Erdély világa...

szanté témája a 'Fotó album' fórumban , 2009 Január 29.

  1. szanté

    szanté Állandó Tag

    Segesvár

    Segesvár (románul Sighişoara, németül Schäßburg, latinul Stenarum, erdélyi szász nyelven Schäsbrich) municípium a mai Romániában Maros megyében. Szász szék központja, majd Nagy-Küküllő vármegye székhelye volt.
    Marosvásárhelytől 45 km-re dél-délkeletre a Segesd pataknak a Nagy-Küküllőbe ömlésénél fekszik.
    Az ősi magyar seg, ség dombot, halmot jelentett. Ebből keletkezett –es képzővel és az erősséget jelölő vár utótaggal a település neve.
    [​IMG]
    Ősidőktől fogva fontos, lakott hely, 1898-ban a Nagy-Küküllő jobb partja fölé emelkedő fennsíkon tárták fel a Wietenberg-kultúra leletekben gazdag telepét. A rómaiak ’’Stenarum’’ nevű katonai őrhelye állott itt, majd óbolgár nép lakott a környékén. 1141 és 1161 között II. Géza szászokat telepített ide. A szász szék központja lett, favárát 1191-ben kezdték el építeni. Ez a tatárjáráskor elpusztult, majd ezután falakkal és tornyokkal fokozatosan épült be a Várhegy felső része. A vártemplomot egy 12. századi kápolna helyén kezdték el építeni 1350-ben, de 1428 és 1488 között átépítették. A 14. századtól szabad királyi város. Várát 1438-ban a törökök feldúlták, de a 16. században helyreállították. Mátyás uralkodása alatt polgárai részt vettek a király elleni felkelésben. 1506-ban itt erősítették meg a három nemzet unióját. 1544-ben a város protestáns hitre tért. 1562-ben az itt tartott országgyűlés után a vár piacán fejezték le a lázongó székelyek huszonhat vezetőjét. 1600-ban előbb Vitéz Mihály, majd Basta hódoltatta meg. 1603-ban Székely Mózes török csapatokkal, 1605-ben Bocskai hadai, 1662-ben Kemény János ostromolta. 1646-ban pestis, 1676-ban tűzvész pusztította. Itt választották meg erdélyi fejedelemnek 1630. december 1-jén I. Rákóczi Györgyöt, 1657. november 2-án Rhédey Ferencet, 1658. október 7-én Barcsay Ákost. 1706-ban Pekry Lőrinc kurucai foglalták el és rombolták le, ekkor pusztult el a 14 bástyából 5 és maradt 9. 1709-ben újra pestis, majd 1788-ban ismét tűzvész pusztít. 1849-ben Forró honvéd tábornok foglalta el, majd Bem is bevonult ide. 1849. július 31-én határában volt a segesvári csata. 1876-ban a szász székek helyett újonnan létrehozott Nagy-Küküllő vármegye székhelye lett. A várost mindvégig híres kézműipar jellemezte. Bronz- és ónművesei, asztalosai, kőfaragói, majd később posztó-, kerámia- és üvegipara tette nevezetessé. 1910-ben 11 587 lakosából 5486 német, 3031 román és 2687 magyar volt. 1992-ben 34 537 lakosából 25 387 román, 6948 magyar, 1327 szász, 853 cigány, közülük 24 992 ortodox, 3260 református, 2230 római katolikus, 1511 unitárius, 290 görög katolikus.
    [​IMG]
    Segesvár történelmi központja 1999 óta a Világörökség része
    Várának egykori 14 tornyából 9 még most is áll, melyeket 930 m hosszú várfal köt össze. Mindegyik torony a védelmére kijelölt céh nevét viseli.
    Óratornya a 14. században épült, 1556-ig városháza is volt. Híres zenélő óráján 12 apostol ezüst szobra sétált körbe, melyeket 1601-ben elraboltak, majd 1648-ban pótoltak. Ma múzeum van benne.
    Szent Miklósnak szentelt vártemploma a hegytetőn áll a 13. században a domonkosok építették, de 1350-ben a román stílusú régi templom helyére új gótikus szász templomot emeltek, 1422 és 1488 között átépítették, tornyát 1463-ban csatolták hozzá.
    Mellette az egykori Aranyművesek tornya helyén a 19. században épített temetőkápolna áll.
    Közelében az egykor országos hírű szász evangélikus gimnázium épülete.
    A Várhegyre a 178 fokból álló diáklépcső vezet fel, eredetijét1642-ben építették.
    Az óratorony mellett áll a 13. század második felében épített kolostortemplom, eredetileg domonkos templom, a 15. században bővítették, majd a reformátusoké lett. 1676-ban tűzvész rongálta meg. A kolostort 1886-ban bontották le.
    A járványkórházi templom 1575-ben épült késő gótikus stílusban.
    A régi megyeháza 1888-ban épült, közelében áll Petőfi mellszobra.
    [​IMG]
     
