Idézek - de honnan, miből? Csak magyar szerzőktől!!!

dragonlance

Állandó Tag
Heltai Jenő: A modell

???


"Azt mondod, néha deret hoz már a reggel? Tudom. Én is szoktam tükörbe nézni. A jégvirág azért tovább virít a kertben. A darázs is tovább gyűjti a mézet. Hogy éjszaka vadgesztenye kopog a háztetőn, mint mikor koporsót szögelnek? Tudom. Reggel összeszedem az unokámnak. Utána megnyesem a málnást, hogy jobban teremjen jövőre. Minden évben ki kell ritkítani. Amíg élünk, ritkítjuk a bozótot. S ha már mi nem, ritkítja más. Mit akarsz még? Hiába zörgeted a nádat, jövőre az is újrazöldül."
 

Ile57

Állandó Tag
Rónay György: Október Szárszón

???

"Alig értek haza Sibóra, a hajdúk, jobbágyok félve szöktek el uruk mellől. Csak Wesselényi haladt fel megkönnyebbülve, nyugodtan, emelt fővel a lépcsőn. Ügy érezte, hogy minden bűnétől megtisztult, a kísértő átok megszűnt, élete ismét tartalmat kapott, felébredt a bűvöletből. Lágyan elmosolyodott, mikor meglátta az érte kétségbeeső drága asszonyt. Kihullott a könnye, kitárta két erős karját, és csak meleg, puha ütődést érzett a mellén, mintha régen elveszített szíve újra visszaköltözött volna."
 

huncili

Állandó Tag
Nyírő József: A sibói bölény

???
"Az ég ma fátyolos,
mint egy könnyes lányszem,
de lehajlik kéken,
hogy dalomat kezdem
S mint te szoktál kedves
ajkamra, úgy alél
nyakamba fonódó
szűz karokkal a fény"
 

dragonlance

Állandó Tag
Gérecz Attila: Van így néha

???


Az, akit én szívemben őrizek,
Tanúja magam, hogy élt, létezett:
Orvúl a lelkét lopta belém
S e lélek szenved s szenvedek én,
Elkárhozva földön, el – az égben,
Egy bolyongó átok a mindenségben;
 

huncili

Állandó Tag
Kiss József: Madonna

???

"Sokáig imádkozott így elmerülve, újra meg újra kezdve, észre sem vette, hogy ezalatt, mint ahogy őszkor gyakran megtörténik, a tikkasztó, szinte természetellenes meleg után hirtelen beborul az ég, fekete felhő jő, vihar keletkezik. Mikor kilépett a templomajtón, óriási záporeső zuhogott. A falu mögötti hegyekről szilajan nyargalnak le a vízzel megtelt patakok, s a barmok bőgve szaladgálnak az utcákon.
Jánost a rémület fogta el.
- A gyermeket ott hagytam az eszterhaj alatt. Jaj, annak vége van!
Mint az őrült rohant a lakóháza felé, s igen elcsudálkozott a látványra, amely előtte kitárult.
A kosár ott állt még most is. A gyermek a kosárban ült és a lúd az udvarban szaladgált, s az eső zuhogott egyre, zuhogott az eszterhaj alá is, patakban folyt ott is az esővíz, de a gyermek szárazon maradt, sértetlenül, mert egy hatalmas, fakó, piros szövetű esernyő volt a kosár fölé borítva. Folt hátán folt volt már az esernyőn, az alján is alig lehetett felismerni az apró virágos csíkot, mely köröskörül futott, régi időknek divatja szerint.
A fiatal pap hálás szemeket vetett az égre, s fölkapván a gyermeket a kosárból, összecsókolta és bevitte az esernyő alatt a szegényes szobákba.
A gyermek szemei most ki voltak nyitva, kékek voltak, és bámészan tekintettek a papra.
- No, ez nagy szerencse - mormogta a pap -, hogy ez a gyermek át nem ázott, úgy áthűlhetett volna, hogy bele is hal, tekintve, hogy nem tudnék rá száraz ruhácskát adni.
De honnan kerülhetett föléje ez az esernyő? Megfoghatatlan! Glogován nincsen esernyője senkinek."
 

dragonlance

Állandó Tag
Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője

???


