Donáth Anna szerint lehet, hogy a DK "a legnagyobb kutya az ellenzéki akolban, de soha nem fog kormányt váltani se egyedül, se összefogva". A választókat nem az érdekli, hogy ki a legerősebb, kinek van igaza a nap végén, hanem az, hogy ki tud összeszervezni egy olyan ellenzéki erőt, ami kormányt tud váltani – mondta a Momentum európai parlamenti (EP) képviselője a Megbeszéljük című műsorban.
A Momentum EP-képviselője Gyurcsány Ferencben és a DK-ban véli megtalálni a pártja kitörési pontját.
Mielőtt megválasztod a hangerődet, el kell döntened, a közelben lévőket akarod-e elriasztani, vagy új hódolókat szándékozol elcsábítani. Annyit azért engedjünk meg, hogy az állatvilághoz hasonlóan köztünk (emberek között) is akadnak, akik egy randa rikácsolást vonzónak találnak, minthogy az ízlés nem közmegegyezés dolga.
A NER egyik alapköve a gyűlölet. A finkelhabonyi kommunikáció vezérmotívuma az utálkozás iránti igény szüntelen kielégítése, amelyhez az az optimális, ha a gyűlölet tárgya a következő tulajdonságok közül a lehető legtöbbel rendelkezik:
1. Az illető legyen távoli, esetleg nem létező, kifejezetten előnyös, ha az agymosás célszemélyei még véletlenül sem találkozhatnak vele. A migráló piréznél nincs jobb. Ha pedig létező személyt (csoportot, entitást, jelenséget) emelünk a közellenség rangjára, akkor uralnunk kell a kommunikációs felületek döntő többségét, amin keresztül a nap huszonöt óráján keresztül tölthetjük a leépülő agyakba az illetőről kreált hazugságokat.
2. Bírjon valami olyan tulajdonsággal, amivel kapcsolatban az előítéletek ősi hagyományai működnek. Például meleg, színesbőrű, belátható vagy beláthatatlan mértékben jómódú, zsidó, művelt (ergo okoskodó), stb. és ezek kombinációja. A szomszéd sem rossz megoldás, de csak lokálisan működik, még ha van is tehene. A lényeg, hogy a közönség egyrészt ne ismerje föl magát benne, másrészt önmagát erősebbnek érezze nála. Vagy gyengébbnek, miáltal védelemre vágyik, amit megkapni vél a hatalomtól.
3. Legyen alkalmas arra, hogy a nép összes nehézségeinek a felelősévé tehessük. Természetesen ebben is a hazugságok végtelen és monoton ismétlése siet a segítségünkre. Pl. Soros, Gyurcsány, Brüsszel, Biden, szankciók, dollárbal.
Nem túlságosan elegáns, de a hatékonyság illúzióját keltő megoldás az, amikor egy mások által felépített ellenséget használunk fel a saját céljaink érdekében.
A Momentum EP-képviselője most Gyurcsány Ferencben és a DK-ban véli megtalálni a pártja kitörési pontját.
Írt egy véleménycikket a Válasz Online portálnak, majd (hosszú) interjút adott a Klubrádiónak.
Hosszasan fejtegette, mi is az akadálya annak, hogy érvényesüljön a többség akarata az Orbán rezsim leváltására. Meg is találta a kulcsmondást: „A kormányzóképesség alapja: az igazság kultúrája.” Igazság, igazság, igazság – „amíg a kormányváltásért dolgozó ellenzékben van olyan szereplő, amely az igazság kultúrája helyett – a kormányhoz hasonlóan – a hazugságon alapuló politikai kultúrát képviseli, addig nem lehet meg a kormányváltáshoz szükséges egység. Sőt az ilyen szereplő, bármit mond is, akadálya a kormányváltásnak.”
