Én dohányos vagyok, de zárt térben nem gyujtok rá, még étteremben sem, csak a kerthelyiségben. Köztéren nem támogatom a dohányzás betiltását, mert a szabad levegön nem, vagy csak akkor szivhatják be a füstöt,ha szorosan mellém állnak.
Cigihez kapcsolodó minden
- Téma inditó Melitta
- Kezdés dátuma
Félretéve hogy ki mit is szív be azért megkell hagyni a dohányzás rendkívül egészséges 
Én életem során kétszer szoktam le a dohányzásról, egyszer kétórára egyszer pedig hat órára. Mindkétszer eleredt az orrom vére, haza kellett mennem meloból. Na akkor megittam egy kávét, elszívtam egy cigit és renbejöttem
Én életem során kétszer szoktam le a dohányzásról, egyszer kétórára egyszer pedig hat órára. Mindkétszer eleredt az orrom vére, haza kellett mennem meloból. Na akkor megittam egy kávét, elszívtam egy cigit és renbejöttem
Én tíz évig dohányoztam (tolerancia nélkül)
Már három éve nem dohányzom, és meg kell mondjam... ki nem állhatom, ha a közelemben rágyújtanak. Persze ha valaki sétál messze másoktól gyújtson rá, de a városunk igen zsúfolt ahhoz, hogy be lehessen tiltani... jah én Pösti vagyok botsi... Gondolok egy tömött buszmágállóra, milyen zavaró, hogy valaki melletted rágyújt, írtó büdös. De persze a halálhoz mindenkinek joga van, a döntéshez is, hogy előbb vagy utóbb.
Már három éve nem dohányzom, és meg kell mondjam... ki nem állhatom, ha a közelemben rágyújtanak. Persze ha valaki sétál messze másoktól gyújtson rá, de a városunk igen zsúfolt ahhoz, hogy be lehessen tiltani... jah én Pösti vagyok botsi... Gondolok egy tömött buszmágállóra, milyen zavaró, hogy valaki melletted rágyújt, írtó büdös. De persze a halálhoz mindenkinek joga van, a döntéshez is, hogy előbb vagy utóbb.
Én toleranciával dohányzom. A lakásban csak egyetlen helyiségben. A nunkahelyemen pedig az udvaron
S
SUIGOY
Vendég
Sziasztok!
Én amióta dohányzom mindig odafigyelek rá, hogy senkit se zavarjak.
Egy nagy városban tanulok, és a dohányzás betiltása igenis felháborított, én soha nem fújom mások képébe a füstöt, tömegben nem gyújtok rá, és a csikkjeimet mindig KUKÁBA dobom, és annyira felháborít, hogy ha betartanám a tilalmat egész nap nem szívhatnék egy szálat se, mert csak olyan helyeken járok, ahol tiltott.
Én amióta dohányzom mindig odafigyelek rá, hogy senkit se zavarjak.
Egy nagy városban tanulok, és a dohányzás betiltása igenis felháborított, én soha nem fújom mások képébe a füstöt, tömegben nem gyújtok rá, és a csikkjeimet mindig KUKÁBA dobom, és annyira felháborít, hogy ha betartanám a tilalmat egész nap nem szívhatnék egy szálat se, mert csak olyan helyeken járok, ahol tiltott.
S
SUIGOY
Vendég
Én 5éve szívom a füstöt, és bárki bármit is gondol szeretem.Az egész folyamatot, a meggyújtástól kezdve az elnyomásáig és egyelőre nem akarok leszokni.
és egyelőre nem akarok leszokni.Sziasztok!
Dohányzom én is. Szerencsére a toleráns fajtából származom.
Viszont a szabadtéri dohányzás betiltását abszolút ellenzem hiszen nyílt tér. Csak egy kis odafigyelés kell és nem a másikra fújni a füstöt.
Eddig kétszer hagytam abba a dohányzást 5 év után nyúltam újra cigaretta után. Minden gond nélkül abba tudtam hagyni, ez csak elhatározás kérdése. De a dohányzókkal szembeni hátrányos megkülönböztetés eléggé irritáló. Persze valahol megértem hiszen vannak olyanok akik nincsenek tekintettel másokra. De a dohányzás egyéni döntés csak egy kis felelősség tudat kell, hogy mikor és hol lehet és hol nem. Ezért nem kellene a dohányzókat úgymond kiközösíteni.
