M
magdusis
Vendég
Kedves Beka Holt;sajnálom,hogy félre lettem értve,de én gyász és gyászolás alatt semmi olyasmit nem értek,amire itt föntebb utal.Én gyász alatt csak azt értem,amit az összes könyv ír,amit itt Torontóban el lehet,lehetett érni.Amit írnak annak különböző szakaszairól,elemezve,hogy a különböző ezzel foglalkozó emberek mit gondolnak róluk részleteiben,és milyen tanácsaik vannak az érdekelteknek.Jó neked hogy ilyen cinikus tudsz lenni! Ezek szerint csak az gyászol aki sírva veri magát a földhöz a koporsó mellett, és aki jajveszékelve, sokszor már csak mű könnyekkel sír? Miért akarod még a gyászt is sablonba rakni? Aki meg nem sír a temetésen az lelketlen? Mindenki máshogy gyászol, nem látsz senki szívébe.
A gyászolásnak abszolút semmi köze nincsen sem a síráshoz ,sem a koporsóhoz se temetéshez,még a földhöz sem,jajveszékeléshez sem,se valódi se műkönnyekhez.Viszont a folyamatának van sablonja,különböző stációi,ami megkerülhetetlen,sajnos.Van,aki könnyebben,van,aki esetleg soha nem járja meg az utat.Van,akinek rövidebb,van akinek,hosszabb,ha a végére tud érni.
A gyász nem kívül folyó dolog,nincs semmi köze a nyilvános show-hoz.