"Az ablak mellé ült. Ott kihúzott egy fiókot, abban hosszan-hosszan keresgélt. Föltette a pápaszemét. Tűt vett elő, cérnát, foldozófát. Nyálazta a cérnát. Bandzsítva trafálgatta vele a tű fokát. Végre befűzött, varrni kezdett. Varrta a kabátom.
A magányos férfiak gyakorlottságával varrt, de sokáig tartott, amíg elkészült vele.Közben gondolkozhattam arról, hogy mi történik. Először is megdöbbentem, hogy közösséget vállal egy nebulóval, és cinkostársként leplezi azt, amit büntetnie kellene. Másrészt vasárnap tilos varrni. Ezt a napot pihenéssel, elmélkedéssel, Istennek tetsző cselekedettel kell megszentelni. Aki varr, az bűnt követ el. Azon tépelődtem, vajon nem jut-e bűne miatt a pokolba, az örök kárhozatba. Ma már tudom, hogy nem. Azóta ha szentekről, földi angyalokról hallok, mindig tűvel-cérnával képzelem el őket és foldozófával."
 

CiklamenX

Új tag
Taníts meg csendben maradni

Roald Dahl, Tanács...



----------------------------------

Az alábbi vers szerzőjét én se tudom, kérlek, segítsetek megtudni, hogy ki írta:

Taníts meg csendben maradni,
Hogy el ne áruljam magam,
mert amit neked mondanék,
az úgyis céltalan.

Taníts meg csendben várni,
Ahogy végét várja minden út
És ahogy az emlék vár,
Hogy talán eszembe jut...

Eredeti:

Taníts meg csendben maradni, hogy el ne áruljam magam,
Mert amit mondanék, az úgyis céltalan.
Taníts meg csendben várni, mint végét várja minden út,
Ahogyan az emlék vár, hogy talán eszembe jut...

***

-"Mert amit mondanék Neked, az úgyis céltalan" / lehet változó... "Neked", v. nélküle.
"ahogy" helyett: "mint", : "...mint végét várja minden út..."
valamint a következő sor "és" nélkül... "Ahogyan az emlék vár..."
+ 2 db. elhanyagolható utolsó sor:

Taníts meg csendben maradni, hogy könnyebb legyen...

Én írtam..., régen.
 

huncili

Állandó Tag
Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője

???


"Az ablak mellé ült. Ott kihúzott egy fiókot, abban hosszan-hosszan keresgélt. Föltette a pápaszemét. Tűt vett elő, cérnát, foldozófát. Nyálazta a cérnát. Bandzsítva trafálgatta vele a tű fokát. Végre befűzött, varrni kezdett. Varrta a kabátom.
A magányos férfiak gyakorlottságával varrt, de sokáig tartott, amíg elkészült vele.Közben gondolkozhattam arról, hogy mi történik. Először is megdöbbentem, hogy közösséget vállal egy nebulóval, és cinkostársként leplezi azt, amit büntetnie kellene. Másrészt vasárnap tilos varrni. Ezt a napot pihenéssel, elmélkedéssel, Istennek tetsző cselekedettel kell megszentelni. Aki varr, az bűnt követ el. Azon tépelődtem, vajon nem jut-e bűne miatt a pokolba, az örök kárhozatba. Ma már tudom, hogy nem. Azóta ha szentekről, földi angyalokról hallok, mindig tűvel-cérnával képzelem el őket és foldozófával."
Kosztolányi Dezső: Öreg pap

