Csalódtál?Mikor?Megbocsájtottál?
- Téma inditó Evelyn44
- Kezdés dátuma
T
Targenor
Vendég
Most pár napig nem leszek gépközelben, így ma kívánok mindenkinek:
Nagyon boldog, és békés karácsonyt!
Üdvözlettel:
Torgeir
Üdvözlettel:
Torgeir
T
Targenor
Vendég
Kedves Bongyi! Köszönöm a jókivánságot Én is Boldog Karácsonyt és jó egészségnek örvendő Boldog Ujévet kivánok!
Most is csalódtam. Némi kihagyás után úgy léptem be az oldalra, hogy talán már rendbe lett téve, de csalódnom kellett hiszen még mindig nem működik úgy ahogy használni szeretnénk.
Nagyon sajnálom, hogy még igy a Karácsony előtti napokban is valaki csalódást okozott. Nem volt szép tőle! Próbáld magad tultenni rajta és élvezd a szép Ünnepet! BOLDOG KARÁCSONYT!!!
Sziasztok!Nabumm!Épp most estem át egy olyan csalódáson ami talán a jövőmet is meg fogja határozni.Mi tagadás,mindenkinek a saját baja a legnagyobb.
de ilyet!!!!!!
Volt egy barátnőm 3 hónapig.ez eddig rendben is van.Beteg volt nagyon és elkelt nála a segítség rendesen,szüsége volt rám mert nem volt mellette más,akire számítson(nem szívesen írom le de méhnyakrákja volt. )
Én abban voltam hogy az áldozatkézségem és a szeretetem hozzásegíti hogy lelkileg el tudja viselni a betegséggel járó dolgokat.
Ez is így volt Vidámabb volt sokkal,ha vele voltam.
2 hónap után közölték vele a dokik hogy meggyógyult.
A levegőbe tudtam volna ugrani.Ennél jobb hírre nem is számított aznap.
Csakhogy én azt terveztem hogy megkérem a kezét,és nekiadtam a gyűrűt is.Elsírta magát a boldogságtól...
Minden napunk szépen alakult.Aztán a 3.hónap végén bejelenti hogy el kell költöznie vissza a szüleihez,nem lakhat tovább ott ahol addig.
Ezután kezdődött az amire már számítottam:
Ő jött nekem azzal hogy alig találkozunk,és eltávolodtam tőle.
Meg féltékeny volt hogy jól érzem magam a bartátnője társaságában pedig nem vagyok egy szoknyavadász,és ha van valakim akkor a halálomig tudnám szeretni.
Mindegy,szakítás lett a vége.
Egy csomó energia pénz és idő....mind egyszerre feleslegessé vált.
Még azokat a kis ajándékokat is visszaadta amiket azért kapott hogy jobb kedve legyen.
Hát illik ajándékot visszaadni?!
Nem értem az egészet.
Nem az első eset,hogy segítek segítek,kiköpöm a lelkemet,és mit ad Isten?Belémrúgnak!!
Ez a hála a segítségemért.
Induljunk ki abból hogy mindennek oka van.
Akkor ezt később fogom megtudni hogy mi is az.
De nézzük a jó oldalát.Sikerült egy embert talpraállítanom anélkül hogy teljesen magába zuhant volna a depressziótól,és nem lett rosszabb az állapota a 3 hónap alatt egyszer se.Szóval képletesen megmentettem az életét,és most élhet ahogy akar.
Lehet hogy túl büszke voltam hogy végre elmondhatom magamról hogy "Igen ez az én művem!"?
Múltkor láttam egy egy pillanatra a lányt,de gőzerővel mentem tovább mintha sose ismertem volna és olyan haragot érzek iránta ami azt is letiltja hogy szóbaálljak vele.
Pedig nagyon szerettem!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
de ilyet!!!!!!
