Jaj, Betti, úgy sajnálom. Szegényke! Hogy viseli? Reméljük, hamar kinőnek a rendes fogak.
).
Már van gyakorlata az óvatos evésben.
Az első traumán tegnap túl voltunk, azóta, meg azt mondogatjuk, hogy majd nő másik. Bosszantó, mert nem tudod ezt megelőzni, most például ott voltunk 5-en is felnőttek, és mégis saját szeleburdisága áldozata lett...
Nálunk az unokaöcsinek sikerült ez a mutatvány, de ő nagyon rosszul járt vele. A kis tejfogacska kettérepedt és a fele letörött, de az incidens óta nem nőtt tovább neki. Akkor olyan 1,5 éves körül volt. Most a fogváltásnál a fogacska már 2 éve kiesett, de nem nő helyette másik. Voltak vele orvosnál is, aki kimondta a tutit, hogy akkor a felső állkapocs megsérült, és a maradandó fogacska helyén így egy hegedés keletkezett rajt, így nem lesz ott másik fog. Ha őket ez zavarja, maximum beépíteni tudnak helyette neki egyet, de mivel még gyerek így kb 2-3 évente cserélni kell majd. Igaz jó pénzért, mert ezt nem támogatja a tb.Csatolás megtekintése 1161709 Tegnap a lányom kitörte megint az egyik fogát. Még szerencse hogy ez is tejfog. Kutyát játszott, és az asztalról nekiugrással le akart venni egy játékot, és eltájolta magát, és a szájával az asztal szélének ugrott. Szerencsétlen most már nem tud harapni. A másik középső metszőjét másfél éve törte ki egy "motor"baleset következtében, amit ugyan visszaültettünk neki, de november végén darabokra hullott. A mellette levő szélső metszője kihullott váltás miatt, csak nem nő még. Azóta csukott szájjal mosolyog egyébként is a képeken.
Persze, minden gyerekkel vannak ilyen balesetek, de kétszer... Csatolás megtekintése 1161728
Úgy, ahogy mondod! Az én fiam úgy törte be a fejét, hogy ott álltam mellette, nekiszaladt a szék sarkának 3 évesen. Sajna, ilyenkor nincs mit tenni ......, még szerencse, hogy nagyobb baja nem történt a kislányodnak.Már van gyakorlata az óvatos evésben.
Az első traumán tegnap túl voltunk, azóta, meg azt mondogatjuk, hogy majd nő másik. Bosszantó, mert nem tudod ezt megelőzni, most például ott voltunk 5-en is felnőttek, és mégis saját szeleburdisága áldozata lett...
Ó szegénykém! A keresztlányom járt így még 3 évesen (Kos a lelkem), az összes fényképen kis fogatlanka (az egyik első fogát törte ki - tövestől/gyökerestől), szerencsére nem sérült a maradandó fog csirája, így most szép már a mosolya. De úgy megszoktuk fogatlanul, hogy kellett idő, mire megszoktuk "fogasan"Csatolás megtekintése 1161709 Tegnap a lányom kitörte megint az egyik fogát. Még szerencse hogy ez is tejfog. Kutyát játszott, és az asztalról nekiugrással le akart venni egy játékot, és eltájolta magát, és a szájával az asztal szélének ugrott. Szerencsétlen most már nem tud harapni. A másik középső metszőjét másfél éve törte ki egy "motor"baleset következtében, amit ugyan visszaültettünk neki, de november végén darabokra hullott. A mellette levő szélső metszője kihullott váltás miatt, csak nem nő még. Azóta csukott szájjal mosolyog egyébként is a képeken.
Persze, minden gyerekkel vannak ilyen balesetek, de kétszer... Csatolás megtekintése 1161728
Készült Rtg-felvétel is,aminek alapján kimondta a tutit a fogorvos? Ez még egyáltalán nem biztos!Nálunk az unokaöcsinek sikerült ez a mutatvány, de ő nagyon rosszul járt vele. A kis tejfogacska kettérepedt és a fele letörött, de az incidens óta nem nőtt tovább neki. Akkor olyan 1,5 éves körül volt. Most a fogváltásnál a fogacska már 2 éve kiesett, de nem nő helyette másik. Voltak vele orvosnál is, aki kimondta a tutit, hogy akkor a felső állkapocs megsérült, és a maradandó fogacska helyén így egy hegedés keletkezett rajt, így nem lesz ott másik fog. Ha őket ez zavarja, maximum beépíteni tudnak helyette neki egyet, de mivel még gyerek így kb 2-3 évente cserélni kell majd. Igaz jó pénzért, mert ezt nem támogatja a tb.
Milyen érdekes!!!!!!