De mi az igazság? Jó lenne tudni, mert „tudom, nehéz elképzelni, hogy egy politikus kimondja az igazságot a választóknak. Mégis abban hiszek, hogy Magyarországon is csak az hozhat gyökeres változást, ha az igazságra alapozzuk a jövőnket.” Minthogy ezt az apróságot, ti. az igazság mibenlétét nem tudjuk meg Donáthtól, találgatásokra kényszerülünk. Például a japán cikász nyitvatermő, a magnólia zárkózottabb fajta, a Föld nem tányér alakú, noha még ebben is megoszlanak a vélemények.
Adjuk is fel hát az igazság meghatározását. Maradjunk abban, hogy a hazugság ellenkezője az, amit hajszolunk. Orbán és rendszere hazugságra épül, ez igaz ugyan, de ennek az ismételgetése már kevés a kitöréshez. Használjunk egy új sarokkövet, egy igazi, közmegegyezéses közhelyet, egy már jól bevezetett hazugságot. Nézzük csak! Próbálkozhatunk azzal, hogy Armstrong valójában nem járt a Holdon. Az, hogy nem igaz, annak nincs jelentősége a céljaink tekintetében, de ez egy lerágott csont. Hasonló a helyzet Mária Terézia szexuális életével. Nostradamus? Nem rossz, de most nem nekünk dolgozik a világvége.
Megvan, sőt, heuréka! Gyurcsány – ez az! Meg az ő pártja. Ezzel lehet valamit kezdeni. Államcsőd széle, hazugság éjjel-nappal – ezt lehet használni. A DK a legnagyobb ellenzéki párt, ő a felelős a választási kudarc miatt, de nem vallja be. A Momentum őszinte párt, önvizsgálatot tartott, bátran kimondta, a DK tehet a bukásról. Biztos ami biztos, Fekete-Győrt ennek ellenére leváltottuk, szárnyalunk is a magasban, mint a strucc. „A legelutasítottabb párt a DK az ellenzéki szavazók körében, és ezért akadálya a kormányváltásnak.” Nem lehet együttműködni velük, ez már a napnál is világosabb.
Ami pedig az önkormányzati választásokat illeti, ott az lesz, a Momentum is azt akarja, hogy együttműködjünk (a DK-val is), és minden választási körzetben egy közös ellenzéki jelölt legyen.
A véleménycikk és az interjú iskolapéldája az „ellentétek egységének és harcának”, ami a marxi-lenini dialektika lényege.
A Momentum EP-képviselője Gyurcsány Ferencben és a DK-ban véli megtalálni a pártja kitörési pontját.
Mielőtt megválasztod a hangerődet, el kell döntened, a közelben lévőket akarod-e elriasztani, vagy új hódolókat szándékozol elcsábítani. Annyit azért engedjünk meg, hogy az állatvilághoz hasonlóan köztünk (emberek között) is akadnak, akik egy randa rikácsolást vonzónak találnak, minthogy az ízlés nem közmegegyezés dolga.
A NER egyik alapköve a gyűlölet. A finkelhabonyi kommunikáció vezérmotívuma az utálkozás iránti igény szüntelen kielégítése, amelyhez az az optimális, ha a gyűlölet tárgya a következő tulajdonságok közül a lehető legtöbbel rendelkezik:
1. Az illető legyen távoli, esetleg nem létező, kifejezetten előnyös, ha az agymosás célszemélyei még véletlenül sem találkozhatnak vele. A migráló piréznél nincs jobb. Ha pedig létező személyt (csoportot, entitást, jelenséget) emelünk a közellenség rangjára, akkor uralnunk kell a kommunikációs felületek döntő többségét, amin keresztül a nap huszonöt óráján keresztül tölthetjük a leépülő agyakba az illetőről kreált hazugságokat.
2. Bírjon valami olyan tulajdonsággal, amivel kapcsolatban az előítéletek ősi hagyományai működnek. Például meleg, színesbőrű, belátható vagy beláthatatlan mértékben jómódú, zsidó, művelt (ergo okoskodó), stb. és ezek kombinációja. A szomszéd sem rossz megoldás, de csak lokálisan működik, még ha van is tehene. A lényeg, hogy a közönség egyrészt ne ismerje föl magát benne, másrészt önmagát erősebbnek érezze nála. Vagy gyengébbnek, miáltal védelemre vágyik, amit megkapni vél a hatalomtól.
