Decemberben alapították meg a külföldön élő magyarokat tömörítő Európai Alternatíva Pártot Londonban. Tíz taggal indultak, mostanra átlépték a száz főt, és egyre többen csatlakoznak hozzájuk. Csak kedden két telefont kaptak Ausztráliából, a vonal túlsó végéről a párt felől érdeklődtek. Az alakító ülést február 17-én tartják.
Céljaikat öt pontban rögzítették. Követelik
A 24.hu kedden telefonon érte utol a pártelnököt. Somogyi Péter korábban tíz évet élt Londonban, majd hazajött Magyarországra, de 2016-ban újra a briteknél telepedett le. Rendezvényszervezőként dolgozik, és évtizedek óta politikai pályán is mozog. Ő a kitalálója a kezdeményezésnek.
Szerinte az embereknek attól még van véleménye, mert kivándorolnak hazájukból, csak épp nincs lehetőségük sehol kifejezni azt.
Másodrendűként kezdik meg az életüket külföldön, miközben Magyarországon is másodrendűként tekintenek rájuk, amiért elmentek.
Példaként említette, hogy a szavazóhelynél hosszas órákat kell várniuk, ha le akarják adni a voksukat. A kormány ezen nem változtat, mert tudja, ezek az emberek már döntöttek, mikor a határon túlra költöztek.
Felhívta a figyelmet, jelenleg több mint 750 ezer magyar él külföldön, ez körülbelül azt jelenti, mintha Zala, Nógrád és Békés megye teljesen kiürült volna.
Hogyan szavazhatnak a magyarok külföldön?
A külföldön szavazó, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok kizárólag személyesen, Magyarország külképviseletein szavazhatnak, levélben nem.
A magyarországi lakcímmel nem rendelkezőknek is joga van ahhoz, hogy országos szavazáson vegyen részt. Aki a 2014-es országgyűlési választások előtt, vagy azóta regisztrált, továbbra is szerepel a levélben szavazók névjegyzékében, vagyis nem kell újra kérnie a regisztrációt. A választási regisztráció feltétele a magyar állampolgárság megléte.
Reménytelenség, bizalmatlanság
Az elmúlt hetekben online kutatást indítottak a kivándorlásról. 5-600 válaszra számítottak, ehhez képest csaknem negyven országból 3 ezren töltötték ki a kérdőívet.
A felmérés rámutatott, a visszatérési igény valós, mindenkinek megfordul a fejében, de nem a jelenlegi kormány alatt. A válaszadók 90 százaléka a mostani helyzetben semmiképp nem akar új életet kezdeni Magyarországon, még ha heti vagy havi rendszerességgel haza is látogat családtagjaihoz, ismerőseihez.
Durván meglátszik, hogy a külföldön élő magyarok elvesztették a bizalmukat, rendszerváltást szeretnének, hogy tiszta lappal indulhassanak. 20 év elteltével mindenki megérdemelne egy új kezdetet.
Volt egy elkeseredett férfi, aki az önkitöltős részben csak annyit kért tőlük, legalább azt érjék el, hogy London maradjon a második legnépesebb magyar város, és ne előzze meg Budapestet.
Így vagy úgy, a kormányt le kell váltani
A párt minden erejével azon fog dolgozni, hogy a 2018-as választásokon leváltsák a kormányt. Somogyi Péter elmondta, a kormánnyal ellentétben ők nem vesztették el a realitásérzéküket, tudják, hogy egyedül nem fog menni, de mindenképp akarnak tenni érte.
Arra a kérdésre, terveznek-e egyeztetni a jövőben más pártokkal, az elnök úgy felelt, nyitottak a megkeresésekre.
A kormánypártok kizárhatók és a Jobbik is bejelentette, hogy önállóan indul a választásokon. A baloldali pártoknál hatalmas a mozgolódás, bármi megtörténhet. Mi jelenleg építkezünk és le kell, hogy tisztuljon a kép.