Volt egy barátnőm 3 hónapig.ez eddig rendben is van.Beteg volt nagyon és elkelt nála a segítség rendesen,szüsége volt rám mert nem volt mellette más,akire számítson(nem szívesen írom le de méhnyakrákja volt. )
Én abban voltam hogy az áldozatkézségem és a szeretetem hozzásegíti hogy lelkileg el tudja viselni a betegséggel járó dolgokat.
Ez is így volt Vidámabb volt sokkal,ha vele voltam.
2 hónap után közölték vele a dokik hogy meggyógyult.
A levegőbe tudtam volna ugrani.Ennél jobb hírre nem is számított aznap.
Csakhogy én azt terveztem hogy megkérem a kezét,és nekiadtam a gyűrűt is.Elsírta magát a boldogságtól...
Minden napunk szépen alakult.Aztán a 3.hónap végén bejelenti hogy el kell költöznie vissza a szüleihez,nem lakhat tovább ott ahol addig.
Ezután kezdődött az amire már számítottam:
Ő jött nekem azzal hogy alig találkozunk,és eltávolodtam tőle.
Meg féltékeny volt hogy jól érzem magam a bartátnője társaságában pedig nem vagyok egy szoknyavadász,és ha van valakim akkor a halálomig tudnám szeretni.
Mindegy,szakítás lett a vége.
Egy csomó energia pénz és idő....mind egyszerre feleslegessé vált.
Még azokat a kis ajándékokat is visszaadta amiket azért kapott hogy jobb kedve legyen.
Hát illik ajándékot visszaadni?!
Nem értem az egészet.
Nem az első eset,hogy segítek segítek,kiköpöm a lelkemet,és mit ad Isten?Belémrúgnak!!
Ez a hála a segítségemért.
Induljunk ki abból hogy mindennek oka van.
Akkor ezt később fogom megtudni hogy mi is az.
De nézzük a jó oldalát.Sikerült egy embert talpraállítanom anélkül hogy teljesen magába zuhant volna a depressziótól,és nem lett rosszabb az állapota a 3 hónap alatt egyszer se.Szóval képletesen megmentettem az életét,és most élhet ahogy akar.
Lehet hogy túl büszke voltam hogy végre elmondhatom magamról hogy "Igen ez az én művem!"?
Múltkor láttam egy egy pillanatra a lányt,de gőzerővel mentem tovább mintha sose ismertem volna és olyan haragot érzek iránta ami azt is letiltja hogy szóbaálljak vele.
Pedig nagyon szerettem!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Van mégegy sztorim.
6 éve ismerek egy jóembert
5 évig azt hittem hogy a legjobb barátom,szinte állandóan együtt voltunk,sokat ökörködtünk,meg segítettünk egymásnak amiben lehetett.Ő lett a fogadott öcsém.
Aztán 2 éve történt valami.Eltűnt a telefonja amikor egy kicsit mélyre nézett az üvegben
Aztán az lett a sztori vége,hogy 3-an elhitették vele hogy ÉN loptam el a telefont.
Szép mondhatom.Hamár 3-n ugyanazt állítják,akkor lehet benne valami.
A kérdés az hogy hogyan állom meg a helyem.A 3 haveronak hisz az illető,vagy a legjobb barátjának?
Hát nekik hitt.Én meg mivel tudtam hogy ártatlan vagyok szerintem jogosan de megsértve éreztem magam.Azóta kettéváltak útjaink,én is elköltöztem otthonról meg ő is,családja van.
A távolság és az idő sokmindenre képes de főleg csodákra.9 hónapja alig látom,és megváltozott.Teljesen más ember lett mint volt,na én se panaszkodhatok,nekem is volt miből tanulni.
Neki azt hiszem meg tudtam bocsájtani,de azért,mert tudom ki volt a főbűnös,és azért mert öt évet nem dobok el.
Mindenesetre mondhatnqa annyit hogy elnézést kér a hülyeségéért.
Ez volt a feltétele hogy megbocsássak neki helyből.
nem kért elnézést tőlem,még a mai napig sem,de elnézek felette,mert egész más gondjai vannak,és nekem is,örülünk ha látjuk egymást néha.
