Szerintem megoldahtó a probléma azzal, ha az új feleség/barátnő a mi legjobb barátnőnk lesz, és nem az ellenségünk. Minden fiú valahol az anyját keresi a nőkben, ezért biztosan van valami közös a választott lányban és az anyukájában. Ha pedig nem, akkor is ott van az, hogy az ellentétek "vonzzák" egymást, lehet barátság két ellentétes emeber között.
Teljes mértékben igaz itt is a "von Haus aus" kifejezés.... De azért nagy mértékben IQ függő is....
Bár van egy vicc is erre:
Anyukának van egy fia, meg egy lánya.
A lány a meséli: Képzeld anya! Pisti segít elmosogatni, reggel az ágyba hozza a kávét...
Mire az anya: Hogy milyen rendes ez az ember!
Haza megy a fia. Ő is mesél:
Képzeld anya: Marcsikának segítettem elmosogatni, s reggel én készítem a kávét.
Mire anyuka: azt a semmirekellőt!...
Bár van egy vicc is erre:
Anyukának van egy fia, meg egy lánya.
A lány a meséli: Képzeld anya! Pisti segít elmosogatni, reggel az ágyba hozza a kávét...
Mire az anya: Hogy milyen rendes ez az ember!
Haza megy a fia. Ő is mesél:
Képzeld anya: Marcsikának segítettem elmosogatni, s reggel én készítem a kávét.
Mire anyuka: azt a semmirekellőt!...
Anyámnak pocsék viszonya volt a nagymamámmal, mindig féltem, hogy ez a normális, de az én anyósom remek nő, egyáltalán nem viselkedik úgy mint a nagyim aki féltékeny volt és folyton áskélódott anyám ellen. Szerencsére 
Jól kijövünk, sokszor a pártomra áll és segít ha kérem mindenben. Úgy tekint rám mint a kisfia egy részére, nem pedig egy nőre aki el akarja lopni a fiát.
Jól kijövünk, sokszor a pártomra áll és segít ha kérem mindenben. Úgy tekint rám mint a kisfia egy részére, nem pedig egy nőre aki el akarja lopni a fiát.aztat
szeretem az enyósomat
szeretem az enyósomat
Utoljára módosítva a moderátor által:
Mint fiús anya, remélem, hogy egyszer én is anyós leszek. A legfontosabb, amit szem előtt kell tartani, és amit minden fiús anyósjelöltnek tudni kell: A FIUNK NEM A HÁZASTÁRSUNK!!! És nem is a lelki társunk.
A fiunkat nem magunknak szültük és neveltük, hanem egy másik nő számára, ha tetszik, ha nem!
És azon, hogy valaki hideg házasságban él a férjével, vagy éppen társtalan, nem a fiának kell segíteni. A fiunkkal nem lehet a házastársat pótolni. Ezt nagyon jó lenne, ha minden fiús anya tudomásul venné, mert amint látom, ez a fő probléma a fiús anyósokkal mindenhol a világon.
Az, hogy egy fiú ragaszkodik az anyjához, az természetes, és szép dolog, de ezzel visszaélni óriási bűn. Az anyának kell elvágni a köldökzsinórt, nem a fiúnak. Az anyának nem szabad bűntudatot ébresztenie a fiában, és sértett, elhagyott feleségként viselkednie, amikor a fia társra talál.
A fiúnak sokkal nehezebb az ilyen anyától elszakadnia, és ez megkeseríti, tönkreteszi az életét, a párkapcsolatát. Nem véletlenül mondja a Biblia: "annakokáért (a házasságért, a feleségért) elhagyja a férfiú apját és anyját..."
A lányoknak nem mondja ezt. A lányoknál ez a folyamat sokkal magától értetődőbb, mert az anyák a lányaikat nem tekintik a "pasijuknak". A lányos anyákkal a legritkább esetben fordul elő ilyen fajta ragaszkodás a gyerekhez.
