártak , vagy szekérnyi 150 Ft volt . Igaz azt a vásárlonak magának kellet kitermelnie ;)
 
Lenne még egy megoldás, ha a faluközösség saját tulajdonú boltja adná el a megtermelt javakat a városban, ezzel az értékesítés költségei a töredékükre csökkennek, ahhoz képest, hogy mindenki egyénileg fuvarozza a piacra a portékáját. Ugyanakkor a bevétel magas, nem viszi el a hasznot a felvásárló. Ezen lehetne fejleszteni, sajnos széthúzás van, elszámolási viták, félelem a közös üzlettől és nem is alaptalanul.

Eredendően jó ötlet, csak kár hogy közbe van iktatva az "ember" a saját kis malmaival...

Ezzel az a baj, hogy :
-nem egyenletes az árú minősége. Gondolok én itt a termelt paradicsom minőségére, vagy vegyük a cseresznyét. Én nem szeretem a kukacos cseresznyét, ezért kimondottan olyan helyi embertől vásárolok aki PERMETEZI. Most ugye a permetezés is pénzbe kerül... nem hiszem hogy mindenki permetezné a cseresznyéjét, hiszen aki nem permetezi, az úgyis eladja a gyanútlan vásárlónak a kukacos cseresznyéjét, mert az ugye kívülről nem látszik, ráadásul olyan áron, mint aki permetezett cseresznyéjét árulja. És akkor most leszek rosszhiszemű, és azt mondom, hogy lehet aki árulná a cseresznyét abban az egy falusi boltban belekeveri a permetezetlen cseresznyét a permetezettbe és adja mindkettőt permetezett árán, az így keletkezett hasznot meg lenyúlja.

- hiába is alkotnak közösséget, egyéni adóbevallás van. Tehát ha a kovács család bead 10 kg cseresznyét a közösbe, és kap érte 6.000 ft-ot, neki kell vele elszámolnia a NAV felé arról nem is beszélve, hogy dokumentációs kötelezettsége is van (pl.. peremtezési kiskönyv ..stb.), szóval ha már ennyi a nyűg vele, inkább a falun lévő ember magától csinálja (hiszen akkor a saját bőrét viszi a vásárra, és ha bukik is akkor is a saját hülyesége miatt bukik). Ráadásul ugye be is kell jelenteni a NAV-nál. 5-ös adószámmal is csak egyszer adhatsz el, többször nem, mert arra meg már vállalkozóit vagy egyénit esetleg őstermelőit kérnek, ami után egész évben fizetni kell a járulékokat. És nem mondom hogy ez a rendszer "véletlenül" lett ilyen.... (sajnos)... hanem szándékosan.



Az új, importhelyettesítő iparágakat a kormány védi a külföldi versenytől, adókedvezményekkel, vámmal, kvótával, támogatással, szabályozással. Legalábbis régebben ezeket szabad belátása szerint megtehette.

Ez sajnos nálunk 2004-ben megszűnt (EU csatlakozás). TILOS kvótákkal, ártámogatással vagy bármilyen más előnnyel, engedménnyel, eszközzel a belföldi kereskedelmet támogatni. Most ugyanez van az Erzsébet utalvánnyal. Azt sem lehet. Amúgy eddig sm lehetett, de az EU-nak most lett ebből elege.És hozzáteszem elég türelmes volt az EU, mert annak ellenére, hogy a kezdetektől tudták, hogy EU ellenes, mégis jó pár évig csinálták!


Ez a fegyver pedig a helyi pénz amit egymás között elszámolásként elfogadnak, de kívül mindenki kitörölheti vele a seggét mert senki más nem fogadja el, csak a faluban létrehozott termékekre/szolgáltatásokra válthatja be.

Hát nézd! Ha fogorvosra van szükséged hirtelen, akkor tényleg aztán kitörölheted a hátsóddal a papírral :) ... ráadásul ha már orvoséknál tartunk: egy orvosnak miért is lenne érdeke egy "cetlit" ami nem pénz elfogadnia, ha mellette vannak valódi pénzzel fizető emberek??? Olyan pénzzel, amit ő bárhol beválthat, akár külföldön a tengerparton... ráadásul pénz létrehozásához aranytartalékkal kell rendelkezni, szigorú sorszámozásúnak kell lennie, biztonsági elemekkel ellátva, mely megnehezíti a hamisítást... ;)

Nah mindegy!
Foglaljuk el a Marsot páran "tiszta lelkű, becsületes emberként" 'oszt akkor majd ott létrehozhatnánk egy ilyen gazdaságot ;)
 
Szervusztok ,
Sajnos Pearll-nek nagyon is igaza van , pedig nem mindig értek vele egyett ! De nagyon is igaz , hogy a sok külföldröl behozott áruval szépen tönkre lehetett és lehet tenni a belsö piacot , mint termelöt , mint gyártot . Magam emlékszem még arra az idöre amikor még nem voltunk bent az EU-ban , igy természetesen EU-s külföld voltunk , ez azt jellentette , hogy azok az áruk melyek az EU területét elhagyták "támogatásba" részesültek Brüsszelböl . Tehát igy nem volt a a Magyar sajt versenyképes a maga 1500Ft/kg árával a Németországból behozottal melyet 700Ft/ kg-ért árultak , kérditek hogy ez megérte a külföldi gyártónak ? Meg hát hiszen megkapta rá otthon mint Expotképes árura a támogatást ! Hiszen még ma is a baromfivágohidi nyesedékre melyett Afrikába szállitunk kilogrammokként 1.5€ kap az export cég !

Köszönöm.

Igen, sajnos ez is egy példa, de akár a hazai cukorgyárak EU-s támogatásért való lerombolására is gondolhatnánk
(vagyis a cukorgyár tulajdonosainak az EU nem kevés pénzt fizetett azért hogy a saját gyárukat lerombolják, úgy hogy későbbiekben se lehessen ott cukrot előállítani, ugyanúgy a cukorrépa tenyésztők is pénzt kaptak, ha növényt váltanak és áttérnek másra. Ezért szűnt meg nálunk évekig a cukorgyártás, kezdve a cukorrépa termesztésen át a feldolgozásáig, és ezért kellett külföldi cukrot venni, amink az ára - ha emlékeztem nem csal- volt hogy valami 350-400 ft / kg között mozgott már pár éve...)

:( :(

http://www.mfor.hu/cikkek/vallalatok/Az_unios_penzek_okozhattak_a_magyar_cukorgyarak_vesztet.html

No meg volt valami napraforgó / étolajas / Bungles- ügy is...

:( :(
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

B Szabó Imre wrote on favorit82's profile.
Köszönöm szépen ! The Osmonds-Down by the lazy river-mp3
vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönöm szépen a legújjab fordításod !
nkatalin wrote on bsilvi's profile.
Szia! Nagyon szépen köszönöm a renegát akseli kiborgot már nagyon vártam, lesz folytatása? Lehet tudni hány rész lesz még? Mit fordítasz következőnek? Köszi, ha válaszolsz!Szép napot!
Horváth Csilla Judit wrote on Melitta's profile.
Kedves Melitta!
Szeretnék hozzáférést a Legális E-bookok fórumhoz!
Előre is köszönöm: Judit
koby11 wrote on Recsi70's profile.
Szia! Érdekelne engem is a hiányzó oldal, ha el tudod küldeni. Köszi előre is!

Statisztikák

Témák
38,148
Üzenet
4,806,976
Tagok
615,981
Legújabb tagunk
Kinga919
Oldal tetejére