Így is meg lehet oldani dolgokat.
A tüske megvan bennem persze,mert fájt akkor a szúrás,de egyre tompább.És ha llátom is ezt a jóembert nem a rossz jut eszembe róla hanem az amikor jól éreztük magunkat.
6 éve ismerek egy jóembert
5 évig azt hittem hogy a legjobb barátom,szinte állandóan együtt voltunk,sokat ökörködtünk,meg segítettünk egymásnak amiben lehetett.Ő lett a fogadott öcsém.
Aztán 2 éve történt valami.Eltűnt a telefonja amikor egy kicsit mélyre nézett az üvegben
Aztán az lett a sztori vége,hogy 3-an elhitették vele hogy ÉN loptam el a telefont.
Szép mondhatom.Hamár 3-n ugyanazt állítják,akkor lehet benne valami.
A kérdés az hogy hogyan állom meg a helyem.A 3 haveronak hisz az illető,vagy a legjobb barátjának?
Hát nekik hitt.Én meg mivel tudtam hogy ártatlan vagyok szerintem jogosan de megsértve éreztem magam.Azóta kettéváltak útjaink,én is elköltöztem otthonról meg ő is,családja van.
A távolság és az idő sokmindenre képes de főleg csodákra.9 hónapja alig látom,és megváltozott.Teljesen más ember lett mint volt,na én se panaszkodhatok,nekem is volt miből tanulni.
Neki azt hiszem meg tudtam bocsájtani,de azért,mert tudom ki volt a főbűnös,és azért mert öt évet nem dobok el.
Mindenesetre mondhatnqa annyit hogy elnézést kér a hülyeségéért.
Ez volt a feltétele hogy megbocsássak neki helyből.
nem kért elnézést tőlem,még a mai napig sem,de elnézek felette,mert egész más gondjai vannak,és nekem is,örülünk ha látjuk egymást néha.
Így is meg lehet oldani dolgokat.
A tüske megvan bennem persze,mert fájt akkor a szúrás,de egyre tompább.És ha llátom is ezt a jóembert nem a rossz jut eszembe róla hanem az amikor jól éreztük magunkat.
Kedves Cacy!Ledöbbentő két történet! Az elsőhöz a lánnyal kapcsolatban, szomorubb és fájdalmas. Szeretett egyáltalán Téged az a lány? Tudatában , felfogta,hogy mit köszönhet Neked? Gondolom mikor elment teljesen kikészültél. De egy vigasztaljon! Megmentetted az életét! Egy EMBER életét Te mentetted meg! Ahogy irtad is nagyon szeretted. De én a magam részéről a megbocsajtással várnék...!
Másik történet, az egy baráttól rettenetes főleg becsületbeli dologgal kapcsolatban.De egy idő után --- év-ek elteltével esetleg megbocsájhatnál, de a jelek nem ezt mutatják.
Sajnálom igy ismeretlenül is, hogy karácsony közeledtével is ezek a dolgok
jutnak az eszedbe, vagy talán most...igazán!
Én remélem ebbe a pár napban sikerül, az ünneppel eltelni. BOLDOG KARÁCSONYT!
Másik történet, az egy baráttól rettenetes főleg becsületbeli dologgal kapcsolatban.De egy idő után --- év-ek elteltével esetleg megbocsájhatnál, de a jelek nem ezt mutatják.
Sajnálom igy ismeretlenül is, hogy karácsony közeledtével is ezek a dolgok
jutnak az eszedbe, vagy talán most...igazán!
Én remélem ebbe a pár napban sikerül, az ünneppel eltelni. BOLDOG KARÁCSONYT!
T
Targenor
Vendég
Megint sikerült.
Igaz, megsem kellett volna lepődnöm, de az ember mindig reménykedik, csak vannak, akiknél feleslegesen.