A fiúgyerekkel kell erre jobban odafigyelni: el kell hagynia az apját és anyját... Ez nem azt jelenti, hogy többé nem szereti az anyját, és felé se néz a szüleinek, hanem azt, hogy fizikailag is, érzelmileg is a feleségéhez kötődik jobban. Akkor is, ha az anyja húsz körömmel kapaszkodik belé. De, kedves anyósjelöltek, sokkal könnyebb annak a gyereknek, ha mi engedjük el őt, ahogy annak meg kell történnie, és nem neki kell választania a szerelme és az anyja között. Ne csesszünk ki azzal a gyerekkel, ha szeretjük! Mert ha a házastársunkat pótoljuk vele, az nem szeretet: az használás.
A fiunkat nem magunknak szültük és neveltük, hanem egy másik nő számára, ha tetszik, ha nem!
És azon, hogy valaki hideg házasságban él a férjével, vagy éppen társtalan, nem a fiának kell segíteni. A fiunkkal nem lehet a házastársat pótolni. Ezt nagyon jó lenne, ha minden fiús anya tudomásul venné, mert amint látom, ez a fő probléma a fiús anyósokkal mindenhol a világon.
Az, hogy egy fiú ragaszkodik az anyjához, az természetes, és szép dolog, de ezzel visszaélni óriási bűn. Az anyának kell elvágni a köldökzsinórt, nem a fiúnak. Az anyának nem szabad bűntudatot ébresztenie a fiában, és sértett, elhagyott feleségként viselkednie, amikor a fia társra talál.
A fiúnak sokkal nehezebb az ilyen anyától elszakadnia, és ez megkeseríti, tönkreteszi az életét, a párkapcsolatát. Nem véletlenül mondja a Biblia: "annakokáért (a házasságért, a feleségért) elhagyja a férfiú apját és anyját..."
A lányoknak nem mondja ezt. A lányoknál ez a folyamat sokkal magától értetődőbb, mert az anyák a lányaikat nem tekintik a "pasijuknak". A lányos anyákkal a legritkább esetben fordul elő ilyen fajta ragaszkodás a gyerekhez.
A fiúgyerekkel kell erre jobban odafigyelni: el kell hagynia az apját és anyját... Ez nem azt jelenti, hogy többé nem szereti az anyját, és felé se néz a szüleinek, hanem azt, hogy fizikailag is, érzelmileg is a feleségéhez kötődik jobban. Akkor is, ha az anyja húsz körömmel kapaszkodik belé. De, kedves anyósjelöltek, sokkal könnyebb annak a gyereknek, ha mi engedjük el őt, ahogy annak meg kell történnie, és nem neki kell választania a szerelme és az anyja között. Ne csesszünk ki azzal a gyerekkel, ha szeretjük! Mert ha a házastársunkat pótoljuk vele, az nem szeretet: az használás.
Utoljára módosítva:
Nemrégiben avattak anyóssá! Kaptam egy vőt...szeretném jól művelni ezt a dolgot.Az első, amit próbálok betartani, hogy csak akkor adjak jótanácsot, ha kéri tőlem! Nem egyszerű!
Ez nagyon jó hozzáállás, és bár tőlem sem kérted most, mégis szeretnék ehhez hozzátenni egy jó tanácsot: vita esetén mindig a vőd pártját fogjad, mindig őt védd!!!
Felénk járja egy mondás...A menyem nem a lányom,a vejem nem a fiam...
de azért úgy érzem,én legalábbis,hogy jól kijövök a menyeimmel,viszont megerősíteni csak ők tudnák.
de azért úgy érzem,én legalábbis,hogy jól kijövök a menyeimmel,viszont megerősíteni csak ők tudnák.
De miért mondják ezt, ez nem igaz! Pont az ellenkezője igaz! Ha van egy fiam, akkor a menyemmel lesz egy lányom is. És ha van egy lányom, akkor a vőmmel lesz egy fiam is.
Gyermekünkként kell szeretnünk a gyerekünk választottját is. Elsősorban a gyerekünk érdekében.
Nem tudom miért mondják,gyerekkoromba sokszor hallottam a régi öregektől.
Előfordul,hogy nem úgy tudok nekik segíteni ahogy gondolják ,nem anyagilag, hanem tanácsot adni és azután olyan lelkiismeret furdalásom van,hogy majd belehalok.
Hasonló témák
