12
Gondolj Teremtődre ifjúságod napjaiban, mielőtt megérkeznek a gonosz napok, és elközelegnek az évek, amelyekre azt mondod majd: nem tetszenek nekem;
mielőtt elsötétül a nap és a világosság, a hold és a csillagok, és mielőtt az eső után visszatérnek a felhők;
amikor megremegnek a ház őrzői, és megrokkannak az erős férfiak;
amikor az őrlőlányok kevesen lévén már nem dolgoznak, és az ablakokban kinézők homályba borulnak;
amikor bezárják a külső kapukat, és halkabbá válik a malom zaja; amikor elcsitul a madarak hangja, és minden dal elhallgat;
amikor félnek a magaslatoktól, és ijedten járnak az úton; amikor a mandulafa virágzik, a sáska jóllakik, a kapor kipattan, az ember meg örök hajlékába tér – az utcán már jönnek-mennek a siratóasszonyok;
mielőtt elszakad az ezüstkötél, megreped az arany gyertyatartó, megpattan a forrásnál a korsó, s összetörik a kúton a kerék;
és a por visszatér a földbe, ahonnét jött, az éltető lehelet meg az Istenhez, aki adta.
Hiábavalóság, csak hiábavalóság – mondja a prédikátor – minden hiábavalóság!
(Prédikátor könyvéből)
....vagyis mindig a MOST számít..most már ott tart az emberiség,hogy nem lehet őket vallási dolgokkal "megvezetni"a spirituális öntudatra ébredés megállíthatatlan folyamata zajlik...ezek az emberek már túlhaladták az ilyen szintű papi hablatyot...(rég) a matéria szintjén élő "tudatú emberek" meg ateisták nagyrészt
