Az ötezer milliárdos dilemma: kell-e nekünk olimpia?

A Magyar Olimpiai Bizottság február eleji közgyűlésén 125 igen és egy nem szavazattal úgy határozott, hogy javasolja Budapestnek, pályázzon a 2024-es olimpia megrendezésére. De előtte megvalósíthatósági tanulmányt készíttet és felméri a társadalmi támogatottságot.

Az első és második Orbán kormány előtt hétszer szerettük volna az olimpiát Budapestre hozni, utoljára a Rákosi-rezsim próbálkozott az 1960-as olimpiával, de pályázatunk csak egy szavazatot kapott. Ahhoz, hogy Magyarországon ismét téma legyen a hazai olimpia, az új NOB elnök, a német Thomas Bach és 40 pontos reformcsomagja kellett. Az „Agenda 2020”-at a korábbi olimpiák gazdasági kudarcai hívták életre, és a modernizációs program lényege, hogy a jövőben emberibb léptékű olimpiákat kell rendezni, olyan költségvetéssel, ami egy Budapest méretű, 2-4 milliós lakossággal rendelkező városnak is esélyt adhat.

A NOB ezzel a változtatással a gazdaságosabb olimpiarendezés irányába terel, a fenntarthatóbb és megtérülő játékokra ösztönöz, preferálva a már meglévő, valamint az ideiglenes és elbontható helyszíneket. Plusz a hatékonyabb és a korábbinál költségkímélőbb lebonyolítás érdekében a házigazda városnak bizonyos korlátok mellett megengedi, hogy más helyszínen, akár az adott országon kívül rendezzen meg egy-egy versenyt.

Az olimpia előnyeit legalább olyan nehéz számszerűsíteni, mint azt, hogy mennyibe kerül. A spiritualista megközelítés szerint a magyar kishitűséget győzhetnénk le vele. Mások szerint az ország hosszú távú fejlesztési projektjeként kell felfogni, és a négy éve tartó sportinfrastruktúra-fejlesztési és intenzív sporttámogatási kormányzati program tükrében szinte magától adódik a lehetőség a továbblépésre. Ezeken kívül semmihez sem fogható publicitást és kimeríthetetlen marketinglehetőséget jelent: Magyarország a világ szeme láttára definiálhatná magát.

Ha az olimpiát fejlesztési projektként nézzük, akkor számszerűsíteni kellene, mennyivel kerül többe magának az olimpiának a megrendezése (a szervezés és rendezés, a nem tervezett, illetve az olimpia miatt előrehozott olimpiai létesítmények, valamint a kapcsolódó infrastruktúra építése, a bontás és a fennmaradó létesítmények utógondozása), és mindez milyen arányban áll azokkal a közvetlen és közvetett bevételekkel, amiket generál. Külön kellene látnunk, hogy az amúgy is megvalósuló infrastrukturális beruházásoknak önmagukban milyen hatásuk van, hogy tudjuk, mit köszönhetünk az olimpiának és mit a kapcsolódó fejlesztéseknek. Tudni kellene, hogy ki milyen leosztásban finanszíroz („szervezőbizottság” – az ún. OCOG –, állam, magánbefektető, EU), hogyan alakulnak a bevételek a kiadásokhoz képest, és azt is, hogy időben ezek miképp oszlanak meg.

Az utolsó, konkrét számokat tartalmazó terv 2006-os keltezésű, 2010-es frissítéssel.. A PricewaterhouseCoopers akkori számításai szerint a 2020-as olimpia költsége tizenegy évre szétterítve 5164 milliárd forint volt, ebből 518 milliárd a rendezés nélkül nem jelentkezett volna a következő évtizedben. Annak az 518 milliárd forintnak majdnem az egészét a NOB és a magánszektor fedezte volna, miközben a nagy infrastrukturális beruházásokra költendő mintegy 4600 milliárd forintból 2200 milliárdra adott volna fedezetet az EU és a magánszektor. Ez 1,3 százalékra javította volna a GDP-növekedést, miközben a teljes költségvetés 2,4 százalékát vette volna igénybe, 45 000-rel megemelve az új munkahelyek számát.

A 2024-es budapesti olimpiarendezés egységfrontba tömörítette a hazai sportvezetőket és sportpolitikusokat. A MOB közgyűlése ugyanakkor óvatosabb volt, amikor egy friss megvalósíthatósági tanulmány elkészítését javasolta a február 6-án elfogadott közgyűlési határozatában, amely a széles körű társadalmi konszenzus alapja lehet.