  2. szanté

    szanté Állandó Tag

    Ranai havasok

    A Radnai-havasok (románul Munţii Rodnei) a Keleti-Kárpátok legmagasabb
    része Észak-Romániában. A Máramarosi-havasokkal, a Lápos hegységgel,
    a Borgói-hegységgel és a Szuhard-hegységgel határos. A hegység
    50 km hosszú és 30-40 km széles, és bővelkedik tengerszemekben,
    gleccser alakította völgyekben és vízesésekben. Az északi oldal meredek
    és rövid, a déli lankás és hosszú, ezért Máramaros felől könnyebb a kelet-
    nyugati, jellegzetes főgerincre feljutni. A főgerinc jelentős része 2000
    méter feletti és alpesi jellegű.
    [​IMG]
    A legmagasabb csúcs a főgerinctől északra, Borsa felé található Nagy-
    Pietrosz (románul Vârf Pietrosu) 2303 m, melyet Köves-Havas néven is
    ismernek, és amelyet Horthy-csúcsnak hívtak a II. világháborúban 1942-
    től 1944-ig. Ettől alig maradnak el a következő csúcsok Rebra 2268 m,
    Kis-Rebra 2221 m, Grohotu 2203 m és főgerincen keletre található Ünőkő
    2279 m, Kis-Ünőkő (Lála) 2222 m.
    [​IMG]
    A Lóhavasi-vízesés (románul Cascada Cailor) a maga 80 méteres
    magasságával Erdély egyik legnagyobb vízesése.
    Itt van Románia legmélyebb barlangja, (már a V5 zsomboly 6xx m-rel)
    az Izvorul Tausoarelor, amely 479 méterre nyúlik le a felszín alá. Egy
    másik barlang a 242 méter mély Jgheabul lui Zalion.
    [​IMG]
     
  3. szanté

    szanté Állandó Tag

    Marosszék

    Marosszék egyike volt a székely székeknek, vagyis a történelmi
    Székelyföld közigazgatási egységeinek. Székhelye Marosvásárhely volt.
    Marosszékhez a Kis-Küküllő felső völgye (Erdőszentgyörgy vásáros
    központtal), a Nyárád völgye (Nyárádszereda vásáros központtal) és
    Marosvásárhely környékének falvai tartoztak.
    Marosszék az 1876-os megyerendezés során szűnt meg, amikor
    beolvasztották Maros-Torda vármegyébe.
    [​IMG]
    Az Erdélyi-medence közpső-északkeleti részén, Székelyföld nyugati
    részén fekszik. A jelenlegi romániai közigazgatási felosztás szerint Maros
    megye középső és keleti része alkotja Marosszéket. Méretei: nyugat-
    keleti irányban 100 km, észak-déli irányban átlagosan 30 km.
    [​IMG]
    Legnagyobb része dombvidék, az északkeleti részén a Görgényi-havasok
    vonulatai húzódnak. Legmagasabb pontja az 1777 m magas Mező-havas.
    Átlagos magassága 400-500 m, a dombok magassága nyugatról kelet
    felé nő. Legalacsonyabb pontja a Maros völgyében található Nyárádtő
    mellett, 300 méteres tengerszint feletti magasságban. Kőzettani
    szempontból a hegyvidéken a vulkanikus kőzetek a leggyakoribbak,
    az alacsonyabban fekvő részeket üledékes kőzetek építik fel. Szováta
    környéke nagyon gazdag kősóban, ezt a területet ezért Sóvidéknek nevezik.
    [​IMG]
    Fehér lenvászon, kézelőjén berakott ing. Piros posztómellény, kihajló
    fazonnal. A mellény sötétkék zsinórozással díszített és szélein
    zsinórszegéssel. Mindkét oldalán 5-5 gombdísszel.
    [​IMG]
     
