Ebben a fényben felsejlett előtte egy rég letűnt világ, egy rég letűnt kor, a mára már kiveszett embertípusokkal, viselkedésformákkal. Visszarévedt a belle époque évtizedeibe, melyben ifjúkorát töltötte. Eszébe jutottak hajdan élt bölcs öregek, kik emberségre és tisztességre nevelték, rég elfeledett szavak, gondolatok, érzések, hangulatok, melyek körülvették még formálódó lelkét. Emlékezett a lovasszánon tett téli utazásaira, vidéki falvak imára hívó harangzúgására, a kéklő hegyeken töltött áhitatos útjaira...
Akkor még bizalommal tekintett a világba...