Dohányzom én is. Szerencsére a toleráns fajtából származom.
Viszont a szabadtéri dohányzás betiltását abszolút ellenzem hiszen nyílt tér. Csak egy kis odafigyelés kell és nem a másikra fújni a füstöt.
Eddig kétszer hagytam abba a dohányzást 5 év után nyúltam újra cigaretta után. Minden gond nélkül abba tudtam hagyni, ez csak elhatározás kérdése. De a dohányzókkal szembeni hátrányos megkülönböztetés eléggé irritáló. Persze valahol megértem hiszen vannak olyanok akik nincsenek tekintettel másokra. De a dohányzás egyéni döntés csak egy kis felelősség tudat kell, hogy mikor és hol lehet és hol nem. Ezért nem kellene a dohányzókat úgymond kiközösíteni.
Én 5éve szívom a füstöt, és bárki bármit is gondol szeretem.Az egész folyamatot, a meggyújtástól kezdve az elnyomásáig
A te dolgod, majd beledöglessz egyszer. A tüdőrák nem lesz annyira kellemes élmény
tavaly márciusban fejeztem be végérvényesen - szerintem semmi más nem kell hozzá, csak akarat
rudolph13: a nagyapám 70 évesen tette le a cigit - nem is cigi volt az, hisz még szinte azt a jó régi kapadohányt szívták akkor, de ő ráadásul úgy, hogy még éjszaka is felkelt rágyújtani, 94 évesen egy "szimpla" agyvérzésen kívül más baja nem volt
persze, tudom a cigi is a rizikófaktorok között van, de - nem kizárólag a nagyapámmal kapcsolatban tudom mondani - szervezet-, öröklődés- meg a jó ég tudja még mi minden kell ahhoz, hogy valaki megbetegszik vagy nem
ami sajna még igazi motiváció lehet: az a pénz...hogy mennyi minden egyebet lehet venni azért az összegért, amibe egy havi elfüstölés kerül
amikor még én is bőszen fújtam, akkor is gondolkodtam ilyeneken, de míg tényleg nem döntöttem el, hogy márpedig végeztem, addig hiába
rudolph13: a nagyapám 70 évesen tette le a cigit - nem is cigi volt az, hisz még szinte azt a jó régi kapadohányt szívták akkor, de ő ráadásul úgy, hogy még éjszaka is felkelt rágyújtani, 94 évesen egy "szimpla" agyvérzésen kívül más baja nem volt
persze, tudom a cigi is a rizikófaktorok között van, de - nem kizárólag a nagyapámmal kapcsolatban tudom mondani - szervezet-, öröklődés- meg a jó ég tudja még mi minden kell ahhoz, hogy valaki megbetegszik vagy nem
ami sajna még igazi motiváció lehet: az a pénz...hogy mennyi minden egyebet lehet venni azért az összegért, amibe egy havi elfüstölés kerül
amikor még én is bőszen fújtam, akkor is gondolkodtam ilyeneken, de míg tényleg nem döntöttem el, hogy márpedig végeztem, addig hiába
Én is nemrég szoktam le, s az anyagi része valóban nem elhanyagolható - így utólag. Csak ezért is megérte.
Persze azért néha hiányzik...
Aki napi néhány cigit szív, az bármikor le tud szokni róla. Én napi 2 doboz (és egyre több) Galoiset szívtam, amikor "szerencsére" jött egy pajzsmirigy gyulladás. Akkor ha rágyújtottam, rögtön elfogyott az oxigén. Egy hét után eszembe jutott, megpróbálom a hasznomra fordítani a füstmentességet, hiszen a nehezén már úgyis túl vagyok és azóta nem is gyújtottam rá. Több mint tíz éve ennek.
A szenvedélybetegség főleg a pszichés részétől durva, a fizikai pár hét alatt megszüntethető egyszerű absztinenciával. De a pszichikai egy életre megmarad.
én is cigizek, és inkább attól félek, hogy évek múlva is meg kell majd küzdenem a gondolattal, hogy de jól esne... Még akkor is, ha ez egyre könnyebben megy majd.
én is cigizek, és inkább attól félek, hogy évek múlva is meg kell majd küzdenem a gondolattal, hogy de jól esne... Még akkor is, ha ez egyre könnyebben megy majd.
