Anyósképző tanfolyam

Frank-FHI

Kormányos
Kormányos
Bizony az elején kell elkapni a dolgokat és felvállalni az összeveszés lehetőségét is mert ha nem teszed akkor tényleg elfajul a dolog. Ha konfrontálódsz akkor felvállaltad magad és letetted a határokat.
Ehhez higgadtság és bátorság is kell.

Na de mit tegyen az a gyerek és hogy tanulja ezt meg akit a jó édes szülei egyfolytában lehülyéztek? Sosem dicsértek mindig többet vártak el mint amit teljesíteni tudott?
Akit a szülei hazugságokra neveltek.
Akinek a szülei hazudtak?
Akit a szülei vertek?
Kényes téma ez, de vajon összefügg azzal mivé válunk? Mi segít felnőni? Hogyan éljük túl ha nem túl szerencsés helyre születtünk? Képesek vagyunk kitörni abból a világból ahová születtünk? Tud valaki abban segíteni legalább szavakkal???

Kedves Elke, ilyen kérdések után, igen nehéz megszólalni, mert végül is azt feszegetjük, hogy egy férfi vagy nő boldogtalanságáért a saját szülei a felelősök, akik nem készítették fel az élet kihívásaira. :confused:
 

Frank-FHI

Kormányos
Kormányos
Az anyósoknak igen kifinomult érzéke van arra, hogy hogyan hozza az embert kellemetlen helyzetbe, és a fegyverarzenál kifogyhatatlan.

<iframe width="425" height="349" src="http://www.youtube.com/embed/mkwj57IYs14" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
 
E

elke

Vendég
Hát igen, csúcs ez a videó és valóban időnként erősen hasonlítanak a dolgok különben nem is tudnánk nevetni rajta :)
 

most

Állandó Tag
Állandó Tag
egy dolog h milyen a hozományunk és h mit kezdünk vele...

a gyermekek 3 éves korban alakul ki a személyes én onnantól vannak saját döntései... minden szülő ismeri az én akarom vagy a magam akarom hisztiket..
agyunkat kb 8 éves korban tanuljuk meg hullámszinten szabályozni, addig bizony többet vagyunk akaratlan bámulós beivódós
alacsony frekvencián ,mit céltudatos magasabb agyi-működésen
ezen időszak szülői feltelőség hatványozottan hozzá téve az életben fontos inprintig mintákat szinte lehetetlen lenne meghaladni a hozott dolgokat ... s akkor jött a természet és kitalálta a kamaszkort:)
aminek fontos feladata a korlátok ledöntése újra értelmezése és az önmegismerés ...
 

AndiC

Kormányos
Kormányos
a mámeglévő, élő anyósok (át)képzéséről lenne-e szó, vagy a leendő anyósok (ki)képzéséről?
csakhogytuggyam.
 
T

TH6777

Vendég
a mámeglévő, élő anyósok (át)képzéséről lenne-e szó, vagy a leendő anyósok (ki)képzéséről?
csakhogytuggyam.

jajmán....a meglévőkkel oszt mit képezgetné átal:confused::D...mán csak lehet ugy marad amilyen...oszt kutyuliból csak nem lesz szalonna:D...
leendőőőőő:confused::confused::rolleyes:...no van még aki házasulni kiván ebbe a zavaroszűrbe:confused:...
 

csirkebaba77

Állandó Tag
Állandó Tag
Én kifogtam a világ legszuperebb anyósát!Anyós, pótanya, legjobb barátnő egyben.Vele bármiről lehet beszélgetni.Ő az én aranyhalam.a párom viszont ennek az ellenkezőjét kapta a mostohaanyám személyében.Azért van valami igazság azokban az anyós viccekben...:)
 

Suburbia

Állandó Tag
Állandó Tag
Ha közel lakik hozzád az anyósod,akkor gyakran jön . Ha messze,akkor sem,ha szükséged lenne a segítségére.Amikor a sírba kívánod ,nem megy magától.Viszont jön hívatlanul.
Megnevelni szinte lehetetlen .Elfogadni a megváltoztathatatlant....
 

cat34

Állandó Tag
Állandó Tag
A távolság növekedésével csökken az anyóskonfliktus.