, olcsóbb is, és eredményesebb is ) , aki regresszív hipnózissal is foglalkozott. Amit szabad elutasítani, meg el is fogadni, mindegy, csak az volt érdekes ebben, pontosabban nagyon! kijózanító, amikor azt mondta, milyen könnyen kimondjuk, néha odavágjuk másoknak ?védekezésül?, ?önvédelemből?, akármiért, hogy á, én és az én értéktelen, semmi életem: pedig értéktelen élet egyáltalán nincs, ha figyeljük életünk íveit: az ismétlődő eseményeket, a családban megbúvó titkokat, mert mindenhol vannak, a gyakori betegségeket, a költözéseket, ... De hát, persze, ez nem ennyire egyszerű, ahhoz eléggé figyelni kell, az meg olyan fárasztó! Nagyon érdekes volt. Tehát a régi korokból is őrzött képeket, egész történelmi sorokat lehetne felfűzni. '36-ban született, az egész falut a 44-es balatoni bombázásokkor kitelepítették a dombok közé, Endrédre, ahol jó szívvel befogadták az ottani népek. És az én dédpapámról, az ő nagyapjáról szólt az a családi történet, hogy amikor ideértek az oroszok, és jártak házról házra, végigkutattak mindent, és mindenkit, ő akkor halt meg. A még élő családtagok szerint komoly kéz-vállfájdalmai voltak, valami sérülés következtében, és, hogy magát kímélje, mindig zsebben tartotta a kezét, a kötözést helyettesítendő. És amikor elhangzott a "kezeket fel" megfelelő változata, és ő lassan ki akarta húzni, azt hitték, pisztoly van nála, és lelőtték az udvaron. Néztem az egyik fényképen azokat a régi, szép arcokat, a nő kendőben, a férfi kalapban, meg egy vásottnak látszó kisgyerek. Olvasom a hátán a feliratot, hogy kedves keresztfiam, hát itt van keresztapád, de már csak képen, mert lelőtték... Kérdezem apámat, a vaksi szemével, , találja már ki nekem, ki ez a család, akit hősi halottként emlegetnek a képen, miért nem tudok én erről. Mondja, hát a dédpapa, akit lelőttek az udvaron ... Így érnek össze a szálak. Már nagyon bánom, amikor fiatalon azt mondta a másik nagynéném, egyszer leülünk, és lerajzolja nekem, ki, hogyan, kivel rokon a faluban, ki kivel, hol, mit csinált,akkor elmismásoltam, aztán valahogy soha nem került rá sor, mert mindig minden fontosabb volt, aztán mikor a gyomorvérzés elvitte, már nem volt, és nincs is kitől megkérdezni.
, végülis mindenkire jellemző a vég, ami vele történik, elvégre és utóvégre a nagy fehér cápának az az élettere, és jópár milla évvel előbb volt ott... de ezt, hogy életükben akár 15 ezer fogat is elhasználnak, ezt egyszerűen NEM VAGYOK KÉPES FELDOLGOZNI. Azért, ha a Jóisten megkérdezett volna, vannak-e ötleteim a teremtéshez, azért tetemes hosszúságú hibajegyzékkel tudtam volna előállni.
Én azt sajnálom, hogy mindig akkor kezdtek el az öregek mesélni, amikor nem volt nálam magnó vagy legalább egy füzet! Volt, hogy amikor a mama nővére magyarázta a családfát, mindenféle kis fecnikre írtam és rajzoltam, hogy el ne vesszen, azóta is őrzöm, bár már neten is megcsináltam a feljegyzett kapcsolatok térképét. A nagynéném és a lánya is nagyon szereti a régi dolgokat kutatni, a legnagyobb örömet azzal okozták, hogy a felkutatott fényképeket az ősökről beszkennelték, így most nekünk is van azokból, amik nekünk nem voltak meg. És még azt sajnálom, hogy nem olyanok a körülmények, hogy lenne elég időm ezekre a dolgokra, pedig nem szabad veszni hagyni ezt a fajta tudást ( a család sorsának ismeretét), mert úgyis eljön az idő, hogy majd a gyereket is érdekelni fogja, honnan jött.Milyen érdekes!!!!!!