  4. szanté

    szanté Állandó Tag

    Első királyunk Szent István és az Új kenyér ünnepén békés napot kívánok Nektek!
    [​IMG]
     
  5. szanté

    szanté Állandó Tag

    Csehétfalva

    Csehétfalva (románul Ceheţel) település Romániában, Hargita megyében.
    "Csehétfalva nem a világ közepe, de még Erdélyé sem, mondhatjuk akár
    a világ végének. A fő útvonalaktól nem messze, de mégis alig
    megközelíthetően bújik meg Firtos vára alatt."
    Csehétfalva Hargita megye területén, a Nyikó mentén, a Firtos hegy
    tövében, erdőktől körülvéve, a Konyha patak mellett fekszik.
    Szomszédai: keleten Firtosváralja, nyugaton Tordátfalva, délen Tarcsafalva.
    [​IMG]
    Nevének eredetéről két monda maradt fenn. Egyik szerint eredeti neve
    Cselédfalva volt. A firtosi várúr cselédei telepedtek ide s e település
    lassacskán faluvá fejlődött. A másik szerint mivel a település egy
    völgyben feküdt az ezt körülvevő erdők és ciheres helyekről Ciherfalvának nevezték.
    Ez az elgondolás nem valószínű és mivel nincs tudományos alapja, ezért
    nem fogadható el. Mindkét név annyira tiszta fogalom és tisztán hangzó
    szó nyelvünkben, hogy az több százados használat után sem változhatott
    át oly gyökeresen. A legelfogadhatóbb Jakab Elek feltevése, aki a falu
    nevének gyökerét a székely nemekben és ágakban keresi s
    Csehérdfalvában állapítja meg. A falu neve a XV. századból származó
    peres iratokban többször szerepel, így Csehertffalva, Chiherfalwa 1585-ből,
    Chierdffalva, Chierffal 1590-ből, Csehertfalus 1596-ból, Chehértfalva,
    Cheherffalva a XVIII. század elejéről, Chehérdfalva a XVIII. század
    végéről. A mai nevét 1800 körül kapta.
    A község keletkezéséről adataink nincsenek. Arra, hogy Csehétfalva már
    ősi település volt, történelmi adatok hozhatók bizonyítékképpen.
    A legrégebbi adat a faluról az első világháború idején elvitt régi
    harangon található évszám: 1481. Ezenkívül a már említett peres iratok
    is a falu ősi voltát igazolják.
    1566-ban Cheherdfalva néven jelentkezik a forrásokban, 1567-ben a
    regestrum 17 kapuval jegyzi. 1602-ben Csehédfalva formában fordul elő.
    Régen Tarcsafalva filiája volt. Egy 1618-ból való egyezséglevélből az
    derül ki, hogy elszakad az anyaegyháztól, s így bizonyos, hogy korán volt
    saját temploma. Ez a régi templom a falu keleti szélén egy dombtetőn
    állott, s temető vette körül. 1823-ban lebontják és anyagából a falu
    közepén újat építenek, amint azt mennyezeti felirata megörökíti. A régi
    templomból egy a XV. század stílusát képviselő szemöldökgyámos
    ajtókeretet az új templomtorony alatti bejárathoz építettek be.
    Ugyanebből a korból való a harangja, de pontos dátummal: „O
    REX GLORIE VENI CUM PACE ANNO DOMINI 1481”.
    Az első templom boltozatos lehetett, a késő gótikus korból. 1631-ben
    átalakították, amikor festett kazettás mennyezetet kap, de 1789-ben még
    kívül megvannak a kőlábak, melyek a korábbi boltozatra utalnak. Egy
    1688-as felirat „kereken való boltozást” örökít meg,
    vagyis diadalívet. Különálló faharanglábon két harangja volt. Tiszta
    katolikus lakói a reformáció során kevés kivétellel unitáriusok lesznek,
    a templommal együtt. A XVIII. században unitárius anyaegyház, és e
    század elején is csak unitárius temploma és egyháza van.
    [​IMG]
    1869- re a lakosság száma 406-ra emelkedett s ettől kezdve állandósult a 400 körüli lélekszám
    egészen a kollektivizálási évekig. 1993. december 31-re a lelkészi jelentés kimutatása szerint a
    lélekszám 219-re zsugorodott, ami a falu elöregedését eredményezte. Ezt a szomorú tényt a máig is tartó
    kényszerű okok miatti elvándorlás eredményezte. Mára már nemcsak az iskola szűnt meg működni,
    de a faluból annyira hiányzik a fiatalság, hogy a falu 95%-a 60 éven felüli öreg. 2000. december 15- én
    a falu lélekszáma 165 volt. A lakosság egésze székely (magyar), akik vallásukat tekintve unitáriusok.
    [​IMG]
     
