A kék-sárga „Tudta?”-plakátoknak köszönhetően azt már tudjuk, hogy mi az, amit jó, ha feltétlenül tudunk a kvótanépszavazás előtt. A szürke-piros ellenkampánynak köszönhetően azt is tudjuk lassan, hogy mi az, amit eddig tutira nem tudtunk, de a referendumhoz (vagy egy tökéletesen random kocsmai beszélgetéshez) hasznos, ha hallunk róla.
Na, de a lényeget, azt tudjuk-e? Te tudod, hogy mi lesz a kérdés, ez az egész miről szól, mennyi az a „városnyi” illegális bevándorló, mennyibe kerül ez az egész, melyik párt mit javasol… és egyáltalán: TE hányadán állsz az egésszel? Ennek kiderítésére tesz most kísérletet dr. Gyurkó Szilvia azzal, hogy összeírta a nyolc alapkérdést, amit nem lehet megúszni, ha az ember felelősen és átgondoltan szeretne szavazni (vagy nem szavazni) október másodikán.
–
1. Mi a kérdés?
Október 2-án erre a kérdésre kell válaszolnunk:
„AKARJA-E, HOGY AZ EURÓPAI UNIÓ AZ ORSZÁGGYŰLÉS HOZZÁJÁRULÁSA NÉLKÜL IS ELŐÍRHASSA NEM MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK MAGYARORSZÁGRA TÖRTÉNŐ KÖTELEZŐ BETELEPÍTÉSÉT?”
2. Miért hívják ezt a népszavazást „kvótanépszavazásnak”?
Az európai szabályok szerint, ha valaki az EU határainál menekültként jelentkezik, abban az országban kell elbírálni a kérelmét, ahol először az EU területére lépett. Ezzel sok a gond. Például azokra az országokra, amelyek a „menekültek útvonalába” esnek (Olaszország, Görögország és például 2015 őszén Magyarország) aránytalanul nagy terhet rónak – gyakran képtelenek elbírálni megfelelő módon a kérelmeket. Ráadásul a menekültek számára ezek általában csak tranzitországok, a céljuk az EU belső országainak valamelyike (legtöbbször Németország).
Tavaly szeptemberében az Európai Unió Tanácsa Magyarország, Csehország, Románia és Szlovákia „nem” szavazata, valamint Finnország tartózkodása mellett elfogadott egy átmeneti intézkedést, aminek részeként összesen 120 ezer (első körben 66, majd 54 ezer) menedékkérőt helyeznek el más országokban, mint ahol eredetileg a menekültkérelem elbírásával kapcsolatos eljárásnak meg kellett volna indulnia.
A cél tehát az, hogy a többi tagállamot is bevonják a kérelmek elbírálásába, és így tehermentesítsék azokat az országokat, ahol sok menedékkérő van. Magyarország területéről 54 ezer embert helyeztek volna át, de a magyar kormány ezt elutasította, így a ránk eső részt végül arányosan felosztották a másik két ország (Olaszország és Görögország) között.
Azt, hogy egy országnak hány menedékkérő kérelmét kell elbírálnia (azaz hány menedékkérő várja majd Magyarországon az ügye eldöntését), a népesség, a GDP, a munkanélküliségi arány és az előző öt év menedékkérelmei alapján számolták ki. Ez a kvóta.
3. Mekkora Magyarország kvótája?
Magyarország kvótája: 1294 fő.
4. Miről szól a szavazás?
Az Európai Unió Tanácsa már elfogadta a kvótarendszert, azt végre kell hajtaniuk a tagállamoknak. Az az alapján kiszámolt kvótákat nem befolyásolhatja a népszavazás eredménye. A népszavazási kérdésre adott válaszunkban az Unió kvótarendszerrel kapcsolatos javaslatáról, valamint egy esetleges jövőbeni kvótáról mondhatunk (elutasító vagy támogató) véleményt.
5. El akarsz menni szavazni?
Vannak országok, ahol pénzbüntetést kell fizetni annak, aki távol marad, de Magyarországon mindenki szabadon és jogi következmények nélkül dönthet úgy, hogy nem megy el egy szavazásra vagy választásra. Ezért minden tizennyolcadik életévét betöltött magyar állampolgár négy döntési lehetőség közül választhat:
Nem vesz részt a népszavazásban (távol marad)
Részt vesz, és igennel szavaz
Részt vesz, és nemmel szavaz
Részt vesz, és érvénytelen szavazatot ad le
Az alábbi ábra megkísérli levezetni, hogy miként érdemes szavazni, attól függően, hogy az ember mit gondol a kérdésről, a szavazásról, a problémáról:
6. Mi lesz a népszavazás következménye?
A magyar népszavazás (ahogy egyetlen más tagállamban tartott népszavazás) sem befolyásolhatja az EU intézményeiben elfogadott, kötelező erejű döntések végrehajtását, és az azokból eredő tagállami kötelezettségeket.