???
"A lakó - Kirch Kálmán hegesztő - éjjel háromkor ért haza. Kifizette a taxit, becsöngetett. A házmester nem jött. Fölmarkolt egy csomó havat, és homlokához nyomta. Be volt csípve. Hűtőzködött. Újra csöngetett.
A házmesterben benne maradt a soron következő horkolás. Szájába, mint egy keserű íz, föltódult a düh. Gyűlölte az embereket. Gyűlölte a lakókat, kiváltképp a későn járó hegesztőt; imáiban gyakran kívánta fejére a rosszat. Sokat imádkozott, mert egy olyan szekta tagja volt, mely nem fogadott el mást, mint az evangéliumot, és a szombatot ülte meg a vasárnap helyett.
Kirch nem ismerte a házmesterben dúló szenvedélyeket. Az Erzsébet-hídon dolgozott mint délutános. Utána beült egy kis büdös zenés helyre, és megivott három dupla szatmári szilvát. Három dupla szatmári szilva után az ember már mindenkit szeret. Így köszönt:
- Jó estét, aranyos Hornák úr.
- Dögölj meg, büdös, lábszagú disznó - válaszolta a házmester nem túl hangosan, úgyhogy elment köszönés helyett.
Ha éjfél előtt csöngették fel, még csak elaludt valahogy. Szerencsére itt, az új lakótelep legújabb házaiban, csupa korán kelő lakott, munkás- és tisztviselőcsaládok. Csak ez a disznó verte őt fel minden hajnalban részegen. Ilyenkor már csak elkábulni tudott, elaludni nem. Halkan párnájába dünnyögte, mint egy altatódalt: "Dögölj meg, taknyos, szőke disznó, dögölj meg.""
 

Ile57

Állandó Tag
Örkény István: Egypercesek - Rossz álom

??????

"Ősz volna még,
s a varjak már közhírré tették
a dermesztő tél
közeledtét.


Károg az ég,
éhenkórász nagy csapat csóka
ricsajog, hussog
reggel óta. "
 

dragonlance

Állandó Tag
Kányádi Sándor: Ősz volna még


???


"Mondd, van-e jussod már
hogy így nyögj és kántálj
mint unott koldusszáj?
Ki hallgat terád már?
Naphosszat motyogd bár
hogy itt fáj, hogy ott fáj…Künn a fagy közelít.
Öröm, gond közelit.
Karácsony közelit.
A hegyek hátait,
fenyőfák sátrait
ünnepre meszelik."
 

Ile57

Állandó Tag
Babits Mihály: Beteg-klapancia


??????

"Szüless meg bennünk, Tisztaság,
szüless meg bennünk, Béke!
S tedd kezedet a vad világ
lázas ütőerére.


Szüless meg bennünk, Szeretet,
te legszebb lelki virtus:
– a szívünk szomorú, beteg, –
Teremts bennünk új életet,
szüless meg bennünk, Krisztus! "
 

M. Anyus

Állandó Tag
Bódás János - Ádvent


?
Jó, tudom, és nem kétlem, tudod:
együtt töltöttük az egész napot,
- de annyit most kérdezhetek talán,
hogy közben, csak egyszer is, gondoltál-e rám.
 

huncili

Állandó Tag
Fodor Ákos: Haiku - Élet

???
"Legtöbb ember egy életet tölt el azzal, hogy módszeresen, izzadva, szorgalmasan és ernyedetlenül készül a boldogságra. Terveket dolgoznak ki, hogy boldogok legyenek, utaznak és munkálkodnak e célból, gyűjtik a boldogság kellékeit – a hangya szorgalmával és a tigris ragadozó mohóságával. S mikor eltelt az élet, megtudják, hogy nem elég megszerezni a boldogság összes kellékeit. Boldognak is kell lenni, közben. S erről megfeledkeztek."
 

Ile57

Állandó Tag
Márai Sándor: A boldogságról

????