Ha közel lakik hozzád az anyósod,akkor gyakran jön . Ha messze,akkor sem,ha szükséged lenne a segítségére.Amikor a sírba kívánod ,nem megy magától.Viszont jön hívatlanul.
Megnevelni szinte lehetetlen .Elfogadni a megváltoztathatatlant....


Nem a távolság növekedésével, hanem az őszinte párbeszéddel csökken a konfliktus. Sokan nem gondolják, érzik át az ellenségeskedés miértjét. Csak azt látják, gondolják, hogy ez a nő a kezdettől fogva utál engem. Sajnos vagy meg sem próbálják feltárni ennek okait, vagy ha tesznek egy vérszegény próbát, az első akadálynál feladják és marad a marakodás. Ez pedig megöli a párkapcsolatot. Ha a párod anyjával (szüleivel) nem tudsz kialakítani minimum egy normális emberi kapcsolatot, az örökös feszültséghez vezet: megosztja a párokat.

Egyébként gondolj bele a fordított helyzetbe: ha a párod "harcolna" állandóan a Te anyukáddal, Te mit éreznél, hogyan reagálnál?

Soraidból úgy vélem, hogy azon emberek csoportjába tartozol, aki nem jön ki jól az anyósával.
Én szerencsés voltam, mi imádtuk egymást az anyósommal, inkább anya-lánya, mint anyós-meny viszony volt közöttünk.
 
T

TH6777

Vendég
A távolság növekedésével csökken az anyóskonfliktus.

no azért ez igy igen egyszerű és sarkositott...sztem nem is igazán konfliktusokról van szó...mindinkább az anyos féle kritikák forrása...egyfajta versengésből adódik...,ugyan is ugy a kedves nej...,mint az anyós is...egy pasiért küzd...,maga a féltékenység..., a vetélkedés...,az anyós-anyák fiúk elengedésre való tesze-tosza képtelensége...amik kapásból generálják a "konfliktusokat"...
azért az is igaz...,hogy napjainkban egyre több esetben a gazdasági helyzet miatt...a fiatalok kénytelenek a szülői házban kezdeni az "önálló" családi életűket...ami igy természetesen a megannyi nézeteltérés és viták melegágyává alakul az anyóssal ippeg...,persze vannak kivételek itt is...,sajnos nem mindenki tud egy új családi közösségbe bekerülve...mindenkinek megfelelni...és ugy hogy még lojális is maradjon a saját családjával...párjával szemben...,
baromira rugalmasnak kell tudni maradni...és igen nagy türelemre...tolarenciára van mindenkinek szüksége...és ez nem csak az anyósokra vonatkozik...
azt gondolom ez valahol egy álló és meddő barikádharcra hasonlitható jelenség...amikor is az egyik oldalon az anyatigrisként harcoló anyós van...a másik oldalon a meny...és a csata főszereplője maga a gyerek-férj...akinek a legnehezebb harcászati feladat jut...,mert hol ezen...hol a másik oldalon kell vivnia a küzdelmeit eleget téve azon "harcosok" elvárásainak...
sztem nagyon fontos...,hogy akár milyen is egy anyós...de törekedni kell a konfliktusok minimalizálására...és mind ezt ugy...,hogy senkinek ne sérüljön az önbizalma...és persze az önértékelése sem...
azt sem szabad elfelejteni és a pasikra vonatkoztatom...,hogy biza bármennyire is jó egy feleség...ha konfliktusok lesznek az anyós-meny között...a férj az annyát fogja védeni...és annak ad igazat mégha nincs is...hiszen az anyjával volt élete első és legfontosabb érzelmi-lelki kapcsolata...
nos ez az egész anyós féle buli a mennyel olyan... "két dudás egy csárdába" c darabra hasonlitható...csak sokan mentségüket keresve elfelejtik...,hogy ugye az éremnek két oldala van...és nem feltétlen rossz minden anyós...az előitéleteken a kezdetek kezdetén nem árt tullépni...,mert kizártnak tartom...,hogy minden anyós velejéig romlott lenne...csak-mert...