Nagyon jó, és nagyon hasznos, hogy az ember addig kérdezze az öregeket, nagyikat, nagynéniket-bácsikat, amíg teheti. Tényleg, az ember, ha elkezd kutatni, ezerféle árnyalata alakul saját életének. Már nem tudom, ki mondta itt egyik nap, de egyszer én is megállapítottam: egy regényben leírt családregény, akár a Háború és béke, semmivel sem másabb, mint a mi saját életünk, csak gyönyörűen van megírva: nagyjából ez a különbség. De csupa görög sorstragédia, vagy éppen komédia az élet, ki hogyan áll hozzá. Rengeteg érdekesség van MINDENKI családjában. Nem is tudtam, hogy van ilyen nyilvántartó. Én nagyon szerettem fiatalon is ilyeneket kérdezgetni a nagymamától, és most olyanokat is tudok, amiket saját anyám sem (még azt sem, hol születtek a nagyszülők, Erdélyben, de az ilyesmi is engem nagyon érdekel). Egyszer egy pszichológus előadásán voltam (nem ápoltként!, arra ott vagyok magamnak én
ui.: Nagynéném tavalyi halála után megkaparintottam a családi fotók nála állomásozó részét. Öreglány volt a szentem, és gyanítom, annak is született, vannak ilyen lelkek. Ez azért érdekes, mert ő ugyanakkor ilyen családi matróna szerepkörben volt, valahogy mindig irányította egy csomó ember életét, de legalábbis ő láttamozta azokat.
Az enyémen is elkészült a második részletecske. A verset? feliratot magyarítottam saját számíze szerint.
Ez ma a kiesett,kivert,kitört,kihúzott fogak napja!Kihúzták a fogam. Nagyon vicces vagyok, azon az oldalon egy fogam van hátul. Remek. viszont nem fáj. És öregapám hetvenvalahány éves korában úgy ette a szalonnát az egy fogával, ami maradt, hogy csak úgy rotyogott. Akkor meg? Így azonban remekül értelmezhető a cápák iránti masszív ellenszenvem. Az nem érdekel, hogy kit esznek meg
Nem csodálom,hogy kivoltál a JJ mintától az improvizált színekkel! Én néha még a kis DMC színeimmel is kiakadtam,főleg az elején,ameddig nem kezdett összeállni a kép! Nem volt színes mintám,csak szimbólumos,nem igazán látszott hogy mi micsoda akar lenniNem tudom, talán ide tartozik jobban, mint a kivarrósba, mert inkább a lamentálás a lényeg , nem a kész munka.
Néhány FB ismerős, de nem mind igazi, csak egy varrós-mindenes klubba keveredtem bele, szóval az ő nyomásukra nagy duzzogva bevállaltam, hogy jó, egye kutya, indítsunk ott egy RR-t, mert őket ez annyira érdekli, én meg már csináltam. Összegyűjtöttem minden kis hasznos ismeretemet róla, és hagytam magam meggyőzni. Csak 8-an vagyunk. Csak úgy vállalkoztam, hogy szabad kör legyen, mert nem volt türelmem azon kekeckedni, kinek mi tetszik: én meg nem varrok mufinokat, sem csészikéket, talán csak egy-két ember van, akinek a kedvéért még ezt is megtenném (nem a varrása miatt, hanem utána nincs mire "használnom".) Így már ment a dolog,meg mindenkinek nagyobb lelkesedése volt hozzá. Én egy Blue Ribbon Designs-ot választottam, amit már - a tél miatt - régen nézegettem, és mert pont 8 részes volt (még néhány Prairie játszott, hóemberes-teles.) Nem volt annyi anyagom, és így osztottam fel, majd valami kis lógattyú? "falvédő"? csak lesz belőle. Elég élvezet volt varrni, amivel pórul jártam, az az, hogy a fehér cérnát az anyagra dobva, nagy felületben jó hatást mutatott a fehér, de varrás közben a hópelyhek egész eltűnnek rajta, ezért a keret pelyheit meg sem varrtam, majd, ha visszajön nyáron, meglátom a továbbiakat. Az első, ami már készen van, az a JJ-nek a Herbs and Spicesból egy kis képecske. A kontúrok egész megadták az értelmét, de előtte nagyon ki voltam tőle. Varrtam már JJ mintát hűtőmágnesnek, és kifejezetten nagyon tetszik ez a rengeteg szín, a házra, háztartásra, a patchworkra utaló rengeteg részlet minden képükön, még a bibliai idézetek is ... nagyon tetszik! De az volt a baj, mármint "", hogy a színeket a kollegina Puppetsből válogatta, ezer éve nem varrt már ilyesmit: ahol nem volt párosítás, kitalált egyet.............. magában a fonalkupac szép, de olyan ütős lett néhol, hogy még újraválogatás után is csak nagyon zavarosak lettek a zöldek, például. A kontúr jól megfogja a dolgot, egészen bájoska lett, tetszik. Ez csak egy nagyon! pocsék telefonos kép.
Aztán egy idő után mindig belelendültem és a végén már le se akartam tenni. Ez volt életem első,immár befejezett RR-je,és naaagyon örülök neki!
Van meg egy erdekesseg,negyen vagyunk testverek,szuletesi sorrendben a honapok,november,augusztus,november es augusztus,ritmusra jottunk.
Édesapám júniusban halt meg - most lesz 38 éve - 60 évesen. Aznap este megszületett a húgom lánya. Édesanyám mindig emlegette ezen a napon,