Bekapcsolódtak az olimpiaellenes aláírásgyűjtésbe is, ami számukra különösen nehéz feladat, mert kevés olyan magyar él Londonban, akinek budapesti lakcímkártyája van. Pár száz aláírást így is el tudtak juttatni a Momentum Mozgalomhoz, a kezdeményezés pedig az elnök szerint nélkülük is sikeres lesz.
A pártot egyelőre saját pénzükből finanszírozzák, ami Somogyi szerint megoldható, mert egy kint élő magyar ötször, ha nem, tízszer többet keres az itthoni átlagnál.
A tagjaink megtehetik, hogy a nekik tetsző kezdeményezéseket anyagilag támogassák, és élni is tudjanak mellette.
A február 17-i, első londoni találkozó után európai turnéra indulnak. Helsinkiben, Brüsszelben, Berlinben és Amszterdamban is felvázolják a magyaroknak, mit akarnak elérni, mik a pontos terveik. Sőt, március 15-én Európa-szerte rendezvényeket tartanának, lehetőség szerint egy időpontban.
Nincs képviselet, és sosem volt
Felhívtuk a párt egyik finnországi tagját, Kovács Árpádot. Ő 25 éve él Ouluban, és 15 éve dolgozik katolikus papként a menekültek mellett. Barátja javasolta neki, nézzen rá a párt honlapjára.
Megtetszettek az irányvonalak. De őszintén, ez kit nem érdekel a kinti magyarok közül?
Elkeseredve mesélte, hogy igazából soha senki nem képviselte a külföldön élő magyarokat hazánkban, pedig igény lenne rá.
Munkája során követi Magyarország menekültpolitikáját, ami ugyan aggodalommal tölti el, de szerinte az ellenzéknek sem lenne rá más alternatívája.
A finnországi magyarok közül sokakat ismer, akik – ha jobb életkörülményeket biztosítanának Magyarországon – visszaköltöznének.
Látni kell, hogy rengetegen eleve csak néhány évre jöttek ki, de egyszerűen félnek hazamenni.
Vaskor Máté
Céljaikat öt pontban rögzítették. Követelik
- az online szavazási forma biztosítását,
- az online ügyintézés létrehozását,
- hogy magyar nyelvű iskolákat építsenek a főbb európai városokban,
- a hazatérő, vállalkozásba kezdőknek egytől három évig terjedő adó- és járulékmentességet
- és az égető hazai problémák megoldását, beleértve az oktatást és az egészségügyet.
A 24.hu kedden telefonon érte utol a pártelnököt. Somogyi Péter korábban tíz évet élt Londonban, majd hazajött Magyarországra, de 2016-ban újra a briteknél telepedett le. Rendezvényszervezőként dolgozik, és évtizedek óta politikai pályán is mozog. Ő a kitalálója a kezdeményezésnek.
Szerinte az embereknek attól még van véleménye, mert kivándorolnak hazájukból, csak épp nincs lehetőségük sehol kifejezni azt.
Másodrendűként kezdik meg az életüket külföldön, miközben Magyarországon is másodrendűként tekintenek rájuk, amiért elmentek.
Példaként említette, hogy a szavazóhelynél hosszas órákat kell várniuk, ha le akarják adni a voksukat. A kormány ezen nem változtat, mert tudja, ezek az emberek már döntöttek, mikor a határon túlra költöztek.
Felhívta a figyelmet, jelenleg több mint 750 ezer magyar él külföldön, ez körülbelül azt jelenti, mintha Zala, Nógrád és Békés megye teljesen kiürült volna.
Hogyan szavazhatnak a magyarok külföldön?
A külföldön szavazó, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok kizárólag személyesen, Magyarország külképviseletein szavazhatnak, levélben nem.
A magyarországi lakcímmel nem rendelkezőknek is joga van ahhoz, hogy országos szavazáson vegyen részt. Aki a 2014-es országgyűlési választások előtt, vagy azóta regisztrált, továbbra is szerepel a levélben szavazók névjegyzékében, vagyis nem kell újra kérnie a regisztrációt. A választási regisztráció feltétele a magyar állampolgárság megléte.