  6. szanté

    szanté Állandó Tag

    Alsóboldogfalva

    Alsóboldogfalva (1899-ig Alsó-Boldogasszonyfalva, románul
    Bodogaia, németül Unter-Mariendorf) falu Romániában Hargita
    megyében. Közigazgatásilag Újszékelyhez tartozik.
    Székelykeresztúrtól 3 km-re nyugatra a Nagy-Küküllő jobb partján fekszik.
    Nevét a középkorban a Boldogasszonynak szentelt templomáról kapta.
    A hagyomány szerint a falu lakói eredetileg a Torna-patak menti
    Kisgörgényben laktak, de ez a tatárjáráskor elpusztult. Ma ezt a helyet
    Komlós tövisének nevezik. 1910-ben 710 magyar lakosa volt. 1992-ben
    778 lakosából 740 magyar, 21 cigány és 8 román volt. A trianoni
    békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott.
    [​IMG]
    Unitárius temploma 1791 és 1803 között épült a középkori templom
    felhasználásával, melyből számos részlet megmaradt.
    Református temploma 1923-ban épült az 1910-ben lebontott 18. századi
    helyett, amely az unitárius templom mellett állott.
    Ortodox fatemploma 1700 körüli volt, 1992-ben lebontották, hogy újat
    építsenek helyette.
    [​IMG]
     
  7. CsillaLaura

    CsillaLaura Állandó Tag

    Szia Szante!


    Jo latni,hogy ezen a forumon Erdelyrol is irtok:D En Szatmarnemetibol szarmazom,es Kolozsvaron voltam egyetemista,es szeretnem meg egy par szep keppel es gondolattal gazdagitani a Szatmarrol szolo temat.
    Szatmar mindig is inkabb a kisvarosok koze tartozott,ahol mindenki ismer mindenkit,de pont ezert volt jo,habar az ido elteltevel egyre inkabb modernizalodott,szerintem meg mindig a nyugodt tersegek koze sorolhato,ahol a kulonbozo nyelvu emberek eleg jol megfernek egymas mellett.
    Hatarvaroskent szerintem rengeteg lehetoseg van benne,es minden evben egyre gazdagabb programokkal hivja fel magara a figyelmet,szerintem mikor ujra latni fogom nem fogok benne csalodni.
     