Szerintem sem a fizikai része a nehéz. Sokkal nehezebb a pszichés: mikor az embert stressz éri, rögtön nyúlna hozzá; kapcsolódik a kávézáshoz, a beszélgetéshez, stb.; kiesel a megszokott munkatársi társaságból, mert ők mennek rágyújtani, te nem - ilyesmi.
Hát, én elég erősen dohányzom, igyekszem toleráns lenni, de...
Tőlem tiltsák be akárhol a cigizést, én is utálok mások orra alá cigizni, de akkor teremtsék elő számunkra is a normális körülményeket. Én sem szeretek egy 2x2m-es, 10x10cm-es kinyithatatlan ablakú "kijelölt" helyen cigizni.
Ha valaki beül az én autómba, mindig szólok, hogy ez egy füstös kocsi, döntse el, hogy beül-e, de ha igen, akkor ne szóljon bele. Kivéve gyerekeknél, mert ez nem az ő döntésük, akkor én sem cigizek a kocsimban. Régebben ugyanígy volt a lakásommal is, most már otthon én sem cigizek. De nekem ne utálkozzon senki. Más, nemdohányzó emberek kocsijában-lakásában sosem gyújtok rá, hiába mondja, hogy nyugodtan. Én igyekszem tiszteletbe tartani mások igényeit is, de másoktól is elvárom a saját igényeim iránti tiszteletet. És a munkámat maximálisan elvégzem, lényegtelen, hogy mennyit cigizek közben, és nem kérek érte túlórapénzt. A lényeg, hogy a munkát megcsináljuk, ez a ragaszkodás a percekhez kiborít.
És az is idegesít, hogy néhányan ha meglátják a kezemben a cigit, akkor az idétlen, általánosító sztereotípiáik miatt én már az ördög szintjéről indulok, közben meg mindenki, aki ismer, megmondhatja, hogy igazából egy angyal vagyok
Tőlem tiltsák be akárhol a cigizést, én is utálok mások orra alá cigizni, de akkor teremtsék elő számunkra is a normális körülményeket. Én sem szeretek egy 2x2m-es, 10x10cm-es kinyithatatlan ablakú "kijelölt" helyen cigizni.
Ha valaki beül az én autómba, mindig szólok, hogy ez egy füstös kocsi, döntse el, hogy beül-e, de ha igen, akkor ne szóljon bele. Kivéve gyerekeknél, mert ez nem az ő döntésük, akkor én sem cigizek a kocsimban. Régebben ugyanígy volt a lakásommal is, most már otthon én sem cigizek. De nekem ne utálkozzon senki. Más, nemdohányzó emberek kocsijában-lakásában sosem gyújtok rá, hiába mondja, hogy nyugodtan. Én igyekszem tiszteletbe tartani mások igényeit is, de másoktól is elvárom a saját igényeim iránti tiszteletet. És a munkámat maximálisan elvégzem, lényegtelen, hogy mennyit cigizek közben, és nem kérek érte túlórapénzt. A lényeg, hogy a munkát megcsináljuk, ez a ragaszkodás a percekhez kiborít.
És az is idegesít, hogy néhányan ha meglátják a kezemben a cigit, akkor az idétlen, általánosító sztereotípiáik miatt én már az ördög szintjéről indulok, közben meg mindenki, aki ismer, megmondhatja, hogy igazából egy angyal vagyok
Ha betiltják a dohányzást a közterületeken, és nem lehet éttermekben sem dohányozni a nemdohányzók védelmében, valamint azért, hogy megvédjék a dohányosok egészségét, és kevesebbe kerüljünk az egészségügynek, szeretnék még néhány dologgal hozzájárulni ahhoz, hogy a magyar társadalom egészségesebb legyen:
1) Akinek a testtömegindexe meghaladja a megengedettet, azt tiltsák ki az élelmiszer üzletekből, az áruházak élelmiszer osztályára pedig csak külön engedéllyel léphessenek be. Ne az én pénzemből gyógyítsák az elhízott embereket, és az elhízás szövődményeit! És kötelezném őket, hogy minden nap legalább egy órát sportoljanak - például fussanak - tegyenek az egészségükért! (Ahogy elvárják a dohányostól, hogy tegyen az egészségéért és szokjon le.) 10-20 kg súlyfölösleggel kinek van kedve ehhez? Hozzanak törvényt arra, hogy fogyjanak le az elhízottak!