3. Legyen alkalmas arra, hogy a nép összes nehézségeinek a felelősévé tehessük. Természetesen ebben is a hazugságok végtelen és monoton ismétlése siet a segítségünkre. Pl. Soros, Gyurcsány, Brüsszel, Biden, szankciók, dollárbal.
Nem túlságosan elegáns, de a hatékonyság illúzióját keltő megoldás az, amikor egy mások által felépített ellenséget használunk fel a saját céljaink érdekében.
A Momentum EP-képviselője most Gyurcsány Ferencben és a DK-ban véli megtalálni a pártja kitörési pontját.
Írt egy véleménycikket a Válasz Online portálnak, majd (hosszú) interjút adott a Klubrádiónak.
Hosszasan fejtegette, mi is az akadálya annak, hogy érvényesüljön a többség akarata az Orbán rezsim leváltására. Meg is találta a kulcsmondást: „A kormányzóképesség alapja: az igazság kultúrája.” Igazság, igazság, igazság – „amíg a kormányváltásért dolgozó ellenzékben van olyan szereplő, amely az igazság kultúrája helyett – a kormányhoz hasonlóan – a hazugságon alapuló politikai kultúrát képviseli, addig nem lehet meg a kormányváltáshoz szükséges egység. Sőt az ilyen szereplő, bármit mond is, akadálya a kormányváltásnak.”
De mi az igazság? Jó lenne tudni, mert „tudom, nehéz elképzelni, hogy egy politikus kimondja az igazságot a választóknak. Mégis abban hiszek, hogy Magyarországon is csak az hozhat gyökeres változást, ha az igazságra alapozzuk a jövőnket.” Minthogy ezt az apróságot, ti. az igazság mibenlétét nem tudjuk meg Donáthtól, találgatásokra kényszerülünk. Például a japán cikász nyitvatermő, a magnólia zárkózottabb fajta, a Föld nem tányér alakú, noha még ebben is megoszlanak a vélemények.
Adjuk is fel hát az igazság meghatározását. Maradjunk abban, hogy a hazugság ellenkezője az, amit hajszolunk. Orbán és rendszere hazugságra épül, ez igaz ugyan, de ennek az ismételgetése már kevés a kitöréshez. Használjunk egy új sarokkövet, egy igazi, közmegegyezéses közhelyet, egy már jól bevezetett hazugságot. Nézzük csak! Próbálkozhatunk azzal, hogy Armstrong valójában nem járt a Holdon. Az, hogy nem igaz, annak nincs jelentősége a céljaink tekintetében, de ez egy lerágott csont. Hasonló a helyzet Mária Terézia szexuális életével. Nostradamus? Nem rossz, de most nem nekünk dolgozik a világvége.
Megvan, sőt, heuréka! Gyurcsány – ez az! Meg az ő pártja. Ezzel lehet valamit kezdeni. Államcsőd széle, hazugság éjjel-nappal – ezt lehet használni. A DK a legnagyobb ellenzéki párt, ő a felelős a választási kudarc miatt, de nem vallja be. A Momentum őszinte párt, önvizsgálatot tartott, bátran kimondta, a DK tehet a bukásról. Biztos ami biztos, Fekete-Győrt ennek ellenére leváltottuk, szárnyalunk is a magasban, mint a strucc. „A legelutasítottabb párt a DK az ellenzéki szavazók körében, és ezért akadálya a kormányváltásnak.” Nem lehet együttműködni velük, ez már a napnál is világosabb.
Ami pedig az önkormányzati választásokat illeti, ott az lesz, a Momentum is azt akarja, hogy együttműködjünk (a DK-val is), és minden választási körzetben egy közös ellenzéki jelölt legyen.
A véleménycikk és az interjú iskolapéldája az „ellentétek egységének és harcának”, ami a marxi-lenini dialektika lényege.