Reménytelenség, bizalmatlanság
Az elmúlt hetekben online kutatást indítottak a kivándorlásról. 5-600 válaszra számítottak, ehhez képest csaknem negyven országból 3 ezren töltötték ki a kérdőívet.
A felmérés rámutatott, a visszatérési igény valós, mindenkinek megfordul a fejében, de nem a jelenlegi kormány alatt. A válaszadók 90 százaléka a mostani helyzetben semmiképp nem akar új életet kezdeni Magyarországon, még ha heti vagy havi rendszerességgel haza is látogat családtagjaihoz, ismerőseihez.
Durván meglátszik, hogy a külföldön élő magyarok elvesztették a bizalmukat, rendszerváltást szeretnének, hogy tiszta lappal indulhassanak. 20 év elteltével mindenki megérdemelne egy új kezdetet.
Volt egy elkeseredett férfi, aki az önkitöltős részben csak annyit kért tőlük, legalább azt érjék el, hogy London maradjon a második legnépesebb magyar város, és ne előzze meg Budapestet.
Így vagy úgy, a kormányt le kell váltani
A párt minden erejével azon fog dolgozni, hogy a 2018-as választásokon leváltsák a kormányt. Somogyi Péter elmondta, a kormánnyal ellentétben ők nem vesztették el a realitásérzéküket, tudják, hogy egyedül nem fog menni, de mindenképp akarnak tenni érte.
Arra a kérdésre, terveznek-e egyeztetni a jövőben más pártokkal, az elnök úgy felelt, nyitottak a megkeresésekre.
A kormánypártok kizárhatók és a Jobbik is bejelentette, hogy önállóan indul a választásokon. A baloldali pártoknál hatalmas a mozgolódás, bármi megtörténhet. Mi jelenleg építkezünk és le kell, hogy tisztuljon a kép.
Bekapcsolódtak az olimpiaellenes aláírásgyűjtésbe is, ami számukra különösen nehéz feladat, mert kevés olyan magyar él Londonban, akinek budapesti lakcímkártyája van. Pár száz aláírást így is el tudtak juttatni a Momentum Mozgalomhoz, a kezdeményezés pedig az elnök szerint nélkülük is sikeres lesz.
A pártot egyelőre saját pénzükből finanszírozzák, ami Somogyi szerint megoldható, mert egy kint élő magyar ötször, ha nem, tízszer többet keres az itthoni átlagnál.
A tagjaink megtehetik, hogy a nekik tetsző kezdeményezéseket anyagilag támogassák, és élni is tudjanak mellette.
A február 17-i, első londoni találkozó után európai turnéra indulnak. Helsinkiben, Brüsszelben, Berlinben és Amszterdamban is felvázolják a magyaroknak, mit akarnak elérni, mik a pontos terveik. Sőt, március 15-én Európa-szerte rendezvényeket tartanának, lehetőség szerint egy időpontban.
Nincs képviselet, és sosem volt
Felhívtuk a párt egyik finnországi tagját, Kovács Árpádot. Ő 25 éve él Ouluban, és 15 éve dolgozik katolikus papként a menekültek mellett. Barátja javasolta neki, nézzen rá a párt honlapjára.
Megtetszettek az irányvonalak. De őszintén, ez kit nem érdekel a kinti magyarok közül?
Elkeseredve mesélte, hogy igazából soha senki nem képviselte a külföldön élő magyarokat hazánkban, pedig igény lenne rá.
Munkája során követi Magyarország menekültpolitikáját, ami ugyan aggodalommal tölti el, de szerinte az ellenzéknek sem lenne rá más alternatívája.
A finnországi magyarok közül sokakat ismer, akik – ha jobb életkörülményeket biztosítanának Magyarországon – visszaköltöznének.
Látni kell, hogy rengetegen eleve csak néhány évre jöttek ki, de egyszerűen félnek hazamenni.
Vaskor Máté
