"...Gondolat-pillanat
A tanítók azt mondják, hogy az ‘én’ mindössze gondolat-pillanatok sorozata. Minden gondolat-pillanat a következő gondolat-pillanat feltétele. Ugyanígy, egy élet utolsó gondolat-pillanata feltétele egy másik élet első gondolat-pillanatának, ami egy sorozat folytatása. “A személy, aki meghal itt és megszületik máshol, nem ugyanaz a személy, de nem is egy másik” – írta Walpola Rahula, théraváda hittudós.
Ezt egyáltalán nem könnyű megérteni, és csupán értelemmel nem is lehet teljesen felfogni. Ezért a buddhizmus több iskolájában nagy hangsúlyt fektetnek a meditációs gyakorlásra, amely lehetővé teszi az ‘én’ illúziójának közvetlen felfogását, megértését.
Karma és újraszületés
Az az erő, ami ezt a folytonosságot mozgásban tartja, a karma. A karma is azok közé az indiai fogalmak közé tartozik, amit a reinkarnációhoz hasonlóan, a nyugatiak nagyobb része (de sokan a keletiek közül is) gyakran félreértenek. A karma nem sorsszerűen bekövetkező végzet, hanem egyszerűen csak tett és az arra adott válasz, indítóok és eredmény. (a karmáról és egyéb, a buddhizmussal kapcsolatos félreértésről ITT írtunk már)
Nagyon röviden, a buddhizmus azt mondja, hogy a karma jelentése “akaratlagos tett” (a szanszkrit “kri” szótőből származik, amelynek jelentése “csinálni” vagy “tenni”) Bármilyen gondolat, szó vagy cselekedet, amely vágyból, gyűlöletből, szenvedélyből és illúzióból keletkezik, karmát hoz létre. Amikor a karma végeredményei túlnyúlnak egy élet tartamán, a karma létrehozza az újraszületést.
A reinkarnációban való hit továbbélése
Annak ellenére, hogy Buddha nem tanította a reinkarnációt/lélekvándorlást, hiszen tagadta az egyéni lélek (átman) létezését, mégis a buddhisták közül nagyon sokan, keleten és nyugaton egyaránt, változatlanul hisznek az egyéni reinkarnációban. Egyes szútrákból származó példabeszédek vagy olyan “tanítási segédeszközök”, mint amilyen a tibeti létezés kereke, a bhavacsakra hajlamos erősíteni ezt a hiedelmet. (a létezés kerekéről ITT írtunk részletesen)
A Tiszteletreméltó Takasi Tsudzsi, dzsódo sinsú szerzetes, ezt írta a reinkarnációban való hitről:
“Azt mondják, hogy Buddha 84 ezer tanítást adott át; ez a szimbolikus számadat a különféle háttérrel rendelkező emberek jellemzőit, ízlését, egyebeket képviseli. Buddha minden egyes hozzá forduló embert az értelmi és lelki befogadóképessége szerint tanított. A Buddha idejében élő emberekre a reinkarnáció tana nagyon erőteljes módon hatott erkölcsileg. Az állati világba való újraszületéstől való félelem bizonyára nagyon sok embert elrettentett az állatias viselkedéstől ebben az életében. Ha ezeket a tanításokat manapság is szó szerint vesszük, megzavarodunk, mert józan ésszel ezt mi nem tudjuk megérteni. (...) Egy olyan példázat, amit szó szerint értelmeznek, a modern elmének nem mond semmit. Ezért kell megtanulnunk különbséget tenni a példázat vagy mítosz és a valóság között.”
(például a tibeti létezés kereke (bhavacsakra) hat létsíkot, hat birodalmat ábrázol, az istenek, a félistenek vagy aszurák, az emberek, az állatok, az éhes szellemek vagy préták és a poklok régióit. Manapság kevés nyugati ember hinné el, hogy bármelyikőnk is e birodalmak valamelyikében születhetne újra. Viszont ha úgy nézzük őket, mint az elme azon szellemi és lelki állapotait, amelyeket az emberek tetteik, szavaik, gondolataik által hoznak létre, akkor már ez az egész értelmet nyer a szemünkben. Hiszen mindannyian képesek vagyunk mohó önzőségre vagy igazi jóságra, mind képesek vagyunk állati módon viselkedni vagy éppen pokolbéli állapotot kialakítani magunk körül)..."
Az idézet innen:
http://www.buddhapest.hu/2014/05/van-e-reinkarnacio-buddhizmusban.html
Igen,ezt értem,amit írtál.A budhizmusban viszont nem létezik az a hallhatatlan Lélek.Szóval,ez nekem nem egyszerű.Inkább mécsest ragasztok a cipőmre,és úgy haladok a sötétben.
