Csatolás megtekintése 134674
Az adventi koszorú gyertyáinak meggyújtása a bűnök faggyújának elégésén keresztül a tiszta, magasztossá emelt koszorú (gyűrű, vagy kör) jelkép eléréséig vezet. A karácsony eljövetele szabadulás a kör zárt burkából, a folytonosságból, a szeretet ereje által.
Az adventi koszorú elkészítésének műveletét rituálénkká tehetjük. A művelet nem csupán ügyes barkácsolás - bár kell hozzá kézügyesség! - hanem mágikus teremtés is egyben. Meditáció, vagy elmélyült ima előzi meg, hogy az anyagot a kezedbe fogod. Az anyag a fa elemét jelképezi, fenyőág, háncs, vessző. Vagy más hasonló természetű anyag. Színe a zöld. A gyertyák színe hagyományosan a lila. A lila a misztika színe, az ezoterikus, spirituális tudatosságot hozza el életünkbe. Segít egyre mélyebbé tenni hitünket. Anyaguk a földet jelzi, a viasz, vagy más gyantás anyag az anyaghoz kötöttség jelképe.
A gyertya lángja a tűz. Nem porlaszt el, nem olvaszt el egyszerre mindent, fokozatosan ég el. Hétről hétre erősebb lesz, hisz először egy, majd végül már négy gyertya ég a koszorún. Teremtő - romboló ereje is egyre erősödik, hétről hétre növeli erődet a változtatáshoz, új dolgok felismeréséhez, a régiek elengedéséhez. Csak azokat a dolgokat égeti fel, amiket már oda kell adnod, amikre nincs már szükséged. Ez jelenti a lelki felkészülést az ajándékozásra, ám az ajándékok elfogadására is felkészít.
A koszorúra tűzött fagyöngy jelképezi a levegőt, mivel a fa koronájában terem, színe a levegő törtfehérje. A koszorút átölelő szalag hulláma víz. A kék szín - ami a lilával harmonizál is - való hozzá a legjobban, esetleg kék-fehér, vagy kék-lila párosításban használhatjuk fel. Az ezüst, a víz és a hold családot teremtő energiáját is belophatjuk koszorúnkba.
Ha ezeket a színeket ki szeretnénk cserélni másikra, ezt is megtehetjük, de jó, ha választásunk tudatos, az életünk problémáit, sorsfordulóit jelképező eseményekkel harmonizál. Meditációnk következő lépése a gyertyák betűzése a koszorúba. Gyakran találkozunk olyan elrendezéssel, ami a gyertyákat aszimmetrikusan helyezi egymás mellé. Ezt az elrendezést nem javaslom. A négy gyertya a négy égtáj felé kell hogy álljon, mert így teremthetünk egységet kint és bent, fent és lent. Ha asztalunkra állítjuk a kész koszorút, ügyeljünk, hogy a gyertyák a megfelelő irányban álljanak.
A harmadik lépcsője ennek a szakrális folyamatnak a fagyöngy, vagy a gyöngyök betűzése a koszorúba. A gyertyák közötti levegős hely kitöltése, a dekoráció, az életöröm, a könnyedség, a gyöngyökkel való játék megtestesítője, célja, hogy megtaláljuk az örömet az alkotásban, a játékban. Erre a fázisra a nevetés meditációját érdemes alkalmazni. A nevetés levegővel tölti meg a tüdőnket, erővel, vitalitással tölti meg testünket, vérünk felpezsdül. A meditáció abból áll, hogy ok és cél nélkül elkezdünk nevetni. Eleinte ez lehet, hogy erőltetettnek, vagy kínvigyornak tűnik, de nem ez a lényeg. Addig folytassuk a gyakorlatot, amíg felszabadultan, és teli tüdőből kacagva letesszük a hétköznapok szívet nyomaszó terheit.
Az utolsó mozzanat a szalag felkötése. A szalag a víz jelképe elmossa a még bennünk maradt problémákat, a lelkünkben felgyülemlett salakot. Amikor felkötötted a koszorúdra, -igyál a koszorúd sikerére-, vagyis tölts meg egy poharat sima vízzel, mondj egy imát felette, fejezd ki jókívánságaidat az Univerzumnak magadnak és ürítsd fenékig a poharat. Érezd, ahogy a víz jótékony ereje átjár, és belső erővé válik, amiért munkálkodtál eddig.
Ha elhelyezted asztalodon a koszorúdat, gyújtsd meg az első gyertyát minden este és a tűz lángjának erejét felhasználva mondd el imádat, vagy meditációs gyakorlatodat végezd el. Ha nem jut eszedbe másik gyakorlat, az is elegendő, ha a Miatyánkot mondod el nem a begyakorolt zsolozsmázós módon, hanem úgy, hogy minden sorát átéled és átérzed, és a napod során aszerint is cselekedsz.
Bucher Kati