sztem korántsem csökken az anyóssal a konfliktusa senkinek...,ha távol vannak egymástól...,csak a saját kapcsolatunk fog romlani a párunkkal...,hiszen gondoljuk csak végig...(példa csak)...az anyjától távollévő pasi...,de nő is mit fog tenni:confused:...telefonálgat naponta...,valamilyen uton csak elmegy az anyjához stb...és egy idő után mind ezt titokba....,jönnek a megjegyzések és a kételyek a párunktól...mondván valóban az "anyáddal beszélgetsz pusmogva....,tényleg az anyádnál voltál?"...és lehetne még sorolgatni...
a földrajzi távolságok soha...,de soha nem fogják egy ember... biztos és megfelelő érzelmi életét megteremteni...,avagy azt negativá alakitani...,hiszen azt gondolom tartozunk szüleinknek...az anyósainknak is annyival....,ha már a gyermekét szeretjük és párunknak választottuk...,hogy az esetleges anyós "negativok" ellenére is...,de mindig probáljuk meg...az anyósunkkal a kapcsolataink határait...rugalmassá és érzelmileg megbizhatóvá tenni....saját és párunk harmonikus kapcsolata a tét...
s egyszer csak mi magunk is jó-"rossz" anyósok-apósok leszünk...nem árt már most edzeni és készülgetni... amikor majd a mi gyermekeink is nyomják a kritikát...és véleményeznek minket...ugyan nekünk hogy fog esni...amit esetleg mi most csinálunk s mondunk az érintett anyósunknak...
 

kawasakiwomen

Állandó Tag
Állandó Tag
Hát mit is mondjak. Az én anyósom túl okos, túl szép, túl segítőkész. Nálunk ebből adódtak problémák. Mindenben jobbnak érezte magát tőlem, tíz év után aztán besokalltam, hogy mindenben a hibát kereste...
 

kgabi0507

Állandó Tag
Állandó Tag
Az eredeti ötletre visszatérve (mit tegyünk, hogy ne sárkányosodjunk el?) például azt tudom javasolni, hogy próbáljuk meg a fiainkat az életre nevelni, tehát ne kapjon mindent tálcán a gyerek, tanulja meg már kicsi korától, hogy a tányér nem mosakszik egyedül, igenis el kell mosogatni, az anyának NEM kutyakötelessége 8 óra munka után még 4 órát a konyhában gályázni, apa is megfőzhet egy levest... egyszóval tanítsuk meg arra, hogy társ legyen, vegye ki a részét mindenből, és ha úgy alakul az élete, nehogy már csak azért nősüljön, mert nincs tiszta zoknija.
A lányokat pedig úgy kéne tanítani, hogy ne az legyen az életcéljuk, hogy keressenek maguknak egy pasit, akit kiszolgálhassanak... mert még mindig sokan úgy érzik, hogy 30 éves korig ki kell pipálni a férjhez menést és a gyerekszülést, mert ha nem, akkor a társadalom kiveti őket. Igen, keressenek társat, de az társ legyen és ne főnök. Vállaljanak gyereket, ha valóban megvan hozzá a megfelelő társ. De ne társadalmi elvárásból tegyék ezt.
Részemről ha ezt látom a gyerekeimnél, nem hinném, hogy átmennék sárkányba:)
Ami viszont még nagyon nehéz a felnőtté válásukkor, meg kell tanulnunk elengedni őket. Sajnos nehéz megállni, hogy a párválasztásba ne szóljunk bele... de csak akkor kell beleszólni, ha nagyon sötétek azok a felhők:(
 
Oldal tetejére