Simon Andrea

Olimpia.jpg
 
Egységfrontba tömörített sport vezetők...hisz kimerne ellent mondani??
Hogy kell-e? Ezt majd eldöntik..nekünk marad az öröm....és az anyagiak biztosítása.
 
Azt hiszem nem kell. Legalább is addig nem amig valami módon nem csökkentik az olimpa csillagos egekben lévö kiadásait. A dicsöség amúgyis ebben a felgyorsult világban nagyon rövid ideig tart. Nézzük a görög olimpiai létesitményeket és ilyedjünk meg.
 
Lottózni fogok...:)
Nemrégiben bemondták a tv-ben,hogy több város,ország összefogva is megrendezheti az olympiát.
A stadionok azért épültek,épülnek különböző létesítmények mert felkészülés az olympiára.
 
Úgy kell nekünk az olimpia, mint ablakos tótnak a hanyattesés.
A létesítmények zöme a továbbiakban használhatatlan, a város nem tud kezelni akkora tömeget. Viszont a haszontalan létesítmények létrehozása és talán (jó esetben) elbontása munkahelyeket teremt. Nem lehetne ezt a pénzt és ezt a munkaerőt esetleg hasznos dolgok létrehozására alkalmazni?
 
...Úgy kell nekünk az olimpia, mint ablakos tótnak a hanyattesés...:rohog:
Nem tudtam,hogy máshol is ismerik ezt a mondást.

Tudod cdurmol,nem a pór népet fogják megkérdezni,hogy akartok-e olimpiát vagy sem?
Ők már rég eldöntötték mikor arra az elhatározásra jutottak,hogy sportlétesítményeket ezért építenek,nem pedig azért,hogy a felnövekvő nemzedéknek legyen hol sportolni.
 
Én nem vagyok sportrajongó DE nagy megtiszteltetésnek tartom ha minket választanának ki. Az esélyt meg kell teremteni rá másként nem megy!!!!!!!!!!!!
 
B
Te yulianna! Ha majd a kórházfolyosón fekszel mert nincs elég ágy a kórteremben, mert kórterem sincs, és az orvos közli, hogy sajnos vérhiány miatt elmarad az életmentő műtéted, mert kellett a pénz az olimpiára, majd szeretném látni a megtiszteltetést az arcodon. Mert jelenleg az általam vázolt helyzet van, és még el sem tapsoltuk a pénzt az olimpiára. Egy kis ízelítő a blogomból: http://canadahun.com/blogbejegyzes/helyzetjelentés.12656/#comment-29054 És amióta azt írtam, a helyzet csak fokozódott.
 
Az, hogy HOL és HOGYAN fekszik a műtött beteg, számít, de nem annyit, mint a diagnosztika elhúzódása. Egy kitapintott daganat mammográfiájára 3-4 hónapot kell várni. Ez egy 30-40 éves nőnél élet és halál kérdése. És van képük kenetteljesen prédikálni a médiában, hogy időben kell elmenni, mert az időben kezelésbe vett rák gyógyítható. Meg van képük olimpiát rendezni. Eszembe jut egy család a messzi gyerekkoromból. Fizetés után 5 napig ettek-ittak, amíg volt pénzük. Utána egy darabig zsíroskenyér járta, majd nem ettek a következő fizetésig. 5 napig jutotta borra is, később másra sem. Olimpia...
A fél oldalára lebénult ismerősömet meg újra vizsgálják és minősítik a rokkantsági fokát. Hátha az eltelt időben nőtt egy harmadik keze, meg lába, oszt jól munkaképes lett. Olimpia...
 
Utoljára módosítva:
A Magyar Olimpiai Bizottság február eleji közgyűlésén 125 igen és egy nem szavazattal úgy határozott, hogy javasolja Budapestnek, pályázzon a 2024-es olimpia megrendezésére. De előtte megvalósíthatósági tanulmányt készíttet és felméri a társadalmi támogatottságot.

Az első és második Orbán kormány előtt hétszer szerettük volna az olimpiát Budapestre hozni, utoljára a Rákosi-rezsim próbálkozott az 1960-as olimpiával, de pályázatunk csak egy szavazatot kapott. Ahhoz, hogy Magyarországon ismét téma legyen a hazai olimpia, az új NOB elnök, a német Thomas Bach és 40 pontos reformcsomagja kellett. Az „Agenda 2020”-at a korábbi olimpiák gazdasági kudarcai hívták életre, és a modernizációs program lényege, hogy a jövőben emberibb léptékű olimpiákat kell rendezni, olyan költségvetéssel, ami egy Budapest méretű, 2-4 milliós lakossággal rendelkező városnak is esélyt adhat.