Nagyon rosszul esett (a hátam mögött történt), pedig már megtanulhattam volna, hogy tőle másra nem számíthatok, hisz nem most tette először.:mrgreen: (Nagyon utálom, ha valaki a szemembe vigyorog, a hátamba meg tőrt döf.)
Úgy tűnik, van még mit tanulnom az ilyen helyzetekből, hisz újra és újra megtalál.
Ő nem tudja, hogy én tudom, nem is fogom elárulni, de részemről bezárt a bazár, erre biztos rá fog jönni, legkésőbb akkor, amikor nemet mondok a legközelebbi kérésére, és az utána következőkre is.
Igaz, megsem kellett volna lepődnöm
, de az ember mindig reménykedik, csak vannak, akiknél feleslegesen.Nagyon rosszul esett (a hátam mögött történt), pedig már megtanulhattam volna, hogy tőle másra nem számíthatok, hisz nem most tette először.:mrgreen: (Nagyon utálom, ha valaki a szemembe vigyorog, a hátamba meg tőrt döf.)
Úgy tűnik, van még mit tanulnom az ilyen helyzetekből, hisz újra és újra megtalál.
Ő nem tudja, hogy én tudom, nem is fogom elárulni, de részemről bezárt a bazár, erre biztos rá fog jönni, legkésőbb akkor, amikor nemet mondok a legközelebbi kérésére, és az utána következőkre is.
Kedves Tangenor!Nam akartam hinni aszememnek,mikor elolvastam soraid. Az év utolsó napjaiban is ért csalódás? Bár én nem akartam megirni de a karácsony másnapján én is akkorát csalódtam, hogy nagyon nehezen viseltem , hogy teljesen ne romoljon a szent ünnep. Én magamra csak azt tudom mondani, hogy az eddigi éveimben m a j d n e m végig csalódásban éltem. De, hogy Te? Próbáld magad tultenni, ha sikerül, hogy ne ilyen élményekkel zárd ezt az évet.szinte mindennap csalodom emberekben...már fura lenne ha nem történne semmi rossz....
.
Kedves Csalódottak!
Sosem kell elhinni, hogy az ember csak úgy idővel túl tudja tenni magát a csalódáson. Hiába mondják, hogy az idő mindent megold, mert az csak elföldeli a sebeket, de nem gyógyítja meg. Az ember tudja csak megoldani személyesen elbeszélgetve a sérelmezővel. Én 10 éves csalódottságomat oldottam meg, amiről már azt hittem, én is, ő is elfeledkeztünk. Persze nagy fájdalmában az ember kicsinek érzi magát ehhez, de miután felnőtt a problémához, mindenképp meg kell tennie a lépéseit a gyógyulás felé vezető úton, különben, a sebeknek alattomos áttételei, következményei lehetnek a lelkiismeret és az ember-ismeret tekintetében. Szerintem igazán felnőtt ember az, aki előítéletek nélkül tud elfogadni mindenkit olyannak, amilyen. Még ha csalódik, akkor is.
Sosem kell elhinni, hogy az ember csak úgy idővel túl tudja tenni magát a csalódáson. Hiába mondják, hogy az idő mindent megold, mert az csak elföldeli a sebeket, de nem gyógyítja meg. Az ember tudja csak megoldani személyesen elbeszélgetve a sérelmezővel. Én 10 éves csalódottságomat oldottam meg, amiről már azt hittem, én is, ő is elfeledkeztünk. Persze nagy fájdalmában az ember kicsinek érzi magát ehhez, de miután felnőtt a problémához, mindenképp meg kell tennie a lépéseit a gyógyulás felé vezető úton, különben, a sebeknek alattomos áttételei, következményei lehetnek a lelkiismeret és az ember-ismeret tekintetében. Szerintem igazán felnőtt ember az, aki előítéletek nélkül tud elfogadni mindenkit olyannak, amilyen. Még ha csalódik, akkor is.
T
Targenor
Vendég
Szia!