Eszerint a „nem” válaszok többsége esetén is a már elfogadott 1294 főnyi menedékkérőt át fogják helyezni Magyarországra, és az ő menekültstátusszal kapcsolatos eljárásukat a magyar hatóságoknak kell majd lefolytatni. Az EU jövőbeni, kvótarendszerrel kapcsolatos döntését szintén nem befolyásolja ügydöntő módon a „nem”-ek többsége.
Az „igen” válaszok többsége esetén szintén nincs kötelező erejű következménye a népszavazásnak az EU intézményekre, de a magyar országgyűlésre nézve igen (feltéve, ha az összes választópolgár legalább ötven százaléka elment szavazni).
7. Mit mondanak a pártok?
A népszavazás politikai kérdés is, ezért minden parlamenti képviselettel rendelkező párt véleményt formált arról, hogy a választópolgároknak hogyan kellene szavazniuk.
FIDESZ: menj el szavazni, és szavazz nemmel!
KDNP: menj el, és szavazz nemmel!
MSZP: ne menj el, de ha elmész, szavazz nemmel de nincs egységes álláspont.
JOBBIK: menj el, és szavazz nemmel!
LMP: ne menj el szavazni!
DK: ne menj el szavazni!
EGYÜTT: ne menj el szavazni!
Liberálisok: menj el, és szavazz igennel!
Párbeszéd Magyarországért: ne menj el szavazni!
8. Mennyibe kerül a népszavazás?
A népszavazás lebonyolítására 7 milliárd 446,5 millió forintot szánnak a Magyar Közlönyben megjelent egyik döntés szerint. Csakhogy el tudjátok helyezni az összeget: ez körülbelül kétszer annyi, mint amennyit a nemzeti parkok igazgatóságai kapnak a költségvetéstől 2016-ban, majdnem kétszerese az idén élelmiszer-biztonságra szánt állami pénznek, és háromszor annyi, mint amennyit a költségvetés a Biztos Kezdet Gyermekházak működésére elkülönített 2016-ban.
Akárhogy is döntesz, ez a népszavazás mindenképpen alkalmat teremthet arra, hogy elgondolkozzunk: egyetértünk-e azzal, ahogyan Magyarország és az Európai Unió a menekültválságot kezeli.
Jó, ha higgadtan végig tudjuk gondolni azokat az értékeket, melyekben hiszünk, és ha képesek vagyunk kérdéseket feltenni a készen kínált mondatok és magyarázatok kapcsán. Az aktuális világpolitikai helyzet, egy több tucat országot magába foglaló Unió, illetve maga a menekültpolitika bonyolultabb és árnyaltabb kérdés annál, semhogy egyetlen mondattal véleményt lehessen róla alkotni.
Dr. Gyurkó Szilvia
Na, de a lényeget, azt tudjuk-e? Te tudod, hogy mi lesz a kérdés, ez az egész miről szól, mennyi az a „városnyi” illegális bevándorló, mennyibe kerül ez az egész, melyik párt mit javasol… és egyáltalán: TE hányadán állsz az egésszel? Ennek kiderítésére tesz most kísérletet dr. Gyurkó Szilvia azzal, hogy összeírta a nyolc alapkérdést, amit nem lehet megúszni, ha az ember felelősen és átgondoltan szeretne szavazni (vagy nem szavazni) október másodikán.
–
1. Mi a kérdés?
Október 2-án erre a kérdésre kell válaszolnunk:
„AKARJA-E, HOGY AZ EURÓPAI UNIÓ AZ ORSZÁGGYŰLÉS HOZZÁJÁRULÁSA NÉLKÜL IS ELŐÍRHASSA NEM MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK MAGYARORSZÁGRA TÖRTÉNŐ KÖTELEZŐ BETELEPÍTÉSÉT?”
2. Miért hívják ezt a népszavazást „kvótanépszavazásnak”?
Az európai szabályok szerint, ha valaki az EU határainál menekültként jelentkezik, abban az országban kell elbírálni a kérelmét, ahol először az EU területére lépett. Ezzel sok a gond. Például azokra az országokra, amelyek a „menekültek útvonalába” esnek (Olaszország, Görögország és például 2015 őszén Magyarország) aránytalanul nagy terhet rónak – gyakran képtelenek elbírálni megfelelő módon a kérelmeket. Ráadásul a menekültek számára ezek általában csak tranzitországok, a céljuk az EU belső országainak valamelyike (legtöbbször Németország).
Tavaly szeptemberében az Európai Unió Tanácsa Magyarország, Csehország, Románia és Szlovákia „nem” szavazata, valamint Finnország tartózkodása mellett elfogadott egy átmeneti intézkedést, aminek részeként összesen 120 ezer (első körben 66, majd 54 ezer) menedékkérőt helyeznek el más országokban, mint ahol eredetileg a menekültkérelem elbírásával kapcsolatos eljárásnak meg kellett volna indulnia.