A NOB ezzel a változtatással a gazdaságosabb olimpiarendezés irányába terel, a fenntarthatóbb és megtérülő játékokra ösztönöz, preferálva a már meglévő, valamint az ideiglenes és elbontható helyszíneket. Plusz a hatékonyabb és a korábbinál költségkímélőbb lebonyolítás érdekében a házigazda városnak bizonyos korlátok mellett megengedi, hogy más helyszínen, akár az adott országon kívül rendezzen meg egy-egy versenyt.

Az olimpia előnyeit legalább olyan nehéz számszerűsíteni, mint azt, hogy mennyibe kerül. A spiritualista megközelítés szerint a magyar kishitűséget győzhetnénk le vele. Mások szerint az ország hosszú távú fejlesztési projektjeként kell felfogni, és a négy éve tartó sportinfrastruktúra-fejlesztési és intenzív sporttámogatási kormányzati program tükrében szinte magától adódik a lehetőség a továbblépésre. Ezeken kívül semmihez sem fogható publicitást és kimeríthetetlen marketinglehetőséget jelent: Magyarország a világ szeme láttára definiálhatná magát.

Ha az olimpiát fejlesztési projektként nézzük, akkor számszerűsíteni kellene, mennyivel kerül többe magának az olimpiának a megrendezése (a szervezés és rendezés, a nem tervezett, illetve az olimpia miatt előrehozott olimpiai létesítmények, valamint a kapcsolódó infrastruktúra építése, a bontás és a fennmaradó létesítmények utógondozása), és mindez milyen arányban áll azokkal a közvetlen és közvetett bevételekkel, amiket generál. Külön kellene látnunk, hogy az amúgy is megvalósuló infrastrukturális beruházásoknak önmagukban milyen hatásuk van, hogy tudjuk, mit köszönhetünk az olimpiának és mit a kapcsolódó fejlesztéseknek. Tudni kellene, hogy ki milyen leosztásban finanszíroz („szervezőbizottság” – az ún. OCOG –, állam, magánbefektető, EU), hogyan alakulnak a bevételek a kiadásokhoz képest, és azt is, hogy időben ezek miképp oszlanak meg.

Az utolsó, konkrét számokat tartalmazó terv 2006-os keltezésű, 2010-es frissítéssel.. A PricewaterhouseCoopers akkori számításai szerint a 2020-as olimpia költsége tizenegy évre szétterítve 5164 milliárd forint volt, ebből 518 milliárd a rendezés nélkül nem jelentkezett volna a következő évtizedben. Annak az 518 milliárd forintnak majdnem az egészét a NOB és a magánszektor fedezte volna, miközben a nagy infrastrukturális beruházásokra költendő mintegy 4600 milliárd forintból 2200 milliárdra adott volna fedezetet az EU és a magánszektor. Ez 1,3 százalékra javította volna a GDP-növekedést, miközben a teljes költségvetés 2,4 százalékát vette volna igénybe, 45 000-rel megemelve az új munkahelyek számát.

A 2024-es budapesti olimpiarendezés egységfrontba tömörítette a hazai sportvezetőket és sportpolitikusokat. A MOB közgyűlése ugyanakkor óvatosabb volt, amikor egy friss megvalósíthatósági tanulmány elkészítését javasolta a február 6-án elfogadott közgyűlési határozatában, amely a széles körű társadalmi konszenzus alapja lehet.

Simon Andrea

Csatolás megtekintése 1322472
Be kell látni a fővárosnak nincs hozzá megfelelő infrastrukturája,és az állitolagos járulékos nyereség is csak vágyálom,a felhuzandó épületek kihasználtsága is kétséges.
Egy ujabb megalomán terv,amivel el lehet terelni a figyelmet a prolémákról.
 
Kenyeret és cirkuszt! Ez kell a népnek. A kenyér sem olcsó a cirkusz meg elképzelhetetlenül drága. De kit érdekel ez a nép mindent megfizet. Mondjuk az utolsó szakaszban amikor a jegyek ára már a csillagos égben vannak akkor a nép már nem birja a költekezést. Inkább otthon maradnak. Inkább nézik a TV-ben. Persze lehet épiteni a szebbnél szebb stadionokat de mi lesz az olimpia után?
 
Oldal tetejére