[FONT=verdana,geneva]"Az ígéretre felkaptam a fejem, mintha tündéri szót hallanék. De a szó, mit a mesékben az égi magasság szokott küldeni, alantról hangzott, majdnem a föld porából, a mályva, a porcsfű és törpebürök szintjéről, ahol anyám rongypokrócon ülve Jóska öcsém ingét foltozgatta. Ölbe emelhető kicsinységében most még soványabbnak láttam őt, kis, pihenő szaladgálásnak a felmelegedett földön. A keszkenő alól kibuggyanó hajtincsében megszámlálhatatlanok már a fehér szálak: mint a sokat mosott vászon, a szeme is világosodik. Barna volt, úgy emlékszem, a gesztenye korai változatából.[/FONT][FONT=verdana,geneva]Az ígéretre felkaptam a fejem, mintha tündéri szót hallanék. De a szó, mit a mesékben az égi magasság szokott küldeni, alantról hangzott, majdnem a föld porából, a mályva, a porcsfű és törpebürök szintjéről, ahol anyám rongypokrócon ülve Jóska öcsém ingét foltozgatta. Ölbe emelhető kicsinységében most még soványabbnak láttam őt, kis, pihenő szaladgálásnak a felmelegedett földön. A keszkenő alól kibuggyanó hajtincsében megszámlálhatatlanok már a fehér szálak: mint a sokat mosott vászon, a szeme is világosodik. Barna volt, úgy emlékszem, a gesztenye korai változatából.[/FONT]"
 

dragonlance

Állandó Tag
Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér

???


Máriát már a fájdalom rázta.
A párnák között csöndesen feküdt.
S amíg az asszony terít, megnyugodva látja,
Hogy János a szobába épen befűt.

A kemencében lángolt a tűz.
Rozál az ágynál csendesen állt ott
És lelkükre a tiszta ágy friss párna-szaga,
Mint békesség, csendesen leszállott…
Kint az égen holdfény ragyogott.
Házra, tájra ezüstszín-port hintett.
S még nem volt éjfél, mikor a meleg szobában,
ím, megszületett a régenvárt Kisded…
 

Ile57

Állandó Tag
Alföldi Géza: Ha nálunk született volna....

????????


"- Gyere, kispajtás, majd leveszlek.
- Nem... nem ereszt a lábam - motyogtam pityergőre görbült szájjal. Megijedtem, mert csakugyan úgy éreztem, mintha a lábam valóban hozzánőtt volna a kőhöz.
- Mi a macska, nem ereszt a lábad? - nevetett Holló, s erősen magához rántott. Az egyik lábam elszabadult, de abban a percben el is jajdítottam magamat, éspedig jó kiadósan:
- Jaj, jaj, jaj, ne bántson!
A mosolygó arc lehajolt a lábam fejéhez, és - Berta kisasszonytól hallottam később - vérehagyottan emelkedett föl.
- Szent Isten, ennek a kisgyereknek odafagyott a lába a kőhöz."
 

dragonlance

Állandó Tag
Móra Ferenc: Szép karácsony szép zöld fája...

???


"Nem építek sors kegyére,
Tűrök, mit fejemre mére;
Jót, rosszat;
Mit ma ád, elvészi holnap;
Majd megadja, amit elkap;
jellemképe: változat.

Mint a róna, hol születtem,
Lelkem útja tetteimben
Egyenes!
Szavaimmal egy az érzet:
Célra jutni álbeszédet
Tétovázva nem keres."

 

Ile57

Állandó Tag
Petőfi Sándor: Én

?????


"Isten házába gyűl
A hívő nép új évnek ünnepén;
Holott forró imát
A buzgó néppel híven mondok én.

És a fohász imígy
Száll ég felé: ajándékozz nekünk
Az új év kezdetén
Új szívet, új lelket, jó Istenünk!"
 

Evila

Állandó Tag
Tompa Mihály - Új évkor

???

"Kérem én még nem játszottam,
Nem játszottam,
Nem játszottam,
Játszani akarok mostan..."


 
Oldal tetejére