  8. balika

    balika Állandó Tag

    Bocsánat , hogy én is beleszólok de az első kép Segesvári látkép és az utolsó képen a Segesvári óratorony látható.Csak,hogy senki ne tévedjen össze.kiss
     
    editke0607 kedveli ezt.
  9. szanté

    szanté Állandó Tag

    Bencéd

    Bencéd (románul Bentid, németül Bentzid) falu Romániában Hargita megyében.
    A falu Alsó- és Felsőbencédből áll, a Szalon-patak bal oldalán, a
    székelyszentmihályi főutca folytatásaként fekszik. 1910-ben még
    346 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye
    Székelykeresztúri járásához tartozott. 1992-ben 189 lakosából
    187 magyar és 2 román volt.
    [​IMG]
    Alsóbencéd unitárius temploma 1857 és 1860 között épült, tornya 1993-ból való.
    A felsőbencédi unitárius templom 1861-ben épült.
    Itt született a 16. század első felében Benczédi Székely István ferences szerzetes, író.
    Itt született 1839-ben Benczédi Gergely pedagógus, író.
    Itt született 1883-ban Benczédi Pál történész.
    Itt született 1880-ban Gyallay Pap Domokos író, szerkesztő. Meghalt 1970-ben.
    Itt született 1927. július 14-én Vasas Samu tanár, néprajzkutató, népművelő. Meghalt 1997. december 17-én.
    [​IMG]
     
    cedy kedveli ezt.
  10. szanté

    szanté Állandó Tag

    Balika Kedves!

    Köszönöm a kiigazítást, nos nagyon nehéz tal minden helységről
    találni képeket, ezért próbálok hasonlókat keresni.
    Ezután majd mellé írom, hogy ilusztráció, ha nem találom meg a megfelelő képet.
    De szívesen fogadnám és a többi olvasó is, hogy küldjetek
    képeket és cikkeket.
     
  11. szanté

    szanté Állandó Tag

    Kobátfalva

    A Középső – Nyikómente központi települése, Kobátfalva, a Nyikó és a
    Konyhapatak összefolyásánál települt 470-480 m magasságban. A falu
    mintegy 1,5 km hosszan útfaluként nyújtózkodik a völgyben, a 136 B
    megyei út mentén. Központjától északra Tarcsafalvába és Csehétfalvába
    ütközünk, a megyei úton továbbhaladva a Nyikó völgyébe két kis falu
    követi egymást: Nagykadács és Kiskadács.
    A 38 hektáros belterületű települést átszeli a Nyikó vízfolyása, ami a XIX.
    századig megosztotta a falut Demeterfalvára és Kobátfalvára. A XV-XVI.
    századi feljegyzésekben már szereplő falu az ősibb Demeterfalvával
    1874—ben egyesült és kapta a Kobátdemeterfalva, majd 1907 – től
    Kobátfalva nevet (maga a név a Kobád személynévtől ered).
    [​IMG]
    Kobátfalva összlakossága 416 fő, ebből 414 magyar és 2 román. Vallási
    megosztottság szerint a falut többségben unitáriusok lakják (382 fő), de
    élnek még reformátusok (10 fő), ortodoxok (2 fő ), római katolikusok
    (13 fő ) és más vallásúak is (9 fő). (2002-es az adat).
    Az 1970-80-as évig aktív iszapvulkánok valamint a falu unitárius
    temploma szolgáltat különleges látnivalókat.
    A település a középkorban nem rendelkezett önálló templommal,
    Székelyszentmihály filiájaként (leányegyházközségeként) működött. A
    jelenlegi unitárius templom 1843-ben épült, ami 1959-ben lett Kobátfalva
    sajátja. A századfordulón kapott új tornyot és harangot.
    [​IMG]
     
