A légiközlekedés az egyik legfontosabb nemzetközi piac, az utazások felfüggesztésének Európa és Észak-Amerika között pedig komoly következményei lesznek. Rövid távon biztosan.
Donald Trump csütörtökön jelentette be, hogy 30 napra megtiltja a schengeni országokból érkezők USA-ba lépését, hogy visszaszorítsa a koronavírus terjedését. A korlátozás minden olyan utast érint, aki az elmúlt 14 napban járt az övezet 26 országának bármelyikében. Az Egyesült Királyság és Írország nem a schengeni övezet tagországai, ezért őket nem érinti a korlátozás.
Az amerikaiak kiutazását továbbra sem tiltják, de meg fogják határozni, melyik amerikai repülőtérről indulhatnak, ahogy az történt a Kínába és Iránba utazásokkal is.
A légi közlekedést így direkt és indirekt hatások is érik: egyrészt nem lesznek utasok, másrészt a repüléshez negatív konnotációk csatolódnak.
Bár nehéz pontosan meghatározni, pontosan milyen következményei lesznek a szigorításnak, a Forbes.com összeszedte, melyek azok az országok és repterek, melyek a legkomolyabban érintettek.
A legérintettebb országok: Németország, Franciaország és Hollandia
Az Egyesült Királyságot nem érinti a szigorítás, pedig az Észak-Amerikába tartó légiforgalom 31 százaléka hozzá köthető. Naponta 137 gép 31 ezer utast szállított 2019 áprilisában. Ez majdnem ugyanannyi, mint annak a három országnak az összforgalma, akik így felkerültek a „dobogóra”
Németország 13, Franciaország 11, Hollandia pedig 9 százalékkal járult hozzá az USA-ba utaztatáshoz, ami így napi 143 gépet jelent 35 ezer utassal.
A korlátozás ma napi 266 járatot érint közvetlenül, közvetetten pedig további 173-at, amelyek főleg a korlátozás területén kívülre eső országokból mennek.
A legérintettebb légitársaságok: Delta, Air France, KLM, Lufthansa
A Delta egy amerikai légitársaság, nekik van a legtöbb európai járatuk, napi 51. Régi partnerek az Air France-szel és a KLM-mel, az ő párizsi és amszterdami bázisrepterük súlyosan érintett a szigorításban.
A Delta próbált terjeszkedni az Egyesült Királyság felé is, de ezeket az útvonalakat más amerikai légitársaságok fedték le.
Az IAG (American Airlines Group), amelybe beletartozik a British Airways, az Iberia és az Aer Lingus, a legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező légitársaság Amerikában és Európában is, a járatok 16 százalékát biztosították, napi 70-et. Ebből 62 ugyan az Egyesült Királyságba megy, de az Aer Lingus és a British Airways komoly utasforgalmat bonyolít a szigetországon kívülre is.
A Lufthansának 49, az Air France-KLM-nek pedig 29 napi járata volt schengeni országokba.
A kisebb légitársaságok még nagyobb nyomással néznek szembe, amelyek számára a tengerentúli járatok fontos bevételi forrást biztosítottak.
Ilyen például a portugál TAP, az Icelandair és a prémium La Compagnie.
A Norwegian Airlines-t Amerikába terjeszkedésének közepén érte a szigorítás, tavaly áprilisban 30 járata közül 11 volt brit területre, a többi a kontinentális Európát célozta.
Donald Trump csütörtökön jelentette be, hogy 30 napra megtiltja a schengeni országokból érkezők USA-ba lépését, hogy visszaszorítsa a koronavírus terjedését. A korlátozás minden olyan utast érint, aki az elmúlt 14 napban járt az övezet 26 országának bármelyikében. Az Egyesült Királyság és Írország nem a schengeni övezet tagországai, ezért őket nem érinti a korlátozás.
Az amerikaiak kiutazását továbbra sem tiltják, de meg fogják határozni, melyik amerikai repülőtérről indulhatnak, ahogy az történt a Kínába és Iránba utazásokkal is.
A légi közlekedést így direkt és indirekt hatások is érik: egyrészt nem lesznek utasok, másrészt a repüléshez negatív konnotációk csatolódnak.
Bár nehéz pontosan meghatározni, pontosan milyen következményei lesznek a szigorításnak, a Forbes.com összeszedte, melyek azok az országok és repterek, melyek a legkomolyabban érintettek.
A legérintettebb országok: Németország, Franciaország és Hollandia
Az Egyesült Királyságot nem érinti a szigorítás, pedig az Észak-Amerikába tartó légiforgalom 31 százaléka hozzá köthető. Naponta 137 gép 31 ezer utast szállított 2019 áprilisában. Ez majdnem ugyanannyi, mint annak a három országnak az összforgalma, akik így felkerültek a „dobogóra”
Németország 13, Franciaország 11, Hollandia pedig 9 százalékkal járult hozzá az USA-ba utaztatáshoz, ami így napi 143 gépet jelent 35 ezer utassal.
A korlátozás ma napi 266 járatot érint közvetlenül, közvetetten pedig további 173-at, amelyek főleg a korlátozás területén kívülre eső országokból mennek.
A legérintettebb légitársaságok: Delta, Air France, KLM, Lufthansa
A Delta egy amerikai légitársaság, nekik van a legtöbb európai járatuk, napi 51. Régi partnerek az Air France-szel és a KLM-mel, az ő párizsi és amszterdami bázisrepterük súlyosan érintett a szigorításban.
A Delta próbált terjeszkedni az Egyesült Királyság felé is, de ezeket az útvonalakat más amerikai légitársaságok fedték le.
Az IAG (American Airlines Group), amelybe beletartozik a British Airways, az Iberia és az Aer Lingus, a legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező légitársaság Amerikában és Európában is, a járatok 16 százalékát biztosították, napi 70-et. Ebből 62 ugyan az Egyesült Királyságba megy, de az Aer Lingus és a British Airways komoly utasforgalmat bonyolít a szigetországon kívülre is.
A Lufthansának 49, az Air France-KLM-nek pedig 29 napi járata volt schengeni országokba.
A kisebb légitársaságok még nagyobb nyomással néznek szembe, amelyek számára a tengerentúli járatok fontos bevételi forrást biztosítottak.
Ilyen például a portugál TAP, az Icelandair és a prémium La Compagnie.
A Norwegian Airlines-t Amerikába terjeszkedésének közepén érte a szigorítás, tavaly áprilisban 30 járata közül 11 volt brit területre, a többi a kontinentális Európát célozta.