A cél tehát az, hogy a többi tagállamot is bevonják a kérelmek elbírálásába, és így tehermentesítsék azokat az országokat, ahol sok menedékkérő van. Magyarország területéről 54 ezer embert helyeztek volna át, de a magyar kormány ezt elutasította, így a ránk eső részt végül arányosan felosztották a másik két ország (Olaszország és Görögország) között.
Azt, hogy egy országnak hány menedékkérő kérelmét kell elbírálnia (azaz hány menedékkérő várja majd Magyarországon az ügye eldöntését), a népesség, a GDP, a munkanélküliségi arány és az előző öt év menedékkérelmei alapján számolták ki. Ez a kvóta.
3. Mekkora Magyarország kvótája?
Magyarország kvótája: 1294 fő.
4. Miről szól a szavazás?
Az Európai Unió Tanácsa már elfogadta a kvótarendszert, azt végre kell hajtaniuk a tagállamoknak. Az az alapján kiszámolt kvótákat nem befolyásolhatja a népszavazás eredménye. A népszavazási kérdésre adott válaszunkban az Unió kvótarendszerrel kapcsolatos javaslatáról, valamint egy esetleges jövőbeni kvótáról mondhatunk (elutasító vagy támogató) véleményt.
5. El akarsz menni szavazni?
Vannak országok, ahol pénzbüntetést kell fizetni annak, aki távol marad, de Magyarországon mindenki szabadon és jogi következmények nélkül dönthet úgy, hogy nem megy el egy szavazásra vagy választásra. Ezért minden tizennyolcadik életévét betöltött magyar állampolgár négy döntési lehetőség közül választhat:
Nem vesz részt a népszavazásban (távol marad)
Részt vesz, és igennel szavaz
Részt vesz, és nemmel szavaz
Részt vesz, és érvénytelen szavazatot ad le
Az alábbi ábra megkísérli levezetni, hogy miként érdemes szavazni, attól függően, hogy az ember mit gondol a kérdésről, a szavazásról, a problémáról:
6. Mi lesz a népszavazás következménye?
A magyar népszavazás (ahogy egyetlen más tagállamban tartott népszavazás) sem befolyásolhatja az EU intézményeiben elfogadott, kötelező erejű döntések végrehajtását, és az azokból eredő tagállami kötelezettségeket.
Eszerint a „nem” válaszok többsége esetén is a már elfogadott 1294 főnyi menedékkérőt át fogják helyezni Magyarországra, és az ő menekültstátusszal kapcsolatos eljárásukat a magyar hatóságoknak kell majd lefolytatni. Az EU jövőbeni, kvótarendszerrel kapcsolatos döntését szintén nem befolyásolja ügydöntő módon a „nem”-ek többsége.
Az „igen” válaszok többsége esetén szintén nincs kötelező erejű következménye a népszavazásnak az EU intézményekre, de a magyar országgyűlésre nézve igen (feltéve, ha az összes választópolgár legalább ötven százaléka elment szavazni).
7. Mit mondanak a pártok?
A népszavazás politikai kérdés is, ezért minden parlamenti képviselettel rendelkező párt véleményt formált arról, hogy a választópolgároknak hogyan kellene szavazniuk.
FIDESZ: menj el szavazni, és szavazz nemmel!
KDNP: menj el, és szavazz nemmel!
MSZP: ne menj el, de ha elmész, szavazz nemmel de nincs egységes álláspont.
JOBBIK: menj el, és szavazz nemmel!
LMP: ne menj el szavazni!
DK: ne menj el szavazni!
EGYÜTT: ne menj el szavazni!
Liberálisok: menj el, és szavazz igennel!
Párbeszéd Magyarországért: ne menj el szavazni!
8. Mennyibe kerül a népszavazás?
A népszavazás lebonyolítására 7 milliárd 446,5 millió forintot szánnak a Magyar Közlönyben megjelent egyik döntés szerint. Csakhogy el tudjátok helyezni az összeget: ez körülbelül kétszer annyi, mint amennyit a nemzeti parkok igazgatóságai kapnak a költségvetéstől 2016-ban, majdnem kétszerese az idén élelmiszer-biztonságra szánt állami pénznek, és háromszor annyi, mint amennyit a költségvetés a Biztos Kezdet Gyermekházak működésére elkülönített 2016-ban.
Akárhogy is döntesz, ez a népszavazás mindenképpen alkalmat teremthet arra, hogy elgondolkozzunk: egyetértünk-e azzal, ahogyan Magyarország és az Európai Unió a menekültválságot kezeli.
Jó, ha higgadtan végig tudjuk gondolni azokat az értékeket, melyekben hiszünk, és ha képesek vagyunk kérdéseket feltenni a készen kínált mondatok és magyarázatok kapcsán. Az aktuális világpolitikai helyzet, egy több tucat országot magába foglaló Unió, illetve maga a menekültpolitika bonyolultabb és árnyaltabb kérdés annál, semhogy egyetlen mondattal véleményt lehessen róla alkotni.
Dr. Gyurkó Szilvia