  12. szanté

    szanté Állandó Tag

    Tarcsafalva

    Kobátfalva központjából, az unitárius templom közeléből északi irányba
    ágazik el a Konyha-patak völgyébe vezető 135-ös megyei út, melyen
    haladva 2,5 km-t megpillanthatjuk Tarcsafalvát. A falu tengerszint feletti
    magassága 490-500 m . A községházától felfelé Felszeg, lefele meg az
    Alszeg nevet viseli. A falu határa alig 772,6 ha , és inkább a belterülettől
    északra nyúlik. Szomszédos falvai Bencéd, Székelyszentmihály,
    Csehétfalva, Tordátfalva és Kobátfalva.
    Ösi település, már az 1333-as pápai tizedjegyzékben is szerepel Villa
    Tarca néven. A Firtoshoz fűződő mondavilág regéi között megtalálható a
    falu eredetmondája, mely szerint a vár fejedelmének majorja „…ott volt,
    hol most Tarcsafalva fekszik, s mivel innen szállított élelmiszerekkel
    tartották az őrizetet, onnan lett Tarcsafalva a neve" (Orbán Balázs).
    [​IMG]
    A lakosság létszáma 2o4 fő, mind magyarok. Vallási megoszlás szerint
    192 unitárius, 1o római katolikus, 1 református és egy más vallású él a
    faluban.(2oo2-es adatok)
    [​IMG]
    Unitárius templom: a településnek a 14. században már plébánia
    temploma volt, mely gótikus stílusjegyeivel a 19. század közepéig
    fennállott. 1898-ban bontották le, s anyagából új templomot építettek,
    a jelenlegi unitárius templomot. Déli zárórészén, valamint a torony
    lábazatában a málló vakolat alól nagy kőhasábok tűntek elő. Ezek
    valószínűleg a középkori faragványok másodlagosan felhasznált darabjai,
    sajnos nem a megmunkált felületükkel néznek kifelé.
    Harangláb: a mai templom előterében látható, fából készült. 1734-ben
    építette a tarcsafalvi Pálffy György.
    Tarcsafalván még volt 2 kúria is. Az egyik Báró Dániel Lajosé, a másik
    Pálffy Györgyé. A Pálffy kúria az unitárius templomtól keletre állt, és a II.
    világháborúban bontották le. A késő középkori udvarház romjai ma is láthatók.
    [​IMG]
     
  13. szanté

    szanté Állandó Tag

    Csíkszépvíz

    Csíkszépvíz első fennmaradt írásos említése 1567: Zepwyz.
    A hagyomány szerint neve egykor Szépmező volt. A falu természetesen
    ennél jóval régebben alakult. A Pogány-Havas előfokán kápolnarom van,
    talán itt volt régebben a település. A névadás módja is igen korai. Orbán
    Balázs szerint Szent László idejében alapíthatták a gyimesi átjárót
    őrzők. / Az átjáró régebben a gerincen vezetett./
    [​IMG]
    Jelenlegi római katolikus temploma 1892-ben épült. A római katolikus
    kápolnát a Bíró család építette 1694 előtt. 1668-ban a törökök elűzték az
    örményeket Moldvából, ekkor számos örmény család költözött Szépvízre.
    A gazdag kereskedő örmény családok városias jelleget adtak a
    településnek, casinó is volt. Az örmény katolikus templom 1781-ben
    épült. Az örmények elfogytak, a település színmagyar, 1780 lakosából
    1768 magyar.
    [​IMG]
    A településről a Gyimesi-hágó felé vezető út mentén létesült a
    Csíkszépvízi víztározó, amely Csíkszereda vízellátását biztosítja. A
    víztározóba 4 patak torkollik, mi a Fata patak mellett pihentünk egyet.
    [​IMG]
     
  14. Noci87

    Noci87 Állandó Tag

    [​IMG]

    Nagyvárad​
     
  15. Minerva91

    Minerva91 Állandó Tag

    Én kétszer voltam Erdélyben. Voltunk a Gyilkos tónál, a Szent Anna tónál, a Medve tónál (tényleg jó meleg:)), és a Békás szorosban. Nagyon szép volt. Nagyon szeretnék már visszamenni.
    Mindkét alkalommal Csíksomlyón töltöttünk pár napot a Fodor házban. Az árva gyerekekkel foglalkoztunk. Jáccottunk velük, segítettünk megírni a házi feladatukat. Érdekes érzés volt "külföldön" elemezni A walesi bárdokat...
    Annyi szeretetet kaptunk az ottani gyerekektől... Nekik már az is sokat jelent, ha mellettük van valaki...
     