Na igen, ha lehetne beszélni értelmesen az illetővel, de nem lehet:mrgreen:. Mert ha szóvá teszem még ő sértődik meg.:mrgreen: Nem érti mi a bajom, elmagyrázni pedig nem engedi, meg sem hallgat. Inkább elküld melegebb éghajlatra SÉRTETSÉGÉBEN.:mrgreen: Már rengetegszer megpróbáltam elmagyarázni, hogy neki hogy esne a dolog, ha vele csinálná meg valaki, és sajnos így sem fogta fel a lényeget.
Ő a szegény megnem értett SZENVEDŐ fél.A falnak meg nem szeretek beszélni.:mrgreen:
Bocsánat a mérges zöld fejek sokaságáért, de még mindig fel tudnék robbanni, hogy megint ilyen hülye voltam, igazán tanulhaték már ezekből.
És mint írtam az illető nem először teszi ezt velem, és másokkal sem.
T
Targenor
Vendég
Kedves Tangenor!Nam akartam hinni a szememnek, mikor elolvastam soraid. Az év utolsó napjaiban is ért csalódás? Bár én nem akartam megirni, de a karácsony másnapján én is akkorát csalódtam, hogy nagyon nehezen viseltem, hogy teljesen ne romoljon a szent ünnep. Én magamra csak azt tudom mondani, hogy az eddigi éveimben m a j d n e m végig csalódásban éltem. De, hogy Te? Próbáld magad tultenni, ha sikerül, hogy ne ilyen élményekkel zárd ezt az évet.
Kedves Evelyn!
Köszönöm vígasztaló soraid.
Sajnos vannak, akik így járnak, mint mi. És vannak, akik nem is veszik észre (vagy csak nem akarják észre venni:mrgreen
mekkora fájdalmat okoznak tetteikkel, szavaikkal és a viselkedésükkel másoknak.Szomorúan látom, hogy sajnos egyre többen gázolnak át a másikon lelkiismeret-furdalás nélkül, és csak remélni tudom, hogy egyszer ráébrednek mennyi fájdalmat okoztak másoknak, és hogy ez nem helyes.
Az én mottóm:
"Élni és ÉLNI HAGYNI"
Tündy
Új tag
:..: Casy!
Igen! Sajnos azt a kort éljük, mikor rá kell döbbennünk, hogy baj van sz emberekkel!Teljesen felborult aaz értékrendünk,(természetesen tisztelet a kivételnek,mert az mindíg van)nem tudjuk szeretni és tisztelni a másik embert.Nincs időnk egymásra,és sokszor elmegyünk egymás mellett.Megbocsájtás az egy nehéz dió. Ez egy olyan tulajdonságunk,amit nem mindíg tudunk alkalmazni.Az biztos,hogy pálcát törni nem szabad senki felett,mert bár nem járok templomba Isten félő vagyok.Én azt vallom, hogy mindenki megkapja azt amit megérdemel,és ott fogja kapni ahol a legjobban fáj.
Ha ez a hölgy így viselkedett Veled örülj neki,hogy most mutatta ki a foga fehérjét és nem később, mikor jobban belemelegszel a kapcsolatba.
Igen! Sajnos azt a kort éljük, mikor rá kell döbbennünk, hogy baj van sz emberekkel!Teljesen felborult aaz értékrendünk,(természetesen tisztelet a kivételnek,mert az mindíg van)nem tudjuk szeretni és tisztelni a másik embert.Nincs időnk egymásra,és sokszor elmegyünk egymás mellett.Megbocsájtás az egy nehéz dió. Ez egy olyan tulajdonságunk,amit nem mindíg tudunk alkalmazni.Az biztos,hogy pálcát törni nem szabad senki felett,mert bár nem járok templomba Isten félő vagyok.Én azt vallom, hogy mindenki megkapja azt amit megérdemel,és ott fogja kapni ahol a legjobban fáj.
Ha ez a hölgy így viselkedett Veled örülj neki,hogy most mutatta ki a foga fehérjét és nem később, mikor jobban belemelegszel a kapcsolatba.