2) Rettentően idegesít az autók bűze. Őszi, téli napokon szinte fuldoklom a mások autója által kibocsátott füsttől. Miért nincsenek tekintettel rám, az egészségemre? Miért csak a saját érdekeiket nézik? Ha tehetném elrendelném, hogy mindenki csak havonta 24 órát, az az egy napot használhassa az autóját. Törvényt követelek az autóhasználat korlátozására!
3) Tiltsák be a növények permetezését. Miért gazdagodjanak a termelők az én egészségem rovására. Törvényt követelek a növények vegyszeres termesztésének betiltására!
4) Álljanak le az élelmiszerüzemek, és ne károsítsák az egészségemet a különböző mérgező adalékanyagaikkal. Törvényt az egészséget károsító adalékanyagok ellen! (Tudom, hogy van ilyen törvény, de a sok E ott van a termékekben)
5) És törvényt követelek a nyílt téren való dohányzás betiltására törvényt hozók ellen. Halálra idegesítenek! Ők is veszélyeztetik az egészségemet.
... Felébredtem...
Tényleg úgy van, hogy a dohányos látható, hallható, szagolható, fenékbe rúgható. Lehet szidni, elítélni, lenézni, munkanélkülivé tenni, mert ez a legegyszerűbb. Szembeszállni a multikkal, lemondani a kényelmünkről, és egy kicsit magunkba nézni, és a saját egészségünkkel foglalkozni, tenni érte, az már nehezebb. Én, mint dohányos csak eggyel több dologgal rombolom az egészségemet, mint a nemdohányosok. De hogy jövök én egy autóshoz, aki még vécére is a kocsijával megy, egy kövér emberhez, a magam 50 kilójával, egy élelmiszergyártó multihoz, engem el lehet érni. Minden bajok oka én vagyok! Na ne már!
1) Akinek a testtömegindexe meghaladja a megengedettet, azt tiltsák ki az élelmiszer üzletekből, az áruházak élelmiszer osztályára pedig csak külön engedéllyel léphessenek be. Ne az én pénzemből gyógyítsák az elhízott embereket, és az elhízás szövődményeit! És kötelezném őket, hogy minden nap legalább egy órát sportoljanak - például fussanak - tegyenek az egészségükért! (Ahogy elvárják a dohányostól, hogy tegyen az egészségéért és szokjon le.) 10-20 kg súlyfölösleggel kinek van kedve ehhez? Hozzanak törvényt arra, hogy fogyjanak le az elhízottak!
2) Rettentően idegesít az autók bűze. Őszi, téli napokon szinte fuldoklom a mások autója által kibocsátott füsttől. Miért nincsenek tekintettel rám, az egészségemre? Miért csak a saját érdekeiket nézik? Ha tehetném elrendelném, hogy mindenki csak havonta 24 órát, az az egy napot használhassa az autóját. Törvényt követelek az autóhasználat korlátozására!
3) Tiltsák be a növények permetezését. Miért gazdagodjanak a termelők az én egészségem rovására. Törvényt követelek a növények vegyszeres termesztésének betiltására!
4) Álljanak le az élelmiszerüzemek, és ne károsítsák az egészségemet a különböző mérgező adalékanyagaikkal. Törvényt az egészséget károsító adalékanyagok ellen! (Tudom, hogy van ilyen törvény, de a sok E ott van a termékekben)
5) És törvényt követelek a nyílt téren való dohányzás betiltására törvényt hozók ellen. Halálra idegesítenek! Ők is veszélyeztetik az egészségemet.
... Felébredtem...
Tényleg úgy van, hogy a dohányos látható, hallható, szagolható, fenékbe rúgható. Lehet szidni, elítélni, lenézni, munkanélkülivé tenni, mert ez a legegyszerűbb. Szembeszállni a multikkal, lemondani a kényelmünkről, és egy kicsit magunkba nézni, és a saját egészségünkkel foglalkozni, tenni érte, az már nehezebb. Én, mint dohányos csak eggyel több dologgal rombolom az egészségemet, mint a nemdohányosok. De hogy jövök én egy autóshoz, aki még vécére is a kocsijával megy, egy kövér emberhez, a magam 50 kilójával, egy élelmiszergyártó multihoz, engem el lehet érni. Minden bajok oka én vagyok! Na ne már!
Hasonló témák