  16. Szitakötő

    Szitakötő Vendég

    Kedves Szanté!
    Ma végigolvasgattam, nézegettem az Erdélyről föltett ismertetőket. Csak köszönni tudom, hogy időt fordítasz arra, hogy a legkisebb települést is megmutasd másoknak. Jó tudni, hogy az anyaországban vannak olyan magyarok, akiknek fontos a határon túli magyar települések és az ott élő emberek széles körű megismertetése. Sokan nem is tudják mennyire fontos ez, és mennyire szükség van rá. Hiánypótló, szép kezdeményezés.
     
  17. Iga007

    Iga007 Állandó Tag

    Szanté, nagyon jó a leírás!
     
  18. szanté

    szanté Állandó Tag

    Székelykeresztúr

    Székelykeresztúr (románul Cristuru Secuiesc) város Romániában,
    Hargita megyében. A város Székelyudvarhelytől 26 km-re nyugatra, a
    Gagy és a Fehér-Nyikó vizének a Nagy-Küküllőbe torkollásánál fekszik.
    A Székelykeresztúri-medence központja, egykori járási székhely.
    Nevét onnan kapta, hogy templomát a Szent Kereszt tiszteletére emelték.
    (1333: de Sancta Cruce, 1459: Keresthwr, 1630: Székely Keresztur).
    A megkülönböztető szerepű Székely-előtag a Székelyföldre utal. A román
    Cristuru Secuiesc magyar mintára alkotott átvétel-fordítás.

    [​IMG]
    1333-ban S. Cruce néven említik először. A mai város a központi
    Székelykeresztúrból, Keresztúrfalvából és Timafalvából alakult ki. Ma
    Fiatfalva és Betfalva is hozzá tartozik. A Sóskút melletti Melegvölgyben 8.
    századi telep nyomaira bukkantak. Már a 11. – 12. században volt román
    stílusú temploma. 1395-ben Zsigmond király moldvai hadjáratakor több
    oklevelet keltezett itt. Híres szitakészítőiről korábban Szitáskeresztúrnak
    is hívták. 1459-ben már mezőváros volt, ezt a rangját egészen 1886-ig
    megőrizte. 1559-ben Izabella királyné kiváltságlevelet adományozott a
    városnak. Katolikus iskolája 1646-ban létesült. A Gyárfás udvarházban
    töltötte a segesvári csata előtti utolsó éjszakát 1849. július 30-án Petőfi,
    az emléktáblát 1928-ban avatták. A kertben álló körtefa alatt írta utolsó
    versét. A timafalvi temetőben a költőnek „legendai sírja” áll. 1910-ben a
    településnek 3886 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig
    Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. 1956-óta
    ismét város. 2002-ben 9672 lakosából 9201 magyar, 239 cigány 220
    román és 12 német volt.

    [​IMG]
    * Római katolikus temploma 15. századi gótikus stílusú, szentélyén
    1458-as évszám áll, de ekkor valószínűleg csak a korábbi, 12. századi
    templomot építették át. Az 1904-es átépítéskor a 12. századi templomból
    származó freskótöredékeket találtak. Tornya 1779 és 1821 között épült.
    1929-ben renoválták és bővítették.
    * Unitárius temploma 1781 és 1792-ben épült, gimnáziuma 1793-ban nyílt meg.
    * Református temploma 1822 és 1834 között épült, az 1632 és 1644
    között épített korábbi templom helyére, tornyát 1866-ban magasították.
    * A Berde Mózes Unitárius Gimnáziumot 1793-ban alapították.
    * Ortodox temploma 1938-ban épült.
    * A Molnár István Múzeum a térség tájmúzeuma, törtémeti és
    néprajzi gyűjteménnyel.
    * A várostól délre fekvő Sóskút a város gyógyfürdőtelepe.

    [​IMG]
     
    editke0607 kedveli ezt.
  19. Noci87

    Noci87 Állandó Tag

    Kirándultunk Bihar megyében...
    Biharfüred
     
  20. Noci87

    Noci87 Állandó Tag

    ...A lesi gyűjtőtó
     